Váltott gondoskodás fogalma

Közös szülői felügyelet előnyei és hátrányai

·      Mi a közös szülői felügyelet tartalma?

1. A gyermek nevének meghatározása
2. A gyermek gondozása és nevelése (a gyermek gondozása, lakóhelyének és tartózkodási helyének meghatározása)
3. A gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása
4. A gyermek vagyonának kezelése
5. A gyermek törvényes képviselete
6. Gyámnevezés és a gyámságból való kizárásnak a joga

A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.

A szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni.

A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.

Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében – a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett – közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet.

• Nézzük meg, hogy mit jelent a fentiekben említett váltott gondoskodás?

A váltott gondoskodás a közös szülői felügyelet gyakorlásának egyik módja. A váltott gondoskodás azt jelenti, hogy a szülők egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák a gyermeket, pl. a gyermek egy hetet tölt az anya háztartásában, majd egy hetet az apával. Fontos kiemelni, hogy váltott gondoskodásról csak akkor beszélhetünk, ha a két szülő felváltva ugyanannyi időt tölt a gyermekkel, ha ebben eltérés van (pl. anyánál 8 nap, apánál 6 nap), az már nem tekinthető váltott gondoskodásnak.

Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, dönteni kell a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről – a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően –, a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá szükség esetén a gyermek tartásáról is. Azt is fontos kiemelni, hogy az, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodnak, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bíróság – a szülők eltérő vagyoni- és jövedelmi viszonyaira, illetve életkörülményeire figyelemmel –, szükség esetén az egyik szülő részéről tartásdíj fizetési kötelezettséget állapítson meg, ún. kiegészítő gyermektartásdíjat.

Fontos, hogy a közös szülői felügyelet elrendelése automatikusan NEM jelenti azt, hogy a szülők váltott gondoskodásban nevelik a gyermeket, hiszen, ahogy fent is írtam, a közös szülői felügyelet nem jelenti azt, hogy automatikusan mindkét szülő fizikailag is azonos intenzitású és időtartamú kapcsolatban él együtt a gyermekkel.

Ha a bíróság szerint a közös szülői felügyelet esetén nem adottak a váltott gondoskodás feltételei, a bíróságnak rendelkezni kell arról, hogy a gyermek melyik szülő háztartásában nevelkedik, valamint szabályozza a másik szülővel való kapcsolattartást, és döntenie kell a gyermek tartásáról is. Bármelyik megoldást választja a bíróság, a gyermek lakóhelyét ki kell jelölnie, ami váltott gondoskodás esetén is csak az egyik szülő lakóhelye lehet.

Váltott gondoskodás elrendelése esetén további szempontokat is figyelembe kell venni. Elengedhetetlen, hogy a szülők egymáshoz és a gyermek iskolájához, óvodájához is közel lakjanak.

A gondoskodási forma megválasztásánál a feleknek, a bíróságnak gyermek érdekének megállapítása során kiemelkedő jelentősége van a gyermek véleményének.

A Ptk. 4:171. § (4) bekezdése alapján értesíteni kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket a nyilatkozattétel lehetőségéről, így a gyermek ki tudja nyilvánítani a véleményét, ami a bíróság a döntése során figyelembe vesz, mérlegel.  Ennek érdekében a bíróság egy levelet küld a gyermek részére, melyben tájékoztatják őt a jogairól és a meghallgatás lehetőségéről. A levél olyan nyelvezettel kerül megfogalmazásra, amely a gyermek számára is érthető és világos.

• Váltott gondoskodás előnyei és hátrányai

A közös szülői felügyeleti jog modelljén, a váltott gondoskodáson keresztül szeretném bemutatni a közös szülői felügyelet gyakorlásának eme típusának az előnyeit és hátrányait azzal, hogy nincs fehér és fekete, minden családi dinamika és élettér más és más, így nincs egységes ,,recept,, arra vonatkozóan, hogy a leírt gondoskodási mód az adott élethelyzetre alkalmazható-e vagy sem, de ahol tud működni, ott a rendszer számtalan előnnyel bír.

A közös szülői felügyelet gyakorlása terén a szülőknek a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekben együtt kell működniük ahhoz, hogy a közös szülői felügyelet a gyakorlatban is működőképes legyen, ehhez a szülők közötti jó kommunikáció és egymás felé tisztelet, bizalom megadása alapvető fontosságú.

