2021. január 1-től illetékmentesen vásárolhatnak ingatlant azok, akik igénybe veszik a CSOK-ot és a CSOK rendeletnek megfelelő ingatlant vásárolnak!

A kedvezményt mind használt, mind új ingatlan vásárlására lehet fordítani!

Az illetékmentességet a 2021. január 1-jét követően kelt adásvételi szerződés alapján megvásárolt ingatlanokra vonatkozó vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.

A korábban kötött adásvételi szerződésekre az akkor hatályos rendelkezés alkalmazandó. Tehát azon lakásvásárlások esetében, melyek adásvételi szerződése 2021. január 1. előtt kelt, még a 2020-ban érvényes visszterhes vagyonátruházási illeték fizetendő (ebben az esetben azonban a CSOK-ot a lakástulajdon forgalmi értékéből le kell vonni).

Forgalmi értéktől függetlenül, minden lakásvásárló számára, aki a vételár kiegyenlítéséhez CSOK-ot igényel (akár már egy gyermek esetén is), illetékmentes lesz a vásárlás.

CSOK nemcsak meglévő, hanem vállalt gyermek után is igényelhető. Azok a házaspárok, akik vállalt gyermek után igénylik a CSOK-ot, szintén részesülhetnek az illetékmentességben! Ezekben az ügyekben a NAV fizetési meghagyást nem bocsát ki, hanem csak az illetékmentesség tényét jegyzi fel az ügyiratra.

Fontos azonban, hogy vállalt gyermek után CSOK kizárólag házastársi kapcsolatban igényelhető akkor, ha a házastársak legalább egyike nem töltötte be a 40. életévét a támogatási kérelem benyújtásakor. Élettársak nem igényelhetnek tehát megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményt, így illetékmentességet sem kaphatnak, ha még nincs gyermekük, kivéve, ha a baba már úton van. A magzat ugyanis a betöltött 12. várandóssági héttől meglévő gyermeknek számít. Így azoknak az élettársaknak, akinek ugyan még nem született meg a gyermekük, de a magzat már betöltötte a 12. hetet, jár a CSOK és ezzel együtt az illetékmentesség is.

Amennyiben a lakásvásárló kizárólag vállalt gyermek után szerez jogosultságot az illetékmentességre, ám a gyermek vagy gyermekek egyike sem születik meg és emiatt a támogatást vissza kell fizetni, úgy elveszik az illetékmentességre szerzett jogosultság. Ugyanez a helyzet áll fenn akkor is, ha a fiatal házaspár a támogatást a gyermekvállalási határidő letelte előtt önkéntesen vagy egyéb okból kifolyólag (például: válás) azt visszafizeti.

Ekkor a NAV intézkedik a visszterhes vagyonszerzési illeték kiszabása iránt, ekkor már a mentességi szabály figyelmen kívül hagyásával. Ilyen esetben az adóhatóság az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló forgalmi értéket tekinti az illeték alapjának. Az illeték szintén az illetékkötelezettség keletkezése napján (tehát az adásvételi szerződés aláírásának időpontjában) hatályos illetékmértékkel kerül kiszámításra.

Amennyiben a támogatott személy egészségügyi ok miatt nem tudja teljesíteni a gyermekvállalást, vagyis a kedvezményben részesülő egészségi állapota miatt hiúsul meg a gyermekvállalás, akkor nem kell megfizetni utólag sem az illetéket.

2020. július 8-tól már hatályban van az  Illeték törvény azon módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a testvérek között is illetékmentes legyen az ajándékozás és az öröklés, tehát a feleknek ezután nem kell ajándékozási illetéket fizetnie.

Az illetékmentes ajándékozás és az öröklés eddig – többek között – az egyenesági rokon (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) és (a túlélő) házastársat illette meg.

A testvér vagyonszerzéseivel összefüggésben alkalmazható kedvező illetékszabályt a folyamatban lévő ügyekben (amely esetekben az állami adóhatóság még nem hozott végleges döntést) is érvényesíteni kell.

Mit jelent a testvér fogalma?

Az illetékmentes ajándékozás és öröklés vonatkozásában testvérnek kell tekinteni az „édes” testvért, vagyis azt a személyt, akinek mindkét vérszerinti szülője azonos az örökhagyó, megajándékozó vérszerinti szüleivel.

