Váltott gondoskodás fogalma

Közös szülői felügyelet előnyei és hátrányai

·      Mi a közös szülői felügyelet tartalma?

1. A gyermek nevének meghatározása
2. A gyermek gondozása és nevelése (a gyermek gondozása, lakóhelyének és tartózkodási helyének meghatározása)
3. A gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása
4. A gyermek vagyonának kezelése
5. A gyermek törvényes képviselete
6. Gyámnevezés és a gyámságból való kizárásnak a joga

A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.

A szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni.

A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.

Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében – a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett – közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet.

• Nézzük meg, hogy mit jelent a fentiekben említett váltott gondoskodás?

A váltott gondoskodás a közös szülői felügyelet gyakorlásának egyik módja. A váltott gondoskodás azt jelenti, hogy a szülők egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák a gyermeket, pl. a gyermek egy hetet tölt az anya háztartásában, majd egy hetet az apával. Fontos kiemelni, hogy váltott gondoskodásról csak akkor beszélhetünk, ha a két szülő felváltva ugyanannyi időt tölt a gyermekkel, ha ebben eltérés van (pl. anyánál 8 nap, apánál 6 nap), az már nem tekinthető váltott gondoskodásnak.

Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, dönteni kell a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről – a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően –, a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá szükség esetén a gyermek tartásáról is. Azt is fontos kiemelni, hogy az, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodnak, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bíróság – a szülők eltérő vagyoni- és jövedelmi viszonyaira, illetve életkörülményeire figyelemmel –, szükség esetén az egyik szülő részéről tartásdíj fizetési kötelezettséget állapítson meg, ún. kiegészítő gyermektartásdíjat.

Fontos, hogy a közös szülői felügyelet elrendelése automatikusan NEM jelenti azt, hogy a szülők váltott gondoskodásban nevelik a gyermeket, hiszen, ahogy fent is írtam, a közös szülői felügyelet nem jelenti azt, hogy automatikusan mindkét szülő fizikailag is azonos intenzitású és időtartamú kapcsolatban él együtt a gyermekkel.

Ha a bíróság szerint a közös szülői felügyelet esetén nem adottak a váltott gondoskodás feltételei, a bíróságnak rendelkezni kell arról, hogy a gyermek melyik szülő háztartásában nevelkedik, valamint szabályozza a másik szülővel való kapcsolattartást, és döntenie kell a gyermek tartásáról is. Bármelyik megoldást választja a bíróság, a gyermek lakóhelyét ki kell jelölnie, ami váltott gondoskodás esetén is csak az egyik szülő lakóhelye lehet.

Váltott gondoskodás elrendelése esetén további szempontokat is figyelembe kell venni. Elengedhetetlen, hogy a szülők egymáshoz és a gyermek iskolájához, óvodájához is közel lakjanak.

A gondoskodási forma megválasztásánál a feleknek, a bíróságnak gyermek érdekének megállapítása során kiemelkedő jelentősége van a gyermek véleményének.

A Ptk. 4:171. § (4) bekezdése alapján értesíteni kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket a nyilatkozattétel lehetőségéről, így a gyermek ki tudja nyilvánítani a véleményét, ami a bíróság a döntése során figyelembe vesz, mérlegel.  Ennek érdekében a bíróság egy levelet küld a gyermek részére, melyben tájékoztatják őt a jogairól és a meghallgatás lehetőségéről. A levél olyan nyelvezettel kerül megfogalmazásra, amely a gyermek számára is érthető és világos.

• Váltott gondoskodás előnyei és hátrányai

A közös szülői felügyeleti jog modelljén, a váltott gondoskodáson keresztül szeretném bemutatni a közös szülői felügyelet gyakorlásának eme típusának az előnyeit és hátrányait azzal, hogy nincs fehér és fekete, minden családi dinamika és élettér más és más, így nincs egységes ,,recept,, arra vonatkozóan, hogy a leírt gondoskodási mód az adott élethelyzetre alkalmazható-e vagy sem, de ahol tud működni, ott a rendszer számtalan előnnyel bír.

A közös szülői felügyelet gyakorlása terén a szülőknek a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekben együtt kell működniük ahhoz, hogy a közös szülői felügyelet a gyakorlatban is működőképes legyen, ehhez a szülők közötti jó kommunikáció és egymás felé tisztelet, bizalom megadása alapvető fontosságú.

A váltott gondoskodás előnyei közé sorolható:

– a gyermekkel kapcsolatos feladatok megosztása,

– a gyermeknek mindkét szülőjével egyenlő időtartamú gondozási időt és kapcsolatot ad,

– bensőséges kapcsolat fenntartása,

– az egyedül nevelő szülőhöz képest több szabadidő,

– mind a két szülő a továbbra is gyakorolhatja a gyermek vonatkozásában a felügyeleti jogát.

