Amennyiben a házastársaknak van közös kiskorú gyermekük, akkor ebben az esetben a gyerektartásról, annak módjáról és mértékéről meg kell egyezniük, – megegyezés hiányában a bíróság dönt róla – hiszen addig a házasság nem bontható fel.

A gyerektartás kérdésében a házastársaknak akkor is konszenzusra kell jutniuk, ha egyébként a kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jogot közösen gyakorolják.

A gyermek megfelelő védelme érdekében a törvény főszabályként rögzíti azt, hogy a kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles.

Kalkuláljuk ki együtt a tartásdíj összegét!

• Mit kell figyelembe venni a gyermektartásdíjnál? 

a) a gyermek indokolt szükségleteit, alapszükségleteit (ide tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. 

b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;

c) a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;

d) a gyermek saját jövedelmét; és

e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

• Mekkora a gyermektartásdíj összege?

A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének – a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére – tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni, de ekörben figyelembe kell venni a gyermektartásdíj meghatározása során fentiekben rögzített szempontokat is, hiszen a gyermek indokolt szükségleteit meghaladó tartásdíj nem kérhető!

Fontos továbbá, hogy a gyermektartásra kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelem felét nem haladhatja meg.

• Meg lehet-e változtatni a gyermektartásdíj összegét?

Amennyiben a gyermektartásdíj felemelése vagy leszállítása indokolt, úgy a bíróság a peres eljárás során szintén a fenti szempontokat veszi figyelembe, így azt, hogy mik voltak a gyermektartásdíj körében megszületett megállapodáskori/ítélet meghozatali kori körülmények és mik a mostaniak.

Ha a felek megállapodásán vagy a bíróság ítéletén alapuló tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, a tartás mértékének vagy szolgáltatása módjának a megváltoztatását lehet kérni. Nem kérheti a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatását az a fél, akinek a körülmények megváltozásának lehetőségével a megállapodás időpontjában számolnia kellett, vagy akinek a körülmények megváltozása felróható.

• Meddig érvényesíthető visszamenőleg a gyermektartásdíj?

A gyerektartás díjával kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a meg nem fizetett gyerektartás összegét az arra jogosult 6 hónapra visszamenőleg követelheti a kötelezettől.

• Meddig, a gyermek hány éves koráig kell fizetni a gyermektartásdíjat?

A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell.

(Tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel.)

A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha

a)a gyermek a tartásra érdemtelen (pl. ha a gyermek a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot);

b)a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy

c)ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

A tartásdíj mértékének meghatározásánál a továbbtanuló gyermek indokolt szükségleteit, saját jövedelmét, vagyoni helyzetét, a tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, támogatásokat és a szülők teherbíró képességét kell figyelembe venni.

A továbbtanuló gyermek képzését, tanulmányait biztosító intézmény a tartásdíj fizetésére kötelezett szülőt – kérelmére – köteles tájékoztatni a tanulmányok végzésének fennállásáról vagy megszűnéséről.

Egy pár gondolat a bírósági ítélkezésről, a bírói gyakorlatról:

A tapasztalatok szerint míg Budapesten, illetve a főváros környékén a sok vállalkozás, a kiugróan magas jövedelmek és esetenként azok eltitkolása jellemző és ezért a tartási perek alapos bizonyítást igényelnek, addig az elmaradottabb régiókban inkább annak mérlegelése okoz problémát, hogy a rendelkezésre álló csekély jövedelem hogyan osztható fel úgy, hogy a gyermek tartása mellett a kötelezett szülő megélhetése is biztosítható legyen.

A gyermektartási perek alapvető feladata a kiskorú gyermek indokolt szükségleteinek megállapítása, illetve a szülők tartási képességének vizsgálata és ennek alapján a tartásdíj mértékének meghatározása, valamennyi fél méltányos érdekének szem előtt tartásával, de a kiskorú gyermek érdekét elsődlegesnek tekintve. A bírói gyakorlat szerint a gyermek indokolt szükségletébe nemcsak az alapszükségletek (mint az élelmezés, ruházkodás) tartozik bele, hanem például a számítógép, internethasználat, mobiltelefon is, ami a gyermek kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődését elősegít.

Általános gyakorlat a speciális szükségletekkel kapcsolatos kiadások megosztása is (például az értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésének költsége, az ételallergia által indukált többletköltsége), ugyanakkor a havonta több százezer forinttal járó magániskola költsége csak akkor számolható el a tartásdíj részeként, ha az a szülők közös döntése volt.

