Amennyiben a felek úgy döntenek, hogy házasságra lépnek vagy éppen sajnálatos módon elválnak egymástól, jogilag fontos különbség van a vagyonmegosztás körében, hogy mi minősül a felek közös és külön vagyonának.

A későbbi esetleges viták elkerülése érdekében azt is meg lehet határozni, hogy az egyes vagyontárgyak közös vagyonba vagy külön vagyonba tartozzanak. A felek ezt házassági szerződés keretében előre lerögzíthetik (erről külön blogot írtam), illetve válás esetén házassági vagyonközösség megszüntetése megállapodásba foglalhatják, hogy mi legyen az egyes vagyontárgyak sorsa.

Mi tartozik a házastársak közös vagyonába?

Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

A házastársi vagyonközösség létrejöttének két együttes feltétele a házasságkötés, valamint a házassági életközösség létrejötte és fennállása .

A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei (pl. hitel) és – ha a polgári törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.

A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.

Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.

Mi tartozik a házastársak külön vagyonába?

A házastárs különvagyonához tartozik:

a)a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;

b)a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;

c)a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;

d)a személyét ért sérelemért kapott juttatás;

e)a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá

f)a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

(2)A különvagyonnak az a haszna (pl. kiadott lakásból származó bérleti díj), amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.

(3) Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Kinek mi jár válás esetén? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Válás esetén és a hitelezőktől is megvédhet a házassági szerződés!

Még mindig sokszor azt tapasztalom, hogy az emberek többsége sajnos nincs tisztában azzal, hogy hogyan alakulnak a vagyoni viszonyok akkor, amikor házasságot kötnek.

A polgári törvénykönyv szerint a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve az, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

A fentiek alapján tehát, amit a házassági életközösség alatt szereznek a felek – függetlenül attól, hogy ki mennyit keres – közös tulajdont szereznek rajta.

Az sem számít, ha pl. az adásvételi szerződésben csak az egyik fél szerepel, hiszen a másik fél a fenti vélelemnek megfelelően ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak minősül.

A házastárs külön vagyonába tartozik a házasság létrejöttekor már meglévő vagyontárgy, az az alatt örökölt vagy kapott ajándék, ingyenes juttatás.

Ha a házastárs szellemi tulajdont hoz létre, úgy a mű vagyoni jogai őt illetik, de az abból az életközösség ideje alatt befolyó díj már közös lesz. Külön vagyon továbbá a személyt ért sérelemért kapott juttatás, a személyes használatú vagyontárgy, illetve minden, amit a házastárs a különvagyonából szerzett, vagy ami a különvagyona helyébe lépett.

A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, illetve meg tudják határozni, hogy pl. külön vagyonszerzők, közöttük nem jön létre vagyonközösség, egymás tartozásaiért nem felelnek.

Magyarországon is egyre népszerűbb, hogy a házasulandó felek vagy már házasságra lépett felek házassági szerződést kötnek egymással. Kezdünk túllépni azon az állásponton, hogy a házassági szerződés megöli az egymásba vetett bizalmat. Ha egy kapcsolat jól működik két ember között, úgy gondolom, hogy nem a házassági szerződés megkötése fogja megpecsételni a sorsukat, inkább a házassági szerződés megkötésével sok vita és félreértés megelőzhető és egyértelműen lerögzíthető, hogy ki mit vitt be a házasságba és hogyan alakul ezen vagyontárgyak jogi sorsa. Abban az esetben, ha az egyik fél jóval többet keres, mint a másik, vagy nagyobb vagyonnal rendelkezik, szintén célszerű egymással házassági szerződést kötni.

De a fentieken túlmenően van egy biztonsági funkciója is a házassági szerződésnek, hiszen amennyiben valamelyik fél kiemelten kockázatos vállalkozási tevékenységet folytat, úgy a házassági szerződésben meg tudja óvni a másik felet, hogy ezen kockázatokat ne, vagy csak korlátozott mértékben viselje az esetleges később fellépő hitelezőkkel szemben.

A házassági szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. A szerződés harmadik személlyel szemben – pl. hitelezővel szemben – akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Miért érdemes házassági szerződést kötni? Hitelezők ellen véd-e a házassági szerződés? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A bíróságok is nehezen tudnak döntést hozni olyan házassági vagyonjogi perben, ahol a felek közös adósságáról kell döntést hozni, így célszerű a feleknek az adósságról megállapodniuk.

A polgári törvénykönyv kimondja, hogy ha a vagyontárgyat tartozás terheli, azt a házastársak egymás közti viszonyában az a házastárs viseli, aki a megosztást követően a vagyontárgy tulajdonosa lett.

Ekörben a felek megállapodhatnak abban, hogy az ingatlanra közösen felvett kölcsön és járulékai visszafizetését kizárólagosan az egyik fél vállalja magára, míg a másik fél a kölcsönből további törlesztésre nem köteles, így a hitelszerződés alapján az egyik felet terhelő tartozást a másik fél átvállalja.