A váltott gondoskodás hátrányai közül az alábbiakat szokták felhozni:

-A gyerek állandóan mozgásban van, nincs igazi biztos bázis, nincs fix gyerekszoba.

– Abban az esetben, ha a szülők nevelési elvei különbözőek, illetve nem képesek egymással együttműködésre, akkor állandósulhatnak a nevelésbéli különbségek és a konfliktusok, így a gyerek nem tud igazodni az eltérő szülői elvárásokhoz, összezavarhatja a gyermeket, ami hosszú távon lelki problémákhoz vezethet.

Válás, gyermekelhelyezés esetén, vagy csak előzetes információszerzés érdekében keressen bizalommal és kérjen konzultációt a dr.gerebmarianna@gmail.com email címen vagy a linkre kattintva:

konzultációra időpont foglalás

The post Közös szülői felügyeleti jog tartalma, váltott gondoskodás előnyei és hátrányai appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Válóperes ügyvédként az egyik leggyakrabban feltett kérdés, hogy mit jelent a közös szülői felügyeleti jog vagy a kizárólagos szülői felügyeleti jog?

Mi a szülői felügyelet tartalma?

1. A gyermek nevének meghatározása
2. A gyermek gondozása és nevelése (a gyermek gondozása, lakóhelyének és tartózkodási helyének meghatározása)
3. A gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása
4. A gyermek vagyonának kezelése
5. A gyermek törvényes képviselete
6. Gyámnevezés és a gyámságból való kizárásnak a joga

Közös szülői felügyeleti jog:

A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.

Ezt hívjuk a szülői felügyeleti jog közös gyakorlásának, a közös szülői felügyeleti jog tartalmát a fentiekben ismertettem.

A közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására, ezt hívjuk váltott gondoskodásnak. A közös szülői felügyeleti jog ily módon történő gyakorlásának előnyeiről és hátrányairól, külön blog bejegyzést írtam, ami ide kattintva elérhető:

https://drgereb.hu/kozos-szuloi-felugyeleti-jog-tartalma-valtott-gondoskodas-elonyei-es-hatranyai/

A szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni.

A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.

Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében – a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett – közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet.

A szülőknek tájékoztatniuk kell gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük a döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, törvényben meghatározott esetben szüleivel közösen dönthessen. A szülőknek a gyermek véleményét – korára, érettségére tekintettel – megfelelő súllyal figyelembe kell venniük.

,,Kizárólagos,, szülői felügyeleti jog:

Abban az esetben, ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, ezt hívja a köznyelv a szülői felügyeleti jog kizárólagos gyakorlásának, ebben az esetben a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek az alábbiak minősülnek:

1. A kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,
2. A kiskorú gyermek szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének megváltoztatása,
3. A kiskorú gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,
4. A kiskorú gyermek állampolgárságának megváltoztatása,
5. A kiskorú gyermek iskolájának, életpályájának megválasztása.

Abban az esetben, ha a szülők a fentiekben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében – egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva – együtt kell működniük.

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.

Válás, gyermekelhelyezés esetén, vagy csak előzetes információszerzés érdekében keressen bizalommal és kérjen konzultációt a dr.gerebmarianna@gmail.com email címen vagy a linkre kattintva:

konzultációra időpont foglalás

The post Mit jelent a szülői felügyeleti jog? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Ha a szülők a házassági bontóperben a gyermek elhelyezésének kérdésében megegyezni nem tudnak, úgy bármelyikük – a házasság felbontását kezdeményező felperes keresetében, vagy az alperes viszontkeresetében – kérheti a gyermek nála történő elhelyezését.

Amennyiben nem házassági bontóperről beszélünk, hanem élettársi kapcsolatról, vita esetén ugyancsak bármelyik szülő keresettel kérheti a bíróságtól, hogy a gyermek elhelyezésének kérdésében hozzon döntést.

Abban az esetben, ha a gyermekelhelyezés kérdésében a bíróságnak kell döntenie, a szülői felügyeleti jogok gyakorlására azt a szülőt jogosítja fel, akinél a gyermek kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított.

A szülők közti vita esetén a bíróságnak a körülmények részletes feltárását követően, azokat összességükben értékelve kell döntését meghoznia abban a kérdésben, hogy a gyermek fejlődése melyik szülőnél kedvezőbb. A gyermekelhelyezési perben a bíróság minden esetben a gyermekek érdekét szem előtt tartva kell, hogy eljárjon.

Gyermekelhelyezés főbb szempontjai:

1. Állandóság

A gyermekelhelyezési perekben az egyik főbb elv, amit a bíróság szem előtt tart, az a gyermek részére szükséges állandóság biztosítása.

Az állandóságon nem feltétlenül a lakóhely állandóságát, hanem elsősorban a személyes kapcsolatok állandóságát kell érteni.