Ha a kötelezett arra hivatkozik, hogy képzetlensége vagy betegsége miatt nem tud elhelyezkedni, vagy minimálbéren foglalkoztatott abban a gazdasági társaságban, amelyet más cégekkel és azok ingatlanjaival együtt a családtagjainak ajándékozott vagy “adott el” (vagyis tudatosan “vagyontalanította” el magát), akkor a régió munkaerőhelyzete, orvosszakértő, illetve a vagyont megkapó családtagok meghallgatása alapján a bíróság meg tudja állapítani, hogy valóban csak a tartási kötelezettsége alól akart-e kibújni. Egyes esetekben szükség lehet könyvszakértő bevonására is.

A bíróság a kötelezett kereseti kimutatásából és a felek ezzel kapcsolatos nyilatkozatából indul ki, de további bizonyíték lehet az adóbevallás, a környezettanulmány, a tanúvallomások, a gépjármű- és ingatlannyilvántartás. A pár éve még csak ritkán alkalmazott bizonyítási eszközök az internetes világ térhódításával a jogalkalmazásban is megjelentek, a világháló adatai, a közösségi oldalakon tett bejegyzések, fényképek is eszközökké váltak a bizonyítási eljárásban. A bíróságnak el kell ismernie a tartásdíj meghatározásakor a gyermek ellátására és nevelésére fordított munkát és időt is.

Ennyi a minimális gyermektartásdíj összege:

A bírói gyakorlat szerint meg lehet határozni a gyermek köztudomású alapszükségletét, amit a szülőknek minden körülmények között biztosítaniuk kell gyermekük számára, ez a munkacsoport szerint jelenleg havi 25 ezer forint.

Ezzel összefügg a minimáltartásdíj, amit a kötelezettnek kevés kivételtől eltekintve (ilyen lehet, ha a kötelezett például kizárólag rabkeresménnyel rendelkezik) feltétlenül teljesíteni kell, ezt a joggyakorlat-elemző csoport 15 ezer forintban látja megállapíthatónak.

Melyek a gyermek alapszükségletei a gyermektartásdíj meghatározásakor? Ide kattintva további információt tud meg róla:

https://drgereb.hu/melyek-a-gyermek-alapszuksegletei-amit-a-birosag-figyelembe-vesz-a-gyermektartasdij-meghatarozasakor/

Mit kell figyelembe venni a gyermektartásdíj meghatározásakor (pl. családi pótlék)? Ide kattintva további információt tud meg róla:

https://drgereb.hu/milyen-bevetelt-kell-figyelembe-venni-a-gyermektartasdij-kiszamitasakor/

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Gyermektartásdíj megállapítása és összege, visszamenőleges érvényesíthetősége appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A gyermektartásdíj meghatározásakor figyelembe kell venni a a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott családtámogatási és szociális ellátásokat.

A két leggyakoribb ellátást az alábbiak szerint kell elszámolni:

1. 1. Családi pótlék:

Mivel a családi pótlék a munkabértől elkülönült juttatás, így azt a gyermeket nevelő szülő oldalán kell elszámolni és a családi pótlék összegével csökkenteni kell a gyermek indokolt szükségletének (pl. élelem, ruhaköltség stb.) a költségét.

1. 2. Családi adókedvezmény:

Mivel az adókedvezmény beépül a munkabérbe, annak összegét a családi pótlékra jogosult szülő oldalán kell elszámolni és az adókedvezménnyel elért munkabér- különbözettel csökkenteni kell a gyermek indokolt szükségteleinek költségét.

Tehát a kiskorú gyermekre tekintettel biztosított juttatásokat (családi pótlék, gyes) nem lehet a saját jövedelemül szolgáló bevételként figyelembe venni.

Nincs helye továbbá a gyermektartásdíj leszállításának önmagában azon az alapon, hogy a bíróság a tartásdíj megállapítása során ezeket a támogatásokat még nem vette figyelembe.

Mely bizonyítékok alapján állapítja meg a bíróság, hogy a gyermektartásdíjra kötelezettnek milyen a teljesítőképessége?

