A választ kétféle, attól függően, hogy a felek egyezséget kötnek egymással, amelyben szabályozzák a szülői felügyeleti jog gyakorlását, a gyermek láthatását és a gyermektartásdíj összegét, vagy helyettük a bíróság dönt a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően.

Egyezség esetén a felek szabadon dönthetnek a fenti kérdésekről és a bíróság a jogszabályoknak is megfelelő egyezségüket jóváhagyja.

Az egyezségben a szülők megállapodhatnak, hogy továbbra is közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogokat, azonban arról ilyenkor is rendelkezniük kell arról, hogy hol lesz a gyermek lakóhelye.

A közös szülői felügyeletet azonban a bíróság csak akkor hagyja jóvá, ha azt mind a két fél kéri és a szülők között a kommunikáció megfelelő és együtt tudnak működni.

Amikor a bíróság dönt arról, hogy ki gyakorolja  a szülői felügyeleti jogokat:

Amennyiben a szülői felügyeleti jogok gyakorlásáról a bíróság dönt, és az egyik szülőt jogosítja fel a szülői felügyeleti jogok gyakorlására, azonban a különélő szülőt továbbra is megilleti a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása kérdésében.

A fentieken túlmenően pedig az egyéb kérdésekben a polgári törvénykönyv a szülők részére előírja az együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget.

Blogomban további hasznos információkat talál a gyermektartásdíjjal és válással kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban, továbbá külön cikket talál a gyermekelhelyezés szempontjairól.

Kérdés, időpontkérés esetén kérem írjon a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre!

Korábban a gyermektartásdíj összegét a jövedelemhez viszonyítva, százalékos formában határozta meg a bíróság, azonban az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével a bíróságok ma már fix összegű tartásdíjat határoznak meg.

A gyermektartásdíj összegéről alapvetően a szülők döntenek, azonban ha nem sikerül megállapodniuk az összegben, akkor ezen kérdésről a bíróság dönt.

A gyermektartásdíj összege gyermekenként általában a tartásdíjra kötelezett szülő átlagos jövedelmének 15-25%-a – a bíróság megállapításától függően.

Az átlagos jövedelem megállapításánál a bíróság általában a keresetlevél beadását megelőző egy évi összes jövedelmet megvizsgálja, és erre figyelemmel állapítja meg a tartásdíjat.

A bíróság azonban a 15-25%-os sávban a fix összeget a következő szempontokat mérlegelve állapítja meg: 

• a gyermek indokolt szükségletei,
• mindkét szülő jövedelmi  viszonyai és vagyoni helyzete,
• a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyerekek száma, illetve azon gyerekek, akikkel szemben a szülőknek tartási kötelezettsége van,
• a gyermek saját jövedelme, és
• a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátások.

A bíróság a fenti százalékhatároktól kisebb vagy magasabb összegű gyermektartásdíjat csak kivételes esetben rendel el, ilyen ok, ha azt a gyermek szükségletei ezt indokolják pl. betegség esetén.

Kereseti kérelemben lehet kérni, hogy a bíróság arról is rendelkezzen, hogy a gyermektartásdíj összege évente automatikusan megemelkedjen a KSH által közzétett éves fogyasztói árindex mértékével.

Amennyiben a másik félnek gyermektartásdíj elmaradása van, ne késlekedjen, hiszen tartásdíj iránti igényét csak 6 hónapra visszamenőleg tudja érvényesíteni! Azonnali intézkedés szükséges!

Blogomban hasznos információkat talál a gyermektartásdíjjal kapcsolatban.

Kérdés esetén forduljon hozzám bizalommal!