A váltott gondoskodás előnyei közé sorolható:

– a gyermekkel kapcsolatos feladatok megosztása,

– a gyermeknek mindkét szülőjével egyenlő időtartamú gondozási időt és kapcsolatot ad,

– bensőséges kapcsolat fenntartása,

– az egyedül nevelő szülőhöz képest több szabadidő,

– mind a két szülő a továbbra is gyakorolhatja a gyermek vonatkozásában a felügyeleti jogát.

A váltott gondoskodás hátrányai közül az alábbiakat szokták felhozni:

-A gyerek állandóan mozgásban van, nincs igazi biztos bázis, nincs fix gyerekszoba.

– Abban az esetben, ha a szülők nevelési elvei különbözőek, illetve nem képesek egymással együttműködésre, akkor állandósulhatnak a nevelésbéli különbségek és a konfliktusok, így a gyerek nem tud igazodni az eltérő szülői elvárásokhoz, összezavarhatja a gyermeket, ami hosszú távon lelki problémákhoz vezethet.

Válás, gyermekelhelyezés esetén, vagy csak előzetes információszerzés érdekében keressen bizalommal és kérjen konzultációt a dr.gerebmarianna@gmail.com email címen vagy a linkre kattintva:

konzultációra időpont foglalás

The post Közös szülői felügyeleti jog tartalma, váltott gondoskodás előnyei és hátrányai appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Válóperes ügyvédként az egyik leggyakrabban feltett kérdés, hogy mit jelent a közös szülői felügyeleti jog vagy a kizárólagos szülői felügyeleti jog?

Mi a szülői felügyelet tartalma?

1. A gyermek nevének meghatározása
2. A gyermek gondozása és nevelése (a gyermek gondozása, lakóhelyének és tartózkodási helyének meghatározása)
3. A gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása
4. A gyermek vagyonának kezelése
5. A gyermek törvényes képviselete
6. Gyámnevezés és a gyámságból való kizárásnak a joga

Közös szülői felügyeleti jog:

A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.

Ezt hívjuk a szülői felügyeleti jog közös gyakorlásának, a közös szülői felügyeleti jog tartalmát a fentiekben ismertettem.

A közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására, ezt hívjuk váltott gondoskodásnak. A közös szülői felügyeleti jog ily módon történő gyakorlásának előnyeiről és hátrányairól, külön blog bejegyzést írtam, ami ide kattintva elérhető:

https://drgereb.hu/kozos-szuloi-felugyeleti-jog-tartalma-valtott-gondoskodas-elonyei-es-hatranyai/

A szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni.

A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.

Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében – a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett – közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet.

A szülőknek tájékoztatniuk kell gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük a döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, törvényben meghatározott esetben szüleivel közösen dönthessen. A szülőknek a gyermek véleményét – korára, érettségére tekintettel – megfelelő súllyal figyelembe kell venniük.

,,Kizárólagos,, szülői felügyeleti jog:

Abban az esetben, ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, ezt hívja a köznyelv a szülői felügyeleti jog kizárólagos gyakorlásának, ebben az esetben a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek az alábbiak minősülnek:

1. A kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,
2. A kiskorú gyermek szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének megváltoztatása,
3. A kiskorú gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,
4. A kiskorú gyermek állampolgárságának megváltoztatása,
5. A kiskorú gyermek iskolájának, életpályájának megválasztása.

Abban az esetben, ha a szülők a fentiekben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében – egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva – együtt kell működniük.

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.

Válás, gyermekelhelyezés esetén, vagy csak előzetes információszerzés érdekében keressen bizalommal és kérjen konzultációt a dr.gerebmarianna@gmail.com email címen vagy a linkre kattintva:

konzultációra időpont foglalás

The post Mit jelent a szülői felügyeleti jog? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Milyen újdonságot hoz a 2022. január 1-jén hatályba lépő szabályozás a szülői felügyelet gyakorlása terén?

A Polgári Törvénykönyv szerint a szülői felügyeletet a szülők közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt, és ez mindaddig érvényesül, amíg arról akár szülők megállapodása vagy a bíróság ítélete másként nem rendelkezik.

Abban az esetben pedig, ha a szülők nem tudnak megállapodni a házasságuk vagy élettársi viszonyuk megromlását, az életközösségük megszűnését követően a gyermekkel kapcsolatos felügyeleti jog gyakorlásáról, a bíróságnak kell arról döntenie, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.