– éves munkáltatói keresetkimutatást alapján

– NAV által elfogadott jövedelemigazolás

– kötelezett tulajdonában lévő cég éves mérlege

– környezettanulmány az életkörülményekről

– tanú- vallomások

– egyéb bizonyítékok pl. fotók, közösségi portálok adattartalma

A gyermektartásdíj mértékével kapcsolatban további cikket ide kattintva olvashat:

https://drgereb.hu/gyermektartasdij-osszege/

Melyek a gyermek alapszükségletei a gyermektartásdíj meghatározásakor? Ide kattintva további információt tud meg róla:

https://drgereb.hu/melyek-a-gyermek-alapszuksegletei-amit-a-birosag-figyelembe-vesz-a-gyermektartasdij-meghatarozasakor/

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Milyen juttatásokat kell figyelembe venni a gyermektartásdíj kiszámításakor? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Alapszükségletek:

– lakhatás, élelmezés, ruházkodás, közlekedés

-iskolai foglalkozáson kívüli különórák (pl. nyelvtanulás, sport, kézműves foglalkozás stb.)

-a gyermek egészségügyi állapotával összefüggő kiadások (pl. speciális étkezés, gyógyszerek, gyógytorna, szemüveg, fogszabályzó, orvosi költségek)

– mobiltelefon, internet, számítógép

Az alapszükségletek olyan költségek, amelyeket a bíróságok többnyire köztudomású ténynek fogadnak fel, így felmerülésüket, összegszerűségüket nem kell külön- külön tételes számlával igazolni.

A magániskolába járó gyermek tandíja attól függően esik a gyermek indokolt szükségletei fogalmába, ha annak indoka a gyermek egészségügyi állapotával függ össze, így pl. azért jár a gyermek alapítványi iskolába, mert fogyatékos vagy autista gyermek.

DE! Csak közös döntés esetén követelhető a gyermektartásdíj részeként a pl. az amerikai, francia magániskola tandíja!

Ugyanígy a bírói gyakorlat szerint luxus kiadásnak számítanak a gyermeknek azon hobbijai, elfoglaltsága, amit csak szintén közös döntés alapján lehet a másik féllel szemben érvényesíteni pl. lovaglás, vitorlázás.

Abban az esetben, ha pl. egészségügyi indok miatt jár a gyermek lovagolni pl. lóterápia, úgy ennek költsége az indokolt költségek körébe esik, így azt a gyermektartásdíj meghatározása körében figyelembe kell venni.

A gyermektartásdíj mértékével kapcsolatban további cikket ide kattintva olvashat:

https://drgereb.hu/gyermektartasdij-osszege/

Mit kell figyelembe venni a gyermektartásdíj meghatározásakor (pl. családi pótlék)? Ide kattintva további információt tud meg róla:

https://drgereb.hu/milyen-bevetelt-kell-figyelembe-venni-a-gyermektartasdij-kiszamitasakor/

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Melyek a gyermek alapszükségletei, amiket a bíróság figyelembe vesz a gyermektartásdíj meghatározásakor? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Gyermekelhelyezés helyett a jogi szakkifejezés a szülői felügyeleti jog gyakorlását használja.

A legfontosabb kérdés amivel az Ügyfél megkeres, hogy válás esetén kinél helyezik el a gyermeket?

The post Gyermekelhelyezés appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Mennyi a gyermektartásdíj összege?

Kalkuláljuk ki együtt!

The post Gyermektartásdíj appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Üdvözlöm!

Dr. Geréb Marianna vagyok.

Kiemelten válóperes ügyekkel foglalkozom.

Irodám Pesten, az V. kerületben található.

Elsősorban nem nagy cégeknek ajánlom szolgáltatásaimat, hanem olyan magánszemélyeknek, akiknek fontos, hogy az ügyeikkel egyedi elbánás alapján magam foglalkozzak, ahol a központban valóban az ügyfél van!

Ügyfeleimet segítem a válás elindításához szükséges válóperes papírok előkészítésével, a válásnak közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén egyezség elkészítésétől kezdve a házassági vagyonmegosztás elkészítéséig Ügyfelem mellett állok, továbbá ha gyermek is van a családban, a gyermekelhelyezésben és a gyermektartásdíj érvényesítésében is eljárok.

Házassági szerződés készítésével, illetve élettársi vagyonmegszüntetéssel is foglalkozom.

A fentieken túlmenően akkor is a segítségére vagyok, ha ingatlant vásárolna vagy ajándékozna el, megbízhatóan, gyors határidővel  és korrekt áron vállalom – CSOK és babaváró hiteles – adásvételi szerződés és ajándékozási szerződés elkészítését is a földhivatali ügyintézéssel együtt. Cégalapítás és cégmódosítás esetén is várom megkeresését!