A fenti tartozásátvállalás azonban a továbbiakban aszerint alakul, hogy ahhoz a bank, a hitelező hozzájárul-e vagy sem.

1. A bank hozzájárulásának hiányában a Ptk. 6:205. §-át (teljesítéselvállalás) kell alkalmazni, amely szerint:

Ha harmadik személy megállapodik a kötelezettel a kötelezett tartozásának átvállalásáról, a harmadik személy köteles lesz a kötelezett tartozását teljesíteni vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az lejáratkor teljesíthessen. A jogosult nem követelheti a tartozást a harmadik személytől. Ha a felek a teljesítésátvállalásról a jogosultat értesítik, egyetemleges kötelezettség jön létre.

2. Amennyiben a bank a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, úgy a felek viszonyára a Ptk. 6:203. §-a lesz irányadó:

Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (e fejezet alkalmazásában: átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti.

A bankok általában csak úgy egyszerűen nem engedik ki az adóst, hanem a legtöbb esetben új adóst kell állítani helyette vagy több fedezetet kell felajánlani a banknak.

A házastárs szempontjából ez a legbiztonságosabb megoldás, hiszen abban az esetben, ha a bank nem járul hozzá a felek között született tartozás átvállalásához, úgy bár a másik fél kötelezettséget tud vállalni arra, hogy a másik fél helyett pl. a havi esedékes törlesztődíjakat teljesíti, azonban ha megszegi a megállapodás ezen pontját, a bank ugyanúgy fordulhat a másik fél felé is a törlesztődíj érvényesítése érdekében és a fél nem tehet mást, mint a szerződésszegő féllel szemben jogi eljárást kell indítania.

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Házasság alatt felvett közös hitel rendezése appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házassági vagyonközösségi rendszer jön létre.

The post Házastársi vagyonközösség és annak megosztása appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A válóper elindítása a keresetlevél beadásával kezdődik.

Válókereset mintát az alábbi linkre kattintva talál:

http://drgereb.hu/valokereset-nyomtatvany/

A válóper beadása a fenti nyomtatvány beadásával történik.

A keresetlevélben meg kell adni a személyes adataikat, továbbá a bontóperben eljáró bíróság illetékességének alátámasztásához bizonyítani kell, hogy az alperesnek hol van lakóhelye vagy azt, hogy hol volt a felek utolsó közös lakóhelye. Ezt lakcímkártya másolatának benyújtásával lehet a bíróság felé igazolni.

A keresetlevélben a fentieken túlmenően meg kell adni a közös kiskorú gyermekek adatait, akik a házasságból származnak, főként a születési adatokat. Be kell csatolni a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát is.

Azokat az adatokat is meg kell adni, amelyekből a keresetindításra való jogosultságot meg lehet állapítani, így azt, hogy a felek házasságban élnek. Ezen tény igazolására a házassági anyakönyvi kivonat szolgál.

A válókeresetben továbbá a feleknek az alábbiakról kell nyilatkozniuk:

– a házasság felbontását közös megegyezés szerint vagy közös megegyezés hiányában, a házasság megromlására vezethető okok feltárásával lehet kérni,

– megjelölni, hogy mettől meddig tartott a házassági életközösség (ebbe beleértve a házasságot megelőző élettársi kapcsolatot is),

– közös gyermekkel kapcsolatosan a szülői felügyeleti jog meghatározása,
– közös gyermekkel kapcsolatban a kapcsolattartás (láthatás) meghatározása, gyermekelhelyezés anyánál vagy apánál
– gyermektartásdíj iránti igény
– az utolsó közös ingatlan vonatkozásában a lakáshasználattal kapcsolatos igény 

– házastársi tartás iránti igény

Végül a bontókeresethez csatolni kell az eljárási illeték (válási illeték) megfizetéséről szóló igazolást vagy le kell róni a kereseten a 30.000-Ft illetéket illetékbélyegen.

A fentiek közül egyetlen válási papír kihagyása is már a válókereset visszautasításához vezethet és a fenti iratok felsorolása sem teljes körű, hiszen az tényállásonként is változik. pl. sok esetben az elmúlt év jövedelemigazolását is csatolniuk kell a feleknek.

További hasznos cikkeket talála blogokközött, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Ha bizonytalan, további kérdése lenne, forduljon hozzám bizalommal!

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Válás közös megegyezéssel és közös megegyezés nélkül appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

valas vagyonmegosztas minta

A minta csak tájékoztató jellegű és annak érvényességéhez ügyvédi ellenjegyzés szükséges!

További hasznos cikkeket talál a blogok között (így pl. a válás menetéről, hogy az miként alakul, ha a bontóper közös megegyezéssel vagy közös megegyezéssel folyik le, gyermektartásdíjról, gyermekelhelyezésről), továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, (pl. a vagyonmegosztás illetékéről, házassági közös vagyon és külön vagyonköréről), mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Váláshoz vagyonmegosztási szerződés minta appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.