A 2021. december 31-ig hatályos szabályozás szerint tehát a szülők megállapodása hiányában a bíróság kizárólag az egyik szülőt jogosíthatta fel a szülői felügyelet gyakorlására.

2022. január 1-től életbelépő módosítások alapján azonban, amennyiben a bíróság mindkét szülőt alkalmasnak tartja a gyermek nevelésére, gondozására, akkor elrendelje a közös szülői felügyelet gyakorlását.

A Polgári Törvénykönyvnek ezen módosítása tehát megteremtette a lehetőséget arra, hogy a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthessen a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha ez szolgálja a kiskorú gyermek érdekét.

Azonban a bíróságnak minden esetben mérlegelnie, hogy a közös szülői felügyelet elrendelése vagy az egyik szülő által gyakorolt felügyelet szolgálja-e a gyermek érdekét, illetve a közös szülői felügyelet elrendelése, így pl. váltott gondoskodás esetén a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy pl. a hetes- kéthetes váltás fizikailag is megvalósítható-e.

A Ptk. 4:167. § (2) bekezdése szerint a bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben, azaz a döntés során gyermek érdekeit kell mindenekelőtt szem előtt tartani.

Mit jelent a fentiekben említett váltott gondoskodás?

A váltott gondoskodás a közös szülői felügyelet gyakorlásának egyik módja.

A váltott gondoskodás azt jelenti, hogy a szülők egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák a gyermeket, pl. a gyermek két hetet tölt az anya háztartásában, majd két hetet az apával. Fontos kiemelni, hogy váltott gondoskodásról csak akkor beszélhetünk, ha a két szülő felváltva ugyanannyi időt tölt a gyermekkel, ha ebben eltérés van (pl. anyánál 8 nap, apánál 6 nap), az már nem tekinthető váltott gondoskodásnak.

Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, dönteni kell a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről – a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően –, a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá szükség esetén a gyermek tartásáról is. Azt is fontos kiemelni, hogy az, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodnak, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bíróság – a szülők eltérő vagyoni- és jövedelmi viszonyaira, illetve életkörülményeire figyelemmel –, szükség esetén az egyik szülő részéről tartásdíj fizetési kötelezettséget állapítson meg, ún. kiegészítő gyermektartásdíjat.

Fontos, hogy a közös szülői felügyelet elrendelése automatikusan NEM jelenti azt, hogy a szülők váltott gondoskodásban nevelik a gyermeket, hiszen, ahogy fent is írtam, a közös szülői felügyelet nem jelenti azt, hogy automatikusan mindkét szülő fizikailag is azonos intenzitású és időtartamú kapcsolatban él együtt a gyermekkel.

Ha a bíróság szerint a közös szülői felügyelet esetén nem adottak a váltott gondoskodás feltételei (pl. a szülők távol laknak egymástól) a bíróságnak rendelkezni kell arról, hogy a gyermek melyik szülő háztartásában nevelkedik, valamint szabályozza a másik szülővel való kapcsolattartást, és döntenie kell a gyermek tartásáról is. Bármelyik megoldást választja a bíróság, a gyermek lakóhelyét ki kell jelölnie, ami váltott gondoskodás esetén is csak az egyik szülő lakóhelye lehet.

A folyamatban lévő perekben is alkalmazhatók lesznek-e a Polgári Törvénykönyv fentiekben hivatkozott módosítással bevezetett új rendelkezései?

A módosított rendelkezéseket csak a 2022. január 1-je után indult bírósági eljárásokban lehet alkalmazni, a folyamatban lévő ügyekben nem!

A Polgári Törvénykönyv fenti módosítással bevezetett új rendelkezéseire tekintettel kérhető-e a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása?

A Ptk. 4:170. § (1) bek. alapján a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a bíróságtól akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. A Ptk. tehát a szülői felügyelet gyakorlásának újrarendezéséhez a felek vagy a gyermek személyes életkörülményeit érintő változást kíván meg, ami miatt a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. A következetes bírói gyakorlat alapján a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatásához új tényállási elem felmerülése szükséges.