A honlapomon információt kapnak a szakterületeimről, illetve lehetőségük van közvetlenül, online időpontot egyeztetni!

A Blog fül alatt pedig hasznos információkat találnak válás menetével, gyermekelhelyezéssel, tartásdíjjal, adásvételi szerződéskötéssel, peres eljárással kapcsolatban.

Amennyiben csak jogi felvilágosítást szeretnének kapni, úgy keressenek bizalommal konzultációra – az ügyvédi konzultáció díja: 40.000-Ft.

Arra törekszem, hogy a munkámat precízen és maximális szakmai színvonalon, korrekt munkadíjon lássam el.

Számomra fontos, hogy aki hozzám fordul, az tisztában legyen a lehetőségeivel, köztük a várható “legjobb” és “legrosszabb” eredménnyel is és persze azzal is, hogy miket kell megtennünk ahhoz –együtt – hogy a legjobb eredményt érjük el az adott ügyben. Nem célom, hogy bárkit is hitegessek, elmondom őszintén az esélyeket és csak olyan ügyeket vállalok el, melyekben kellő magabiztossággal és rutinnal tudom ellátni az Ügyfeleim képviseletét.

Több ügyvédi irodával dolgozom együtt, így ha komplex jogi kérdés vetődik fel, együttműködés keretében megoldást találunk rá.

Ebben a szakmában azt tartom a legnagyobb eredménynek, ha az Ügyfelem elégedett a szolgáltatásommal.

Remélem, hogy Önt is hamarosan Ügyfeleim körében üdvözölhetem!

További információért várom megkeresését a dr.gerebmarianna@gmail.com email címen vagy kattintson a Kapcsolat fülre!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

Dr. Geréb Marianna ügyvéd

The post Bemutatkozás appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A válóper elindítása a keresetlevél beadásával kezdődik.

Válókereset mintát az alábbi linkre kattintva talál:

http://drgereb.hu/valokereset-nyomtatvany/

A válóper beadása a fenti nyomtatvány beadásával történik.

A keresetlevélben meg kell adni a személyes adataikat, továbbá a bontóperben eljáró bíróság illetékességének alátámasztásához bizonyítani kell, hogy az alperesnek hol van lakóhelye vagy azt, hogy hol volt a felek utolsó közös lakóhelye. Ezt lakcímkártya másolatának benyújtásával lehet a bíróság felé igazolni.

A keresetlevélben a fentieken túlmenően meg kell adni a közös kiskorú gyermekek adatait, akik a házasságból származnak, főként a születési adatokat. Be kell csatolni a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát is.

Azokat az adatokat is meg kell adni, amelyekből a keresetindításra való jogosultságot meg lehet állapítani, így azt, hogy a felek házasságban élnek. Ezen tény igazolására a házassági anyakönyvi kivonat szolgál.

A válókeresetben továbbá a feleknek az alábbiakról kell nyilatkozniuk:

– a házasság felbontását közös megegyezés szerint vagy közös megegyezés hiányában, a házasság megromlására vezethető okok feltárásával lehet kérni,

– megjelölni, hogy mettől meddig tartott a házassági életközösség (ebbe beleértve a házasságot megelőző élettársi kapcsolatot is),

– közös gyermekkel kapcsolatosan a szülői felügyeleti jog meghatározása,
– közös gyermekkel kapcsolatban a kapcsolattartás (láthatás) meghatározása, gyermekelhelyezés anyánál vagy apánál
– gyermektartásdíj iránti igény
– az utolsó közös ingatlan vonatkozásában a lakáshasználattal kapcsolatos igény 

– házastársi tartás iránti igény

Végül a bontókeresethez csatolni kell az eljárási illeték (válási illeték) megfizetéséről szóló igazolást vagy le kell róni a kereseten a 30.000-Ft illetéket illetékbélyegen.

A fentiek közül egyetlen válási papír kihagyása is már a válókereset visszautasításához vezethet és a fenti iratok felsorolása sem teljes körű, hiszen az tényállásonként is változik. pl. sok esetben az elmúlt év jövedelemigazolását is csatolniuk kell a feleknek.

További hasznos cikkeket talála blogokközött, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Ha bizonytalan, további kérdése lenne, forduljon hozzám bizalommal!

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Válás közös megegyezéssel és közös megegyezés nélkül appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.