Gyermekelhelyezés

 

Gyermekelhelyezés helyett a jogi szakkifejezés a szülői felügyeleti jog gyakorlását használja.

A legfontosabb kérdés amivel az Ügyfél megkeres, hogy válás esetén kinél helyezik el a gyermeket?

A választ kétféle, attól függően, hogy a felek egyezséget kötnek egymással, amelyben szabályozzák a szülői felügyeleti jog gyakorlását, a gyermek láthatását és a gyermektartásdíj összegét, vagy helyettük a bíróság dönt a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően.

Egyezség esetén a felek szabadon dönthetnek a fenti kérdésekről és a bíróság a jogszabályoknak is megfelelő egyezségüket jóváhagyja.

Az egyezségben a szülők megállapodhatnak, hogy továbbra is közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogokat, azonban arról ilyenkor is rendelkezniük kell arról, hogy hol lesz a gyermek lakóhelye.

A közös szülői felügyeletet azonban a bíróság csak akkor hagyja jóvá, ha azt mind a két fél kéri és a szülők között a kommunikáció megfelelő és együtt tudnak működni.

Amikor a bíróság dönt arról, hogy ki gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat:

Amennyiben a szülői felügyeleti jogok gyakorlásáról a bíróság dönt, és az egyik szülőt jogosítja fel a szülői felügyeleti jogok gyakorlására, azonban a különélő szülőt továbbra is megilleti a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása kérdésében.

A fentieken túlmenően pedig az egyéb kérdésekben a polgári törvénykönyv a szülők részére előírja az együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget.

Legfelsőbb Bíróság 17. számú irányelve a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokat határozza meg. A bírósági döntés meghozatalánál a gyermek érdeke az alapvető szempont.

A bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését a legjobban biztosítottnak látja. A bíróság ekörben tanúkat hallgat meg, szakértőt rendel ki, környezettanulmányt készíttet, bekéri az óvodától/iskolától a nevelői véleményt és nem utolsó sorban az ítélőképessége birtokában lévő – a bírói gyakorlat szerint 13-14. éves – gyermeket meghallgatja.

A döntés megalapozásához vizsgálni kell a szülők egyéniségét, életmódját, erkölcsi tulajdonságait, illetve azt, hogy mindezek alkalmassá teszik-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell venni “a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a gyermeknek a szülő iránt táplált érzelmeit, a gyermeknek az egyik vagy másik szülőhöz való kötődését, a szülő nevelési képességét, az iskoláztatási lehetőségeket, a felek anyagi és lakáshelyzetének alakulását, azt, hogy a gyermek tartása, gondozása, egészségügyi ellátottsága melyik szülő környezetében van jobban biztosítva”.

Gyermekelhelyezés megváltoztatása

A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság (felek) a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll.

A fentieken túlmenően, ha a felek a gyermekelhelyezés kérdésében perbeli egyezséget kötöttek, a bíróság által jóváhagyott egyezség megváltoztatása iránt főszabályként az egyezségkötést követő 2 év elteltével lehet pert indítani. Két éven belül pedig csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.

Blogomban további hasznos információkat talál a gyermektartásdíjjal és válással kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban. 

Kérdés esetén írjon (email: dr.gerebmarianna@gmail.com) vagy hívjon (mobil:06703332164) bizalommal!

Vagy tegye fel kérdését, illetve kérjen időpontot konzultációra a főoldal alján található online felületen!