Mindezekre tekintettel álláspontom szerint önmagában a jogszabályi környezet megváltozása nem tekinthető elégségesnek az újrarendezést megalapozó körülmények értékelésénél. A szülők életkörülményeiben, a gyermekkel való kapcsolatában kell, hogy bekövetkezzen a korábbi egyezséghez, illetve bírói döntéshez képest olyan változás (pl. a különélő szülő a gondozó szülő és a gyermek lakóhelyéhez közeli lakóhelyre költözik), amely a korábbi döntés megváltoztatását megalapozza, de ebben a körben is elsődleges követelményként kell, hogy érvényesüljön a gyermek érdeke, ami mindig egyedi bírói mérlegelést tesz szükségessé.

The post Változások a közös szülői felügyelet gyakorlásában 2022. január 1-től! appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Amennyiben a házastársaknak van közös kiskorú gyermekük, akkor ebben az esetben a gyerektartásról, annak módjáról és mértékéről meg kell egyezniük, – megegyezés hiányában a bíróság dönt róla – hiszen addig a házasság nem bontható fel.

A gyerektartás kérdésében a házastársaknak akkor is konszenzusra kell jutniuk, ha egyébként a kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jogot közösen gyakorolják.

A gyermek megfelelő védelme érdekében a törvény főszabályként rögzíti azt, hogy a kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles.

Kalkuláljuk ki együtt a tartásdíj összegét!

• Mit kell figyelembe venni a gyermektartásdíjnál? 

a) a gyermek indokolt szükségleteit, alapszükségleteit (ide tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. 

b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;

c) a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;

d) a gyermek saját jövedelmét; és

e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

• Mekkora a gyermektartásdíj összege?

A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének – a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére – tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni, de ekörben figyelembe kell venni a gyermektartásdíj meghatározása során fentiekben rögzített szempontokat is, hiszen a gyermek indokolt szükségleteit meghaladó tartásdíj nem kérhető!

Fontos továbbá, hogy a gyermektartásra kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelem felét nem haladhatja meg.

• Meg lehet-e változtatni a gyermektartásdíj összegét?

Amennyiben a gyermektartásdíj felemelése vagy leszállítása indokolt, úgy a bíróság a peres eljárás során szintén a fenti szempontokat veszi figyelembe, így azt, hogy mik voltak a gyermektartásdíj körében megszületett megállapodáskori/ítélet meghozatali kori körülmények és mik a mostaniak.

Ha a felek megállapodásán vagy a bíróság ítéletén alapuló tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, a tartás mértékének vagy szolgáltatása módjának a megváltoztatását lehet kérni. Nem kérheti a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatását az a fél, akinek a körülmények megváltozásának lehetőségével a megállapodás időpontjában számolnia kellett, vagy akinek a körülmények megváltozása felróható.

• Meddig érvényesíthető visszamenőleg a gyermektartásdíj?

A gyerektartás díjával kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a meg nem fizetett gyerektartás összegét az arra jogosult 6 hónapra visszamenőleg követelheti a kötelezettől.

• Meddig, a gyermek hány éves koráig kell fizetni a gyermektartásdíjat?

A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell.

(Tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel.)

A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha

a)a gyermek a tartásra érdemtelen (pl. ha a gyermek a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot);

b)a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy

c)ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

A tartásdíj mértékének meghatározásánál a továbbtanuló gyermek indokolt szükségleteit, saját jövedelmét, vagyoni helyzetét, a tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, támogatásokat és a szülők teherbíró képességét kell figyelembe venni.

A továbbtanuló gyermek képzését, tanulmányait biztosító intézmény a tartásdíj fizetésére kötelezett szülőt – kérelmére – köteles tájékoztatni a tanulmányok végzésének fennállásáról vagy megszűnéséről.

Egy pár gondolat a bírósági ítélkezésről, a bírói gyakorlatról:

A tapasztalatok szerint míg Budapesten, illetve a főváros környékén a sok vállalkozás, a kiugróan magas jövedelmek és esetenként azok eltitkolása jellemző és ezért a tartási perek alapos bizonyítást igényelnek, addig az elmaradottabb régiókban inkább annak mérlegelése okoz problémát, hogy a rendelkezésre álló csekély jövedelem hogyan osztható fel úgy, hogy a gyermek tartása mellett a kötelezett szülő megélhetése is biztosítható legyen.