Pl. Ha az egyik szülő a gyermek szokásos tartózkodási helyétől nagyobb távolságra, más településen él, vizsgálandó, hogy a gyermek eddigi környezetéből való kiemelése, a személyes kapcsolatok megszakadása milyen következményekkel járhat a gyermekre nézve.

A család felbomlása okozta trauma feldolgozását, a megingott biztonságérzet helyreállítását segítheti, ha a gyermeknek nem kell elszakadni megszokott környezetétől, társas kapcsolatai nem szakadnak meg. Az állandóság követelménye azonban csak akkor vehető figyelembe a döntés meghozatalkor, ha azt a szülő nem önkényes, erőszakos magatartással, a másik szülőnek a gyermek életéből való kirekesztése szándékával teremti meg.

Gyakran előfordul ugyanis, hogy a szülők életközösségének megszakadását követőn az egyik szülő – a még fennálló közös szülői felügyeleti jog ellenére – egyoldalú döntésével magánál tartja, vagy magával viszi a gyermeket, minden eszközzel megakadályozva a másik szülővel való kapcsolattartást is.

Az ilyen szülői magatartás az esetek túlnyomó többségében még véletlenül sem szolgálja a gyermek érdekét. Kivétel lehet, ha a másik fél ténylegesen veszélyezteti a kiskorú gyermek testi épségét, egészségét, értelmi, erkölcsi fejlődését.

2. Szülők erkölcsi tulajdonságai, életmódjuk, egyéniségük stb.

A bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a szülőket az egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik, alkalmassá teszik-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell vennie a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a szülő nevelési képességét, az iskoláztatási lehetőségeket. Vizsgálni kell továbbá a felek anyagi és lakáshelyzetének alakulását, azt, hogy a gyermek tartása, gondozása, egészségügyi ellátottsága melyik szülő környezetében van jobban biztosítva.

Az értékelés körébe kell vonni a szülők anyagi helyzetét is, de perdöntő jelentőséget a joggyakorlat nem tulajdonított ennek, hiszen a kedvezőbb vagyoni viszonyok nem teszik feltétlenül alkalmasabbá a szülőt a gyermek nála történő elhelyezésére.

3. A bíróság személyes meggyőződése

A bíróság a szülőket személyesen is meghallgatja, az eljáró bíró többnyire több tárgyalási határnapon is találkozik velük, így maga is megismeri egyéniségüket, mentalitásukat, kialakul egy képe a szülőkről.

4. A testvérek közös elhelyezése

Fontos szempont a testvérek lehetőleg közös elhelyezése, hiszen a testvérek támaszt nyújthatnak, biztonságot jelenthetnek egymás számára a széteső, konfliktusokkal terhelt családban.

Az azonban mindig esetenként vizsgálandó, hogy nem lehet-e mégis indokolt a testvérek más–más szülőnél történő elhelyezése. A testvérek közötti kapcsolat ugyanis nem jelent mindig olyan erős, megbonthatatlan köteléket, ami a közös elhelyezést indokolja. Előfordulhat, hogy az egyik gyerek az egyik, a másik gyermek a másik szülőhöz kötődik érzelmileg erősebben, és jobban megviselné a szeretett szülőtől való elszakadás, mint a testvérétől való különélés.

Arra is figyelemmel kell lenni, hogy ha a testvérek a gyermekelhelyezési per alatt már külön–külön nevelkednek, ehhez a kialakult helyzethez alkalmazkodtak, új életvitelüket már kialakították, akkor az állandóság követelménye szintén felülírhatja a testvérek együttes elhelyezésének igényét. A kialakult bírói gyakorlat értelmében sem jogszabálysértő a testvéreknek az egyik, illetve a másik szülőnél történő külön elhelyezése, ha ez a több éve kialakult helyzetnek és a gyermekek kívánságának megfelelően, a gyermekek érdekével megegyezően történik.

Akár gyermekelhelyezési, akár az elhelyezés megváltoztatása iránti perben nem hagyható figyelmen kívül, hogy ha a szülő újabb partnerkapcsolatot létesített, a gyermek miként viszonyul az új „mostohaszülőhöz”, a családba esetleg így bekerülő „mostoha testvérekhez”.

5. Házastársi hűséget sértő magatartás

A házastársi hűséget sértő magatartás akkor értékelhető a gyermek elhelyezése körében, ha az a családdal szembeni felelőtlenséget, önzést, közömbösséget juttatja kifejezésre.

A családi élet felelőtlen megbontása, a házastárs indokolatlan megszégyenítése és ennek rendszeres ismétlődése olyan magatartás, amelynek megállapítása esetén kétségessé tehető, hogy az adott szülő rendelkezik-e a gyermek neveléséhez szükséges személyi, erkölcsi tulajdonságokkal. A házastársi hűséget sértő fél magatartása azonban semmiképpen sem értékelhető önmagában, figyelemmel kell lenni az előzményekre, a másik házastárs hozzáállására, mentalitására, viselkedésére is.