Testvérnek számít továbbá az is, akinek vérszerinti vagy örökbefogadó szülei közül egy azonos az örökhagyó, megajándékozó vérszerinti vagy örökbefogadó szülőjével (azaz a féltestvér, valamint az örökbefogadáson alapuló testvér is).

Amennyiben ingatlan illetékmentes átruházásával kapcsolatban további információt szeretne megtudni, kattintson ide!

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

Dr. Geréb Marianna ügyvéd

The post Illetékmentes CSOK-os ingatlan vásárlás és testvérek közötti illetékmentes ajándékozás appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Egyre több adásvételi szerződés elkészítésekor fordulnak hozzám azzal a vevők, hogy a vételár egy részét CSOK támogatással szeretnék teljesíteni. A gyakori kérdéseket összegzem.

Az alábbiakban összeszedem azon legfontosabb előírásokat, hogy csok adásvételi szerződésnél milyen feltételeket kell teljesítenie annak, aki élni szeretne ezzel a támogatási formával. A felsorolás nem teljes körű!

Az új lakásokra vonatkozó CSOK rendelet (16/2016. (II. 10.) Korm. r. ) teljes szövegét ide kattintva éri el.

Mennyi az igényelhető CSOK összeg?

A családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege új lakás építésénél vagy új lakás vásárlásánál

a)egy gyermek esetén 600 000 Ft,

b)két gyermek esetén 2 600 000 Ft,

c)három vagy több gyermek esetén 10 000 000 Ft.

A CSOK-nál mely gyermekeket lehet figyelembe venni? CSOK-nál csak saját gyermekemet vehetem figyelembe?

A családi otthonteremtési kedvezmény igényelhető összegét megalapozó gyermekszám meghatározásához a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő

a)egyedülálló esetén az igénylővel közös háztartásban élő, vele együtt költöző gyermeket vagy gyermekeket,

b)házastársak esetén a házastársakkal közös háztartásban élő, velük együtt költöző közös, valamint a házastársak nem közös gyermekeit együttesen,

c)fiatal házaspár esetén a fiatal házaspárral közös háztartásban élő, velük együtt költöző közös, a házastársak nem közös, valamint a fiatal házaspár által közösen vállalt gyermekeket együttesen

kell figyelembe venni.

CSOK-nál ki minősül gyermeknek?

Gyermek:

a)a magzat vagy az ikermagzat a várandósság betöltött 12. hetét követően, valamint

b)aki az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja és

ba)a 25. életévét még nem töltötte be vagy

bb)a 25. életévét már betöltött, megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.

Még meg nem született gyermekre is kérhetem a CSOK-ot?

A fiatal házaspár – házastársak, akik közül az e rendelet szerinti lakáscélú állami támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában legalább az egyik fél még nem töltötte be a 40. életévét – gyermekvállalásának teljesítésére előírt határidő:

a)600.000-Ft vagy 2.600.000-Ft összeg szerinti támogatási összeg igénybevételekor

aa)egy gyermek vállalása esetén 4 év,

ab)két gyermek vállalása esetén 8 év,

b)a 10.000.000-Ft támogatási összeg igénylése esetén – a vállalt gyermekek számától függetlenül – 10 év.

Mekkora új építésű lakás, illetve új építésű lakóépület vásárolható- építtethető?

A családi otthonteremtési kedvezménnyel építhető, illetve vásárolható lakás hasznos alapterülete

a)egy gyermek esetén legalább 40 m2,

b)két gyermek esetén legalább 50 m2,

c)három vagy több gyermek esetén legalább 60 m2.

A családi otthonteremtési kedvezménnyel építhető, illetve vásárolható egylakásos lakóépület hasznos alapterülete

a)egy gyermek esetén legalább 70 m2,

b)két gyermek esetén legalább 80 m2,

c)három vagy több gyermek esetén legalább 90 m2.

Mi minősül új lakásnak?

A meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével

a)az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:

aa)12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,

ab)közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,

ac)egyedi fűtési móddal rendelkezik,

ad)közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és

ae)közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy

b)tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az a)pontaa)-ae)alpontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre.

Mi minősül egylakásos lakóépületnek?

Egylakásos lakóépület:a tulajdoni formájától függetlenül olyan

a)szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy

b)ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.), a Hpt.-ben, az OTÉK-ban és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározottak szerint kell értelmezni.

Meddig kell a CSOK-os új építésű ingatlanban laknom?

Új lakás építése esetén a támogatott személy és azon gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításra került, a családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósítását követően 10 évig életvitelszerűen az új lakásban kell, hogy lakjon.

CSOK esetén bejegyez-e az állam valamilyen terhet – jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat – az ingatlanra?

A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével épített lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi engedély kiadását, a használatbavétel tudomásulvételét vagy egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét követő 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az új lakásra a támogatott személynek ezen időszara lakásbiztosítással kell rendelkeznie.

Építőipari cégem van, gondot jelent ez a CSOK-nál?

Az új lakás építéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményre támogatási szerződés abban az esetben köthető, ha az igénylő az építési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa.

Édesanyámtól, közeli hozzátartozómtól, élettársamtól vásárolnám az ingatlant? Problémát jelent a CSOK szempontjából?

Az új lakás vásárlásához igényelhető családi otthonteremtési kedvezményre támogatási szerződés abban az esetben köthető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó gazdálkodó szervezet, az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély. A feltételnek való megfelelésről az igénylő büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik.

Milyen összegű készpénzes fizetés megengedett CSOK-nál?

Új lakás vásárlása esetén a támogatott személy a telekárat is tartalmazó vételárat, lakáscsere esetén a vételár-különbözetet az eladó által megjelölt − a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott − fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti. Ha az eladó és a vevő előleg vagy foglaló megfizetéséről állapodik meg, az az új lakás vásárlása esetén a telekárat is tartalmazó vételár, lakáscsere esetén a vételár-különbözet legfeljebb 10%-áig készpénzben is teljesíthető.

A CSOK támogatás további feltételeit, részleteit az oldal tetején található CSOK rendelet (16/2016. (II. 10.) Korm. r. ) fülre történő kattintással éri el.

Ingatlan átruházás illetékével és adózásával kapcsolatban további információt itt talál, illetve adásvételi-, ajándékozási szerződés és haszonélvezeti jog alapítása körében, mint szakterületeimről bővebben itt tud olvasni!

Adásvételi szerződés elkészítéséhez időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post CSOK tudnivalók új lakás vásárlásánál appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Egyre több adásvételi szerződés elkészítésekor fordulnak hozzám azzal a vevők, hogy a vételár egy részét CSOK támogatással szeretnék teljesíteni. A gyakori kérdéseket összegzem.

Az alábbiakban összeszedem azon legfontosabb előírásokat, hogy csok adásvételi szerződésnél milyen feltételeket kell teljesítenie annak, aki élni szeretne ezzel a támogatási formával. A felsorolás nem teljes körű és nem helyettesíti CSOK igénylés esetén a jogszabály teljes áttanulmányozását!

A CSOK rendelet (17/2016. (II. 10.) Korm. r. ) teljes szövegét ide kattintva érheti el!

A családi otthonteremtési kedvezményt házastársak vagy élettársak kizárólag együttesen igényelhetik.

Az egy háztartásban élők egyidejűleg egy otthonteremtési kedvezmény igénybevételére jogosultak.

A családi otthonteremtési kedvezmény Magyarország területén,

a)használt lakás vásárlása vagy

b)meglévő lakás – a kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett – bővítése, korszerűsítése

céljából vehető igénybe.

A családi otthonteremtési kedvezménnyel megvásárolt lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házastársak és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie.

Mi minősül a CSOK-nál használt lakásnak?

lakás:a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely rendelkezik legalább:

a)12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel,

b)közműves villamos energia szolgáltatással,

c)egyedi fűtési móddal,

d)közműves szennyvízelvezetéssel, ennek hiányában a szennyvíz elhelyezése és tisztítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik, és

e) közműves ivóvíz-szolgáltatással, ennek hiányában a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van;

használt lakás:olyan lakóingatlan, amely nem minősül az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott új lakásnak;

Mekkorának kell lennie a CSOK-nál a lakásnak?

A lakás hasznos alapterületének el kell érnie

a)egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert,

b)két gyermek esetén az 50 négyzetmétert,

c)három gyermek esetén a 60 négyzetmétert,

d)négy vagy több gyermek esetén a 70 négyzetmétert.

Mennyibe kerülhet a CSOK-os lakás?

A lakás vételára legfeljebb 20 százalékkal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket és a készpénzben átadott vételárrész pl. foglaló legfeljebb a teljes vételár 10%-a lehet.

Kérhetem- e a CSOK-ot még meg nem született gyermekre?

Igen!

A támogatás megállapítása során

a)a meglévő gyermeket,

b)a 24. hetet betöltött magzatot, valamint

c)a vállalt gyermekeket

együttesen kell figyelembe venni.

A fiatal házaspár – házastársak, akik közül legalább az egyik fél a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában még nem töltötte be a 40. életévét – gyermekvállalásának teljesítésére előírt határidő egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év.

Mi történik CSOK-nál, ha a vállalt gyermekszámot nem érem el?

Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalásra a támogatási szerződésben meghatározott határidőig gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét csökkentve a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó családi otthonteremtési kedvezmény összegével a támogatás folyósításának napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten – a gyermekvállalási határidő leteltét követő 60 napon belül – vissza kell fizetni. Ha a gyermek halva születik, a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni.

Mi történik, ha utóbb születik gyermek, akit a CSOK támogatásnál még nem vettünk figyelembe?

Lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződéssel rendelkező támogatott személy esetén a családi otthonteremtési kedvezmény azon utóbb született gyermek után is igényelhető, akire tekintettel a támogatott személy nem részesült a családi otthonteremtési kedvezményben. Az utóbb született gyermek után igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény gyermekenként 400 000 forint, azzal, hogy lakás bővítése esetén a családi otthonteremtési kedvezmény nem haladhatja meg a 19. § (3) bekezdésében meghatározott bekerülési költséget.

CSOK-nál ki minősül gyermeknek? CSOK-nál csak saját gyermekemet vehetem figyelembe?

gyermek:

a)a magzat a várandósság betöltött 24. hetét követően, valamint

b)aki az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja, és

ba)a 25. életévét még nem töltötte be,

bb)a 20. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;

A családi otthonteremtési kedvezmény igényelhető összegét megalapozó gyermekszám meghatározásához

a)a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő egyedülálló esetén az igénylővel közös háztartásban élő gyermekét,

b)a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő házastársak esetén a házastársakkal közös háztartásban élő közös, valamint a házastársak nem közös gyermekeit együttesen,

c)a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő fiatal házaspár esetén a fiatal házaspárral közös háztartásban élő közös, a házastársak nem közös, valamint a fiatal házaspár által közösen vállalt gyermekeket együttesen

kell figyelembe venni.

Mennyi a CSOK összege egy, kettő, három, négy vagy annál több gyermek esetén?

A családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege

a)egy gyermek esetén 600 000 Ft,

b)két gyermek esetén 1 430 000 Ft,

c)három gyermek esetén 2 200 000 Ft,

d)négy vagy annál több gyermek esetén 2 750 000 Ft.

Milyen feltételeknek kell megfelelnie a CSOK támogatást igénylőknek?

A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy

a)az igénylő büntetőjogi felelősségét az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt bíróság nem állapította meg, vagy büntetőjogi felelősségét a bíróság az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt megállapította, de a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének időpontjában az igénylő e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült;

b)az igénylőnek ne legyen az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása;

c)az igénylő, együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerint – ide nem értve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személyt – biztosított, és legalább 180 napja – legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatosan

ca)a Tbj. 5. §-a szerint biztosítottként szerepel,

cb)a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy

cc)kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja;

d)a lakás a műszaki állapotára tekintettel – az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a lakhatási igények kielégítésére alkalmas;

e)az igénylő – lakáscsere esetén a csereszerződés tárgyát képező lakás, valamint lakás bővítése esetén a bővíteni kívánt lakás kivételével – más lakásban legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, ide nem értve azt, ha lakástulajdona – a tulajdoni hányad mértékétől függetlenül – szerződésen vagy jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal történő megterhelésére e rendelet hatálybalépését megelőzően, vagy lakástulajdona jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal történő megterhelésére e rendelet hatálybalépésekor vagy azt követően került sor;

f)az igénylő a vételár vagy a bekerülési költség kiegyenlítésére használja fel a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakástulajdonának a 18. §-ban foglaltak szerint kiszámított vételárát;

g)lakás vásárlása esetén az igénylő az adásvételi szerződést benyújtsa.

Milyen egyéb fontos feltételeket kell teljesíteni a CSOK-nál?

Lakás vásárlása esetén nyilatkozni kell arról, hogy az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, valamint gazdálkodó szervezet eladó esetén az igénylő a gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal.

Vállalja, hogy lakás vásárlása esetén a vételár, lakáscsere esetén a vételár-különbözet legfeljebb 10 százalékát készpénzben, a fennmaradó fizetési kötelezettséget az eladó által megjelölt – a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott – fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti.

Vállalja, hogy az igénylő és azon gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításra került, a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításától, bővítés esetén az utolsó részfolyósítástól számított 10 évig – a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig – a lakásban életvitelszerűen lakik.

A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés megkötésének időpontjától számítva 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.

Kell-e a CSOK támogatási időszak alatt lakásbiztosítással rendelkeznem?

A fenti időszakban a lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie.

Mi történik akkor, ha a CSOK alatt a házasságunkat felbontják, elválunk?

Házasság felbontása esetén, ha a volt házastársak közös lakásukat az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom idején idegenítik el, úgy őket – a (3) bekezdés kivételével – az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésből származó bevétel bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányban terheli.

(2) A volt házastársak a házasságfelbontás tényét kötelesek a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a kormányhivatalnak bejelenteni.

(3) Házasság felbontása, érvénytelenítése esetén, ha

a)− a házasságot felbontó, érvénytelenné nyilvánító jogerős bírósági határozat vagy a házassági vagyonmegosztási szerződés alapján − az egyik fél a másik féltől megszerzi a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével vásárolt lakás tulajdonjogát, és

b)a házasságot felbontó, érvénytelenné nyilvánító jogerős bírósági határozat alapján – a nagykorúvá vált gyermek kivételével – valamennyi gyermek lakóhelye, akikre tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vették, a lakás tulajdonjogát megszerző félnél marad,

a tulajdoni hányadát elidegenítő felet az (1) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nem terheli.

A CSOK támogatás további feltételeit, részleteit az oldal tetején található CSOK rendelet (17/2016. (II. 10.) Korm. r. ) fülre történő kattintással éri el.

Az adásvételi szerződés ügyvédi munkadíjáról további tájékoztatást ide kattintva kaphat!

További a blogok fülre kattintva az adásvétellel kapcsolatos fontos cikkeket olvashat pl. adásvétel illetéke, mikor illetékmentes az ingatlan átruházása, mennyi az adásvételnél az SZJA? stb.)

Adásvétellel kapcsolatban további információért várom megkeresését a dr.gerebmarianna@gmail.com email címen vagy ide klikkelve online!

The post CSOK használt lakás vásárlás- fontos tudnivalók appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Azon, a családok életében előforduló leggyakoribb eseteket sorolom fel, amikor illetékmentes az ingatlan átruházása.

Adásvételnél az illetékmentesség esetei:

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

a)a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás véglegessé válásáig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;

b) a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb;

c) a vagyonszerzés, ha

ca)egyenes ági rokonok pl. szülő- gyermek, nagyszülő- unoka (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából,

cb)házastársak egymás közötti vagyonátruházásából,

cc)a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből

származik.

Ajándékozásnál az illetékmentesség esetei:

a) az ajándékozó egyenes ági rokona pl. szülő- gyermek, nagyszülő- unoka (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék;

b) a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.

c) testvérek közötti ajándékozás (2020. július 8-tól)

A blogban szereplő információk nem minősülnek jogi tanácsadásnak.

Ingatlan átruházás illetékével és adózásával kapcsolatban további információt itt talál, illetve adásvételi-, ajándékozási szerződés és haszonélvezeti jog alapítása körében, mint szakterületeimről bővebben itt tud olvasni!

Amennyiben kérdése van, kérem forduljon hozzám bizalommal annak érdekében, hogy a teljes tényállás alapján a konkrét ügyre jogi véleményt vagy árajánlatot tudjak adni!

Adásvételi vagy ajándékozási szerződésre időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Mikor illetékmentes az ingatlan átruházása? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Az alábbi cikkből megtudhatja, hogy mennyi illetéket/ személyi jövedelemadót kell fizetnie:

Ingatlan vásárlása:

Vevőként visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, ha ingatlant vásárolunk, amelynek általános mértéke:4%

Ingatlan ajándékozása:

Ajándékozás esetén pedig az ingatlan ajándékozás általános mértéke: 18%

A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%.

Ingatlan eladása:

Amennyiben ingatlant kíván eladni, úgy Önnek személyi adó fizetési kötelezettsége van az alábbiak szerint:

A személyi jövedelemadó mértéke: 15%, amely a megszerzés évét követően évről évre folyamatosan csökken.

Az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, a következő bekezdésben kiszámított összeg:

1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,

2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,

3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,

4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,

5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

Milyen összeget kell figyelembe venni jövedelemként?

Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt (a teljesség igénye nélkül felsorolom a leggyakoribb költségeket):

a)a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

b)az értéknövelő beruházásokat;

c)a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

A megszerzésre fordított összeg pl.

a)az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték;

b)a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték;

c)- ha a fentiek alapján nem állapítható meg, akkor az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, így ha

ca)az ingatlan, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog szerzése örökléssel, ajándékozással történt azzal, hogy amennyiben az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb értéket, egyébként az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani;

d)ha a ca) pontban említett esetben az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket,

da)örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték;

db)ajándékozással szerzett ingatlan esetében az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetében – az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül.

Fontos, hogy a cikkben az általános illeték- és adófizetési szabályokat ismertettem, így a tájékoztatás nem teljes körű és nem tartalmazza a mentességeket, amikről egy másik blogban írok.

A NAV ingatlanértékesítésből származó jövedelem és az azt terhelő adó kalkulátorát az alábbi sorra kattintva éri el:

https://www.nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/kalkulatorok/ing_kalk

Adásvételi- vagy ajándékozási szerződéssel kapcsolatban várom megkeresését a dr.gerebmarianna@gmail.com email címen!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Ingatlan adásvétel (ajándékozás) illetéke és személyi jövedelemadó mértéke appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A blogban praktikus és hasznos tanácsokat talál!

Manapság nem ritka, ha a megvételre kiszemelt ingatlant jelzálog és elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

Ebben az esetben nem kell lemondani az ingatlan megvételéről, csupán az adásvételi szerződés megkötése során körültekintőbben kell eljárni annak érdekében, hogy tulajdonosként tehermentes ingatlanhoz jussunk.

Mekkora tartozás terheli az ingatlant?

Legelőször is azt kell tisztázni, hogy mekkora tartozás terheli az ingatlant, hiszen főleg a devizahiteleknél előfordulhat, hogy a tartozás összege meghaladja az ingatlan értékét. Fontos, hogy a tartozás egyenleg vonatkozásában csak az eladó bankja által kiadott igazolást fogadjuk el!

Mi a menete pl. a jelzáloggal terhelt ingatlan adásvételének?

Először is az eladónak be kell szereznie a jelzálogjogosult banktól egy olyan igazolást, amelyben rögzítésre kerül, hogy mennyi az eladó teljes tartozása (tőke+ járulék+ vég-előtörlesztés díja+ banki költségek stb.), amelynek a megfizetése esetén az ingatlant terhelő jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlésre kerül.

Hogyan fizetem meg a vételárat terhelt ingatlan esetén? Mi a fizetés legbiztonságosabb módja?

A fenti igazolás birtokában – az adásvételi szerződésben rögzítettek szerint – a vételár megfizetésének a legbiztonságosabb módja az, ha az igazolásban szereplő összeget közvetlenül az eladó bankjához történő átutalással rendezzük a bank által a hitel végtörlesztésére megnyitott külön technikai számlaszámra, a megadott közlemény feltüntetésével.

Fizethetem banki hitelből is az ingatlant terhelő tartozást, tehermentesíthetem így az ingatlant?

A válasz igen. A saját finanszírozó bankjának is ugyanúgy szüksége lesz az eladó bankja által kiállított igazolásra, amelyben a tehermentesítéshez szükséges tartozás összegét a bank kimutatja.

Mire figyeljek, ha az ingatlant terhelő tartozást önerőből fizetem ki és csak a fennmaradó vételárrészre veszek fel hitelt?

A kifizetés menete ugyanaz, mint a fentiekben leírtak, azonban arra figyeljünk, hogy az önerőből mindaddig ne fizessük ki az ingatlant terhelő tartozást, ameddig a hitelt nyújtó bankunktól a pozitív hitelbírálat meg nem történt. Ne kerüljünk abba a helyzetbe, hogy az eladó ingatlanát tehermentesítettük, azonban a fennmaradó vételárrészt nem tudjuk kifizetni, ha a bank elutasítja a hitelkérelmünket!

Mikor kell az adásvételi szerződést aláírni? A lakáshitel aláírása előtt vagy után?

Mielőtt az ügyvéd elkészíti az adásvételi szerződést, az ingatlanra hitelt nyújtó bankot ki kell választanunk és az adásvételre vonatkozó banki követelményeket el kell kérnünk a banktól, és oda kell adnunk az adásvételi szerződést készítő és ellenjegyző ügyvédnek, hiszen minden banknak más a gyakorlata arra, hogy milyen plusz feltételeket szeretne látni a végleges adásvételi szerződésben.

A hitelszerződés megkötésére azonban csak a földhivatal előtt érkeztetett adásvételi szerződés birtokában tud sor kerülni.

Adásvételi szerződés megkötésének a menete

Ügyvédi képviselet nem csak a törvényi előírás szerint kötelező egy adásvételnél, hanem ahhoz is kell, hogy kizárhatóak legyenek az ingatlan adásvétel menete során felmerülő potenciális kockázatok.

Adásvételi szerződéssel kapcsolatban keressen a dr.gerebmarianna@gmail.com email címen!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Mire figyeljünk ingatlan adásvételénél és terhelt ingatlan vásárlásánál? Praktikus és hasznos tanácsok! Gyakori kérdések! appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Ügyvédi képviselet nem csak a törvényi előírás szerint kötelező egy adásvételnél, hanem ahhoz is kell, hogy kizárhatóak legyenek az ingatlan adásvétel menete során felmerülő potenciális kockázatok.

The post Adásvételi szerződés- gyakori kérdések appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Üdvözlöm!

Dr. Geréb Marianna vagyok.

Kiemelten válóperes ügyekkel foglalkozom.

Irodám Pesten, az V. kerületben található.

Elsősorban nem nagy cégeknek ajánlom szolgáltatásaimat, hanem olyan magánszemélyeknek, akiknek fontos, hogy az ügyeikkel egyedi elbánás alapján magam foglalkozzak, ahol a központban valóban az ügyfél van!

Ügyfeleimet segítem a válás elindításához szükséges válóperes papírok előkészítésével, a válásnak közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén egyezség elkészítésétől kezdve a házassági vagyonmegosztás elkészítéséig Ügyfelem mellett állok, továbbá ha gyermek is van a családban, a gyermekelhelyezésben és a gyermektartásdíj érvényesítésében is eljárok.

Házassági szerződés készítésével, illetve élettársi vagyonmegszüntetéssel is foglalkozom.

A fentieken túlmenően akkor is a segítségére vagyok, ha ingatlant vásárolna vagy ajándékozna el, megbízhatóan, gyors határidővel  és korrekt áron vállalom – CSOK és babaváró hiteles – adásvételi szerződés és ajándékozási szerződés elkészítését is a földhivatali ügyintézéssel együtt. Cégalapítás és cégmódosítás esetén is várom megkeresését!

A honlapomon információt kapnak a szakterületeimről, illetve lehetőségük van közvetlenül, online időpontot egyeztetni!

A Blog fül alatt pedig hasznos információkat találnak válás menetével, gyermekelhelyezéssel, tartásdíjjal, adásvételi szerződéskötéssel, peres eljárással kapcsolatban.

Amennyiben csak jogi felvilágosítást szeretnének kapni, úgy keressenek bizalommal konzultációra – az ügyvédi konzultáció díja: 40.000-Ft.

Arra törekszem, hogy a munkámat precízen és maximális szakmai színvonalon, korrekt munkadíjon lássam el.

Számomra fontos, hogy aki hozzám fordul, az tisztában legyen a lehetőségeivel, köztük a várható “legjobb” és “legrosszabb” eredménnyel is és persze azzal is, hogy miket kell megtennünk ahhoz –együtt – hogy a legjobb eredményt érjük el az adott ügyben. Nem célom, hogy bárkit is hitegessek, elmondom őszintén az esélyeket és csak olyan ügyeket vállalok el, melyekben kellő magabiztossággal és rutinnal tudom ellátni az Ügyfeleim képviseletét.

Több ügyvédi irodával dolgozom együtt, így ha komplex jogi kérdés vetődik fel, együttműködés keretében megoldást találunk rá.

Ebben a szakmában azt tartom a legnagyobb eredménynek, ha az Ügyfelem elégedett a szolgáltatásommal.

Remélem, hogy Önt is hamarosan Ügyfeleim körében üdvözölhetem!

További információért várom megkeresését a dr.gerebmarianna@gmail.com email címen vagy kattintson a Kapcsolat fülre!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

Dr. Geréb Marianna ügyvéd

The post Bemutatkozás appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.