Gyermektartásdíj

 

Mennyi a gyermektartásdíj összege?

Korábban a gyermektartásdíj összegét a jövedelemhez viszonyítva, százalékos formában határozta meg a bíróság, azonban az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével a bíróságok ma már fix összegű tartásdíjat határoznak meg.

A gyermektartásdíj összegéről alapvetően a szülők döntenek, azonban ha nem sikerül megállapodniuk az összegben, akkor ezen kérdésről a bíróság dönt.

A gyermektartásdíj összege gyermekenként általában a tartásdíjra kötelezett szülő átlagos jövedelmének 15-25%-a – a bíróság megállapításától függően.

A gyermektartásdíj megállapításának szempontjai:

Az átlagos jövedelem megállapításánál a bíróság általában a keresetlevél beadását megelőző egy évi összes jövedelmet megvizsgálja, és erre figyelemmel állapítja meg a tartásdíjat.

A bíróság azonban a 15-25%-os sávban a fix összeget a következő szempontokat mérlegelve állapítja meg: 

  • a gyermek indokolt szükségletei,
  • mindkét szülő jövedelmi  viszonyai és vagyoni helyzete,
  • a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyerekek száma, illetve azon gyerekek, akikkel szemben a szülőknek tartási kötelezettsége van,
  • a gyermek saját jövedelme, és
  • a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátások.

A bíróság a fenti százalékhatároktól kisebb vagy magasabb összegű gyermektartásdíjat csak kivételes esetben rendel el, ilyen ok, ha azt a gyermek szükségletei ezt indokolják pl. betegség esetén.

Kereseti kérelemben lehet kérni, hogy a bíróság arról is rendelkezzen, hogy a gyermektartásdíj összege évente automatikusan megemelkedjen a KSH által közzétett éves fogyasztói árindex mértékével.

Amennyiben a másik félnek gyermektartásdíj elmaradása van, ne késlekedjen, hiszen tartásdíj iránti igényét csak 6 hónapra visszamenőleg tudja érvényesíteni! Azonnali intézkedés szükséges!

Melyek a gyermek alapszükségletei, amiket a bíróság figyelembe vesz a gyermektartásdíj meghatározásakor?

Alapszükségletek:

– lakhatás, élelmezés, ruházkodás, közlekedés

-iskolai foglalkozáson kívüli különórák (pl. nyelvtanulás, sport, kézműves foglalkozás stb.)

-a gyermek egészségügyi állapotával összefüggő kiadások (pl. speciális étkezés, gyógyszerek, gyógytorna, szemüveg, fogszabályzó)

– mobiltelefon, internet, számítógép

Az alapszükségletek olyan költségek, amelyeket a bíróságok többnyire köztudomású ténynek fogadnak fel, így felmerülésüket, összegszerűségüket nem kell külön- külön tételes számlával igazolni.

A magániskolába járó gyermek tandíja attól függően esik a gyermek indokolt szükségletei fogalmába, ha annak indoka a gyermek egészségügyi állapotával függ össze, így pl. azért jár a gyermek alapítványi iskolába, mert fogyatékos vagy autista gyermek.

DE! Csak közös döntés esetén követelhető a gyermektartásdíj részeként a pl. az amerikai, francia magániskola tandíja!

Ugyanígy a bírói gyakorlat szerint luxus kiadásnak számítanak a gyermeknek azon hobbijai, elfoglaltsága, amit csak szintén közös döntés alapján lehet a másik féllel szemben érvényesíteni pl. lovaglás, vitorlázás.

Abban az esetben, ha pl. egészségügyi indok miatt jár a gyermek lovagolni pl. lóterápia, úgy ennek költsége az indokolt költségek körébe esik, így azt a gyermektartásdíj meghatározása körében figyelembe kell venni.

Milyen bevételt kell figyelembe venni a gyermektartásdíj kiszámításakor?

A gyermektartásdíj meghatározásakor figyelembe kell venni a a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott családtámogatási és szociális ellátásokat.

A két leggyakoribb ellátást az alábbiak szerint kell elszámolni:

1.Családi pótlék:

Mivel a családi pótlék a munkabértől elkülönült juttatás, így azt a gyermeket nevelő szülő oldalán kell elszámolni és a családi pótlék összegével csökkenteni kell a gyermek indokolt szükségletének (pl. élelem, ruhaköltség stb.) a költségét.

2. Családi adókedvezmény:

Mivel az adókedvezmény beépül a munkabérbe, annak összegét a családi pótlékra jogosult szülő oldalán kell elszámolni és az adókedvezménnyel elért munkabér- különbözettel csökkenteni kell a gyermek indokolt szükségteleinek költségét.

Tehát a kiskorú gyermekre tekintettel biztosított juttatásokat (családi pótlék, gyes) nem lehet a saját jövedelemül szolgáló bevételként figyelembe venni.

Nincs helye továbbá a gyermektartásdíj leszállításának önmagában azon az alapon, hogy a bíróság a tartásdíj megállapítása során ezeket a támogatásokat még nem vette figyelembe.

Mely bizonyítékok alapján állapítja meg a bíróság, hogy a gyermektartásdíjra kötelezettnek milyen a teljesítőképessége?

– éves munkáltatói keresetkimutatást alapján

– NAV által elfogadott jövedelemigazolás

– kötelezett tulajdonában lévő cég éves mérlege

– környezettanulmány az életkörülményekről

– tanú- vallomások

– egyéb bizonyítékok pl. fotók, közösségi portálok adattartalma

A gyermektartásdíj módosítása

A jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben a körülményekben lényeges változás áll be, úgy a gyermektartásdíj mértékét megváltoztassák, vagy azt megszüntessék. Fontos tudnia, hogy amennyiben időközben kevesebb jövedelemre tud szert tenni, és ez megnehezíti az megélhetést, az még alapvetően nem indokolja, hogy a gyermektartásdíj felemelésre kerüljön. A bíróság az igény megalapozottságát minden esetben alaposan vizsgálja.

Meddig jár a gyermektartásdíj?

Alapvetően a gyermek nagykorúságáig jár az összeg, de ha például érettségi előtt néhány hónappal már betölti a 18. életévét, úgy kitolható a végzettség megszerzéséig ez az idő. Amennyiben továbbtanul, és akár felsőoktatási intézményben, akár OKJ-s szakképesítés keretein belül szakmát kíván szerezni, úgy a nappali tagozaton történő tanulás végéig, azaz az első szakképesítés eléréséig, de maximum 25 éves koráig jár gyermektartásdíj.

Mely esetben nem jár a nagykorú gyermeknek a gyermektartásdíj?

A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha

a) a gyermek a tartásra érdemtelen;

b) a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy

c) ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

(4) A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot.

Kérdés esetén forduljon hozzám bizalommal!