6. A szülők magatartása az együttélésük alatt

Gyermekelhelyezési perben a szülő korábbi közömbös, a gyermek érdekeit figyelmen kívül hagyó magatartását akkor is a terhére kell értékelni, ha körülményeit a per folyamatban léte alatt átmenetileg rendezte.

Azért is fontos, hogy a bíróság feltárja a szülők gyermeknevelés területén, per időszakát megelőzően tanúsított magatartását, mert ebből vonhat le hosszú távú következtetést. A per folyamatban léte alatt mindkét szülő magatartásában, körülményeiben állhatnak be akár kedvező, akár kedvezőtlen változások, mely változások tartósságára, vagy átmeneti voltára a korábbi időszakban tanúsított magatartásból vonhatók le következtetések. Gyakran előfordul ugyanis, hogy az eljárás periódusában az a szülő is sok időt tölt gyermekével, sokat foglalkozik vele, aki az életközösség fennállása alatt nem vette ki részét a gyermek körüli teendőkből

7. Pedagógusi vélemény, környezettanulmány

A bíróság gyermekelhelyezési perekben beszerzi az óvodai nevelők, az iskolai pedagógus véleményét, hiszen éppen az itt dolgozók azok, akiknek többnyire hosszabb távú, objektív tapasztalatai lehetnek a gyermekkel, a családdal kapcsolatban.

A lakóhely megfelelőségéről a bíróság környezettanulmány beszerzése útján győződik meg, melyet – a bíróság megkeresésére – a gyermekjóléti szolgálat készít el helyszíni szemle keretében. A környezettanulmányban rögzíteni kell annak az ingatlannak az állapotát (méretét, állagát, komfortfokozatát, rendezettségét), ahol a gyermek lakik, vagy elhelyezése esetén lakni fog. Fel kell tárni a lakóhelyen életvitelszerűen tartózkodó hozzátartozók vagy más személyek számát, anyagi és szociális körülményeket, az ügy szempontjából lényeges megállapításokat, valamint a család körülményeinek értékelését

8. A gyermek személyes meghallgatása

A kialakult gyakorlat szerint a 14 év körüli gyermeket a bíróság már többnyire közvetlenül hallgatja meg, míg az ennél kisebb gyermeket inkább pszichológus szakértő bevonásával.

Természetesen mindkét irányban adott az eltérés lehetősége, dönthet úgy a bíróság, hogy 12 – 13 év körüli gyermeket is maga hallgatja meg, de a perbeli körülmények alapján indokolt lehet a 14 év feletti gyermek pszichológus szakértő útján történő meghallgatása is.

A meghallgatás módjáról való döntés meghozatalakor nem csak az életkornak, hanem a gyermek – bíróság előtt ismert – körülményeinek, a gyermek által esetleg átélt traumáknak is jelentősége van. „Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a gyermek szexuális, fizikai vagy lelki abúzus sértettjévé vált, inkább pszichológus bevonásával kell meghallgatni, míg egy nyugodt légkörben nevelkedő, kiegyensúlyozott gyermek számára a bíróval való négyszemközti beszélgetés nem jelent megterhelést.”

Kamaszkorban különösen szerencsés lehet a bíróság általi személyes meghallgatás, hiszen ebben az esetben a kiskorú érzi, hogy nem helyette, felette döntenek, számít az ő véleménye is, még akkor is, ha esetleg az akaratával ellentétes döntés születik.

9. Szakértői bizonyítás gyermekelhelyezési perekben

Amennyiben a bíróság bármely oknál fogva úgy dönt, hogy nem közvetlenül hallgatja meg a gyermeket, úgy igazságügyi pszichológus szakértőt rendel ki a gyermek véleményének, érzelmi kötődésének feltárására. Erre természetesen sor kerülhet a gyermek közvetlen meghallgatása mellett is, hiszen akár a gyermek személyes meghallgatása során, akár azt követően is merülhetnek fel olyan tények, körülmények, amely miatt a bíróság szükségesnek tartja szakértő bevonását.

Fontos, hogy a szakértői vizsgálatnak ki kell terjednie minden, a perben érintett személyre. A gyermeken, gyermekeken és a szülőkön kívül szükség esetén be kell vonni a vizsgálatba a gyermek nevelésében részt vevő, a gyermekkel együtt élő más személyeket is (pl. nagyszülő, élettárs, stb.) A szakértő véleményét csak az összes érintett személlyel felvett pszichológiai vizsgálat elvégzése után alkothatja meg.

Blogomban további hasznos információkat talál a gyermektartásdíjjal és válással kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban, továbbá a gyermekelhelyezés menüpontban. 

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Mit vesz figyelembe a bíróság a gyermekelhelyezéskor? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.