A gyermektartási perek alapvető feladata a kiskorú gyermek indokolt szükségleteinek megállapítása, illetve a szülők tartási képességének vizsgálata és ennek alapján a tartásdíj mértékének meghatározása, valamennyi fél méltányos érdekének szem előtt tartásával, de a kiskorú gyermek érdekét elsődlegesnek tekintve. A bírói gyakorlat szerint a gyermek indokolt szükségletébe nemcsak az alapszükségletek (mint az élelmezés, ruházkodás) tartozik bele, hanem például a számítógép, internethasználat, mobiltelefon is, ami a gyermek kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődését elősegít.

Általános gyakorlat a speciális szükségletekkel kapcsolatos kiadások megosztása is (például az értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésének költsége, az ételallergia által indukált többletköltsége), ugyanakkor a havonta több százezer forinttal járó magániskola költsége csak akkor számolható el a tartásdíj részeként, ha az a szülők közös döntése volt.

Ha a kötelezett arra hivatkozik, hogy képzetlensége vagy betegsége miatt nem tud elhelyezkedni, vagy minimálbéren foglalkoztatott abban a gazdasági társaságban, amelyet más cégekkel és azok ingatlanjaival együtt a családtagjainak ajándékozott vagy “adott el” (vagyis tudatosan “vagyontalanította” el magát), akkor a régió munkaerőhelyzete, orvosszakértő, illetve a vagyont megkapó családtagok meghallgatása alapján a bíróság meg tudja állapítani, hogy valóban csak a tartási kötelezettsége alól akart-e kibújni. Egyes esetekben szükség lehet könyvszakértő bevonására is.

A bíróság a kötelezett kereseti kimutatásából és a felek ezzel kapcsolatos nyilatkozatából indul ki, de további bizonyíték lehet az adóbevallás, a környezettanulmány, a tanúvallomások, a gépjármű- és ingatlannyilvántartás. A pár éve még csak ritkán alkalmazott bizonyítási eszközök az internetes világ térhódításával a jogalkalmazásban is megjelentek, a világháló adatai, a közösségi oldalakon tett bejegyzések, fényképek is eszközökké váltak a bizonyítási eljárásban. A bíróságnak el kell ismernie a tartásdíj meghatározásakor a gyermek ellátására és nevelésére fordított munkát és időt is.

Ennyi a minimális gyermektartásdíj összege:

A bírói gyakorlat szerint meg lehet határozni a gyermek köztudomású alapszükségletét, amit a szülőknek minden körülmények között biztosítaniuk kell gyermekük számára, ez a munkacsoport szerint jelenleg havi 25 ezer forint.

Ezzel összefügg a minimáltartásdíj, amit a kötelezettnek kevés kivételtől eltekintve (ilyen lehet, ha a kötelezett például kizárólag rabkeresménnyel rendelkezik) feltétlenül teljesíteni kell, ezt a joggyakorlat-elemző csoport 15 ezer forintban látja megállapíthatónak.

Melyek a gyermek alapszükségletei a gyermektartásdíj meghatározásakor? Ide kattintva további információt tud meg róla:

https://drgereb.hu/melyek-a-gyermek-alapszuksegletei-amit-a-birosag-figyelembe-vesz-a-gyermektartasdij-meghatarozasakor/

Mit kell figyelembe venni a gyermektartásdíj meghatározásakor (pl. családi pótlék)? Ide kattintva további információt tud meg róla:

https://drgereb.hu/milyen-bevetelt-kell-figyelembe-venni-a-gyermektartasdij-kiszamitasakor/

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Gyermektartásdíj megállapítása és összege, visszamenőleges érvényesíthetősége appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Ha a szülők a házassági bontóperben a gyermek elhelyezésének kérdésében megegyezni nem tudnak, úgy bármelyikük – a házasság felbontását kezdeményező felperes keresetében, vagy az alperes viszontkeresetében – kérheti a gyermek nála történő elhelyezését.

Amennyiben nem házassági bontóperről beszélünk, hanem élettársi kapcsolatról, vita esetén ugyancsak bármelyik szülő keresettel kérheti a bíróságtól, hogy a gyermek elhelyezésének kérdésében hozzon döntést.

Abban az esetben, ha a gyermekelhelyezés kérdésében a bíróságnak kell döntenie, a szülői felügyeleti jogok gyakorlására azt a szülőt jogosítja fel, akinél a gyermek kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított.

A szülők közti vita esetén a bíróságnak a körülmények részletes feltárását követően, azokat összességükben értékelve kell döntