2021. január 1-től illetékmentesen vásárolhatnak ingatlant azok, akik igénybe veszik a CSOK-ot és a CSOK rendeletnek megfelelő ingatlant vásárolnak!

A kedvezményt mind használt, mind új ingatlan vásárlására lehet fordítani!

Az illetékmentességet a 2021. január 1-jét követően kelt adásvételi szerződés alapján megvásárolt ingatlanokra vonatkozó vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.

A korábban kötött adásvételi szerződésekre az akkor hatályos rendelkezés alkalmazandó. Tehát azon lakásvásárlások esetében, melyek adásvételi szerződése 2021. január 1. előtt kelt, még a 2020-ban érvényes visszterhes vagyonátruházási illeték fizetendő (ebben az esetben azonban a CSOK-ot a lakástulajdon forgalmi értékéből le kell vonni).

Forgalmi értéktől függetlenül, minden lakásvásárló számára, aki a vételár kiegyenlítéséhez CSOK-ot igényel (akár már egy gyermek esetén is), illetékmentes lesz a vásárlás.

CSOK nemcsak meglévő, hanem vállalt gyermek után is igényelhető. Azok a házaspárok, akik vállalt gyermek után igénylik a CSOK-ot, szintén részesülhetnek az illetékmentességben! Ezekben az ügyekben a NAV fizetési meghagyást nem bocsát ki, hanem csak az illetékmentesség tényét jegyzi fel az ügyiratra.

Fontos azonban, hogy vállalt gyermek után CSOK kizárólag házastársi kapcsolatban igényelhető akkor, ha a házastársak legalább egyike nem töltötte be a 40. életévét a támogatási kérelem benyújtásakor. Élettársak nem igényelhetnek tehát megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményt, így illetékmentességet sem kaphatnak, ha még nincs gyermekük, kivéve, ha a baba már úton van. A magzat ugyanis a betöltött 12. várandóssági héttől meglévő gyermeknek számít. Így azoknak az élettársaknak, akinek ugyan még nem született meg a gyermekük, de a magzat már betöltötte a 12. hetet, jár a CSOK és ezzel együtt az illetékmentesség is.

Amennyiben a lakásvásárló kizárólag vállalt gyermek után szerez jogosultságot az illetékmentességre, ám a gyermek vagy gyermekek egyike sem születik meg és emiatt a támogatást vissza kell fizetni, úgy elveszik az illetékmentességre szerzett jogosultság. Ugyanez a helyzet áll fenn akkor is, ha a fiatal házaspár a támogatást a gyermekvállalási határidő letelte előtt önkéntesen vagy egyéb okból kifolyólag (például: válás) azt visszafizeti.

Ekkor a NAV intézkedik a visszterhes vagyonszerzési illeték kiszabása iránt, ekkor már a mentességi szabály figyelmen kívül hagyásával. Ilyen esetben az adóhatóság az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló forgalmi értéket tekinti az illeték alapjának. Az illeték szintén az illetékkötelezettség keletkezése napján (tehát az adásvételi szerződés aláírásának időpontjában) hatályos illetékmértékkel kerül kiszámításra.

Amennyiben a támogatott személy egészségügyi ok miatt nem tudja teljesíteni a gyermekvállalást, vagyis a kedvezményben részesülő egészségi állapota miatt hiúsul meg a gyermekvállalás, akkor nem kell megfizetni utólag sem az illetéket.

2020. július 8-tól már hatályban van az  Illeték törvény azon módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a testvérek között is illetékmentes legyen az ajándékozás és az öröklés, tehát a feleknek ezután nem kell ajándékozási illetéket fizetnie.

Az illetékmentes ajándékozás és az öröklés eddig – többek között – az egyenesági rokon (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) és (a túlélő) házastársat illette meg.

A testvér vagyonszerzéseivel összefüggésben alkalmazható kedvező illetékszabályt a folyamatban lévő ügyekben (amely esetekben az állami adóhatóság még nem hozott végleges döntést) is érvényesíteni kell.

Mit jelent a testvér fogalma?

Az illetékmentes ajándékozás és öröklés vonatkozásában testvérnek kell tekinteni az „édes” testvért, vagyis azt a személyt, akinek mindkét vérszerinti szülője azonos az örökhagyó, megajándékozó vérszerinti szüleivel.

Testvérnek számít továbbá az is, akinek vérszerinti vagy örökbefogadó szülei közül egy azonos az örökhagyó, megajándékozó vérszerinti vagy örökbefogadó szülőjével (azaz a féltestvér, valamint az örökbefogadáson alapuló testvér is).

Amennyiben ingatlan illetékmentes átruházásával kapcsolatban további információt szeretne megtudni, kattintson ide!

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

Dr. Geréb Marianna ügyvéd

The post Illetékmentes CSOK-os ingatlan vásárlás és testvérek közötti illetékmentes ajándékozás appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Egyre több adásvételi szerződés elkészítésekor fordulnak hozzám azzal a vevők, hogy a vételár egy részét CSOK támogatással szeretnék teljesíteni. A gyakori kérdéseket összegzem.

Az alábbiakban összeszedem azon legfontosabb előírásokat, hogy csok adásvételi szerződésnél milyen feltételeket kell teljesítenie annak, aki élni szeretne ezzel a támogatási formával. A felsorolás nem teljes körű!

Az új lakásokra vonatkozó CSOK rendelet (16/2016. (II. 10.) Korm. r. ) teljes szövegét ide kattintva éri el.

Mennyi az igényelhető CSOK összeg?

A családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege új lakás építésénél vagy új lakás vásárlásánál

a)egy gyermek esetén 600 000 Ft,

b)két gyermek esetén 2 600 000 Ft,

c)három vagy több gyermek esetén 10 000 000 Ft.

A CSOK-nál mely gyermekeket lehet figyelembe venni? CSOK-nál csak saját gyermekemet vehetem figyelembe?

A családi otthonteremtési kedvezmény igényelhető összegét megalapozó gyermekszám meghatározásához a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő

a)egyedülálló esetén az igénylővel közös háztartásban élő, vele együtt költöző gyermeket vagy gyermekeket,

b)házastársak esetén a házastársakkal közös háztartásban élő, velük együtt költöző közös, valamint a házastársak nem közös gyermekeit együttesen,

c)fiatal házaspár esetén a fiatal házaspárral közös háztartásban élő, velük együtt költöző közös, a házastársak nem közös, valamint a fiatal házaspár által közösen vállalt gyermekeket együttesen

kell figyelembe venni.

CSOK-nál ki minősül gyermeknek?

Gyermek:

a)a magzat vagy az ikermagzat a várandósság betöltött 12. hetét követően, valamint

b)aki az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja és

ba)a 25. életévét még nem töltötte be vagy

bb)a 25. életévét már betöltött, megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.

Még meg nem született gyermekre is kérhetem a CSOK-ot?

A fiatal házaspár – házastársak, akik közül az e rendelet szerinti lakáscélú állami támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában legalább az egyik fél még nem töltötte be a 40. életévét – gyermekvállalásának teljesítésére előírt határidő:

a)600.000-Ft vagy 2.600.000-Ft összeg szerinti támogatási összeg igénybevételekor

aa)egy gyermek vállalása esetén 4 év,

ab)két gyermek vállalása esetén 8 év,

b)a 10.000.000-Ft támogatási összeg igénylése esetén – a vállalt gyermekek számától függetlenül – 10 év.

Mekkora új építésű lakás, illetve új építésű lakóépület vásárolható- építtethető?

A családi otthonteremtési kedvezménnyel építhető, illetve vásárolható lakás hasznos alapterülete

a)egy gyermek esetén legalább 40 m2,

b)két gyermek esetén legalább 50 m2,

c)három vagy több gyermek esetén legalább 60 m2.

A családi otthonteremtési kedvezménnyel építhető, illetve vásárolható egylakásos lakóépület hasznos alapterülete

a)egy gyermek esetén legalább 70 m2,

b)két gyermek esetén legalább 80 m2,

c)három vagy több gyermek esetén legalább 90 m2.

Mi minősül új lakásnak?

A meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével

a)az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:

aa)12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,

ab)közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,

ac)egyedi fűtési móddal rendelkezik,

ad)közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és

ae)közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy

b)tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az a)pontaa)-ae)alpontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre.

Mi minősül egylakásos lakóépületnek?

Egylakásos lakóépület:a tulajdoni formájától függetlenül olyan

a)szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy

b)ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.), a Hpt.-ben, az OTÉK-ban és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározottak szerint kell értelmezni.

Meddig kell a CSOK-os új építésű ingatlanban laknom?

Új lakás építése esetén a támogatott személy és azon gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításra került, a családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósítását követően 10 évig életvitelszerűen az új lakásban kell, hogy lakjon.

CSOK esetén bejegyez-e az állam valamilyen terhet – jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat – az ingatlanra?

A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével épített lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi engedély kiadását, a használatbavétel tudomásulvételét vagy egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét követő 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az új lakásra a támogatott személynek ezen időszara lakásbiztosítással kell rendelkeznie.

Építőipari cégem van, gondot jelent ez a CSOK-nál?

Az új lakás építéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményre támogatási szerződés abban az esetben köthető, ha az igénylő az építési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa.

Édesanyámtól, közeli hozzátartozómtól, élettársamtól vásárolnám az ingatlant? Problémát jelent a CSOK szempontjából?

Az új lakás vásárlásához igényelhető családi otthonteremtési kedvezményre támogatási szerződés abban az esetben köthető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó gazdálkodó szervezet, az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély. A feltételnek való megfelelésről az igénylő büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik.

Milyen összegű készpénzes fizetés megengedett CSOK-nál?

Új lakás vásárlása esetén a támogatott személy a telekárat is tartalmazó vételárat, lakáscsere esetén a vételár-különbözetet az eladó által megjelölt − a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott − fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti. Ha az eladó és a vevő előleg vagy foglaló megfizetéséről állapodik meg, az az új lakás vásárlása esetén a telekárat is tartalmazó vételár, lakáscsere esetén a vételár-különbözet legfeljebb 10%-áig készpénzben is teljesíthető.

A CSOK támogatás további feltételeit, részleteit az oldal tetején található CSOK rendelet (16/2016. (II. 10.) Korm. r. ) fülre történő kattintással éri el.

Ingatlan átruházás illetékével és adózásával kapcsolatban további információt itt talál, illetve adásvételi-, ajándékozási szerződés és haszonélvezeti jog alapítása körében, mint szakterületeimről bővebben itt tud olvasni!

Adásvételi szerződés elkészítéséhez időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post CSOK tudnivalók új lakás vásárlásánál appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Egyre több adásvételi szerződés elkészítésekor fordulnak hozzám azzal a vevők, hogy a vételár egy részét CSOK támogatással szeretnék teljesíteni. A gyakori kérdéseket összegzem.

Az alábbiakban összeszedem azon legfontosabb előírásokat, hogy csok adásvételi szerződésnél milyen feltételeket kell teljesítenie annak, aki élni szeretne ezzel a támogatási formával. A felsorolás nem teljes körű és nem helyettesíti CSOK igénylés esetén a jogszabály teljes áttanulmányozását!

A CSOK rendelet (17/2016. (II. 10.) Korm. r. ) teljes szövegét ide kattintva érheti el!

A családi otthonteremtési kedvezményt házastársak vagy élettársak kizárólag együttesen igényelhetik.

Az egy háztartásban élők egyidejűleg egy otthonteremtési kedvezmény igénybevételére jogosultak.

A családi otthonteremtési kedvezmény Magyarország területén,

a)használt lakás vásárlása vagy

b)meglévő lakás – a kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett – bővítése, korszerűsítése

céljából vehető igénybe.

A családi otthonteremtési kedvezménnyel megvásárolt lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házastársak és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie.

Mi minősül a CSOK-nál használt lakásnak?

lakás:a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely rendelkezik legalább:

a)12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel,

b)közműves villamos energia szolgáltatással,

c)egyedi fűtési móddal,

d)közműves szennyvízelvezetéssel, ennek hiányában a szennyvíz elhelyezése és tisztítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik, és

e) közműves ivóvíz-szolgáltatással, ennek hiányában a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van;

használt lakás:olyan lakóingatlan, amely nem minősül az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott új lakásnak;

Mekkorának kell lennie a CSOK-nál a lakásnak?

A lakás hasznos alapterületének el kell érnie

a)egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert,

b)két gyermek esetén az 50 négyzetmétert,

c)három gyermek esetén a 60 négyzetmétert,

d)négy vagy több gyermek esetén a 70 négyzetmétert.

Mennyibe kerülhet a CSOK-os lakás?

A lakás vételára legfeljebb 20 százalékkal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket és a készpénzben átadott vételárrész pl. foglaló legfeljebb a teljes vételár 10%-a lehet.

Kérhetem- e a CSOK-ot még meg nem született gyermekre?

Igen!

A támogatás megállapítása során

a)a meglévő gyermeket,

b)a 24. hetet betöltött magzatot, valamint

c)a vállalt gyermekeket

együttesen kell figyelembe venni.

A fiatal házaspár – házastársak, akik közül legalább az egyik fél a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában még nem töltötte be a 40. életévét – gyermekvállalásának teljesítésére előírt határidő egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év.

Mi történik CSOK-nál, ha a vállalt gyermekszámot nem érem el?

Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalásra a támogatási szerződésben meghatározott határidőig gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét csökkentve a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó családi otthonteremtési kedvezmény összegével a támogatás folyósításának napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten – a gyermekvállalási határidő leteltét követő 60 napon belül – vissza kell fizetni. Ha a gyermek halva születik, a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni.

Mi történik, ha utóbb születik gyermek, akit a CSOK támogatásnál még nem vettünk figyelembe?

Lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződéssel rendelkező támogatott személy esetén a családi otthonteremtési kedvezmény azon utóbb született gyermek után is igényelhető, akire tekintettel a támogatott személy nem részesült a családi otthonteremtési kedvezményben. Az utóbb született gyermek után igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény gyermekenként 400 000 forint, azzal, hogy lakás bővítése esetén a családi otthonteremtési kedvezmény nem haladhatja meg a 19. § (3) bekezdésében meghatározott bekerülési költséget.

CSOK-nál ki minősül gyermeknek? CSOK-nál csak saját gyermekemet vehetem figyelembe?

gyermek:

a)a magzat a várandósság betöltött 24. hetét követően, valamint

b)aki az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja, és

ba)a 25. életévét még nem töltötte be,

bb)a 20. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;

A családi otthonteremtési kedvezmény igényelhető összegét megalapozó gyermekszám meghatározásához

a)a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő egyedülálló esetén az igénylővel közös háztartásban élő gyermekét,

b)a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő házastársak esetén a házastársakkal közös háztartásban élő közös, valamint a házastársak nem közös gyermekeit együttesen,

c)a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő fiatal házaspár esetén a fiatal házaspárral közös háztartásban élő közös, a házastársak nem közös, valamint a fiatal házaspár által közösen vállalt gyermekeket együttesen

kell figyelembe venni.

Mennyi a CSOK összege egy, kettő, három, négy vagy annál több gyermek esetén?

A családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege

a)egy gyermek esetén 600 000 Ft,

b)két gyermek esetén 1 430 000 Ft,

c)három gyermek esetén 2 200 000 Ft,

d)négy vagy annál több gyermek esetén 2 750 000 Ft.

Milyen feltételeknek kell megfelelnie a CSOK támogatást igénylőknek?

A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy

a)az igénylő büntetőjogi felelősségét az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt bíróság nem állapította meg, vagy büntetőjogi felelősségét a bíróság az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt megállapította, de a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének időpontjában az igénylő e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült;

b)az igénylőnek ne legyen az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása;

c)az igénylő, együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerint – ide nem értve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személyt – biztosított, és legalább 180 napja – legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatosan

ca)a Tbj. 5. §-a szerint biztosítottként szerepel,

cb)a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy

cc)kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja;

d)a lakás a műszaki állapotára tekintettel – az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a lakhatási igények kielégítésére alkalmas;

e)az igénylő – lakáscsere esetén a csereszerződés tárgyát képező lakás, valamint lakás bővítése esetén a bővíteni kívánt lakás kivételével – más lakásban legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, ide nem értve azt, ha lakástulajdona – a tulajdoni hányad mértékétől függetlenül – szerződésen vagy jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal történő megterhelésére e rendelet hatálybalépését megelőzően, vagy lakástulajdona jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal történő megterhelésére e rendelet hatálybalépésekor vagy azt követően került sor;

f)az igénylő a vételár vagy a bekerülési költség kiegyenlítésére használja fel a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakástulajdonának a 18. §-ban foglaltak szerint kiszámított vételárát;

g)lakás vásárlása esetén az igénylő az adásvételi szerződést benyújtsa.

Milyen egyéb fontos feltételeket kell teljesíteni a CSOK-nál?

Lakás vásárlása esetén nyilatkozni kell arról, hogy az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, valamint gazdálkodó szervezet eladó esetén az igénylő a gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal.

Vállalja, hogy lakás vásárlása esetén a vételár, lakáscsere esetén a vételár-különbözet legfeljebb 10 százalékát készpénzben, a fennmaradó fizetési kötelezettséget az eladó által megjelölt – a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott – fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti.

Vállalja, hogy az igénylő és azon gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításra került, a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításától, bővítés esetén az utolsó részfolyósítástól számított 10 évig – a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig – a lakásban életvitelszerűen lakik.

A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés megkötésének időpontjától számítva 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.

Kell-e a CSOK támogatási időszak alatt lakásbiztosítással rendelkeznem?

A fenti időszakban a lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie.

Mi történik akkor, ha a CSOK alatt a házasságunkat felbontják, elválunk?

Házasság felbontása esetén, ha a volt házastársak közös lakásukat az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom idején idegenítik el, úgy őket – a (3) bekezdés kivételével – az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésből származó bevétel bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányban terheli.

(2) A volt házastársak a házasságfelbontás tényét kötelesek a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a kormányhivatalnak bejelenteni.

(3) Házasság felbontása, érvénytelenítése esetén, ha

a)− a házasságot felbontó, érvénytelenné nyilvánító jogerős bírósági határozat vagy a házassági vagyonmegosztási szerződés alapján − az egyik fél a másik féltől megszerzi a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével vásárolt lakás tulajdonjogát, és

b)a házasságot felbontó, érvénytelenné nyilvánító jogerős bírósági határozat alapján – a nagykorúvá vált gyermek kivételével – valamennyi gyermek lakóhelye, akikre tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vették, a lakás tulajdonjogát megszerző félnél marad,

a tulajdoni hányadát elidegenítő felet az (1) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nem terheli.

A CSOK támogatás további feltételeit, részleteit az oldal tetején található CSOK rendelet (17/2016. (II. 10.) Korm. r. ) fülre történő kattintással éri el.

Az adásvételi szerződés ügyvédi munkadíjáról további tájékoztatást ide kattintva kaphat!

További a blogok fülre kattintva az adásvétellel kapcsolatos fontos cikkeket olvashat pl. adásvétel illetéke, mikor illetékmentes az ingatlan átruházása, mennyi az adásvételnél az SZJA? stb.)

Adásvétellel kapcsolatban további információért várom megkeresését a dr.gerebmarianna@gmail.com email címen vagy ide klikkelve online!

The post CSOK használt lakás vásárlás- fontos tudnivalók appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Ügyvédi képviselet nem csak a törvényi előírás szerint kötelező egy adásvételnél, hanem ahhoz is kell, hogy kizárhatóak legyenek az ingatlan adásvétel menete során felmerülő potenciális kockázatok.

The post Adásvételi szerződés- gyakori kérdések appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.