Ingatlan adásvétel (ajándékozás) illetéke és személyi jövedelemadó mértéke

Ingatlant adásvétele vagy ajándékozása?

Az alábbi cikkből megtudhatja, hogy mennyi illetéket/ személyi jövedelemadót kell fizetnie:

Ingatlan vásárlása:

Vevőként visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, ha ingatlant vásárolunk, amelynek általános mértéke:4%

Ingatlan ajándékozása:

Ajándékozás esetén pedig az ingatlan ajándékozás általános mértéke: 18%

A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%.

Ingatlan eladása:

Amennyiben ingatlant kíván eladni, úgy Önnek személyi adó fizetési kötelezettsége van az alábbiak szerint:

A személyi jövedelemadó mértéke: 15%, amely a megszerzés évét követően évről évre folyamatosan csökken.

Az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, a következő bekezdésben kiszámított összeg:

1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,

2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,

3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,

4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,

5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

Milyen összeget kell figyelembe venni jövedelemként?

Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt (a teljesség igénye nélkül felsorolom a leggyakoribb költségeket):

a)a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

b)az értéknövelő beruházásokat;

c)a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

A megszerzésre fordított összeg pl.

a)az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték;

b)a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték;

c)- ha a fentiek alapján nem állapítható meg, akkor az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, így ha

ca)az ingatlan, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog szerzése örökléssel, ajándékozással történt azzal, hogy amennyiben az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb értéket, egyébként az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani;

d)ha a ca) pontban említett esetben az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket,

da)örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték;

db)ajándékozással szerzett ingatlan esetében az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetében – az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül.

Fontos, hogy a cikkben az általános illeték- és adófizetési szabályokat ismertettem, így a tájékoztatás nem teljes körű és nem tartalmazza a mentességeket, amikről egy másik blogban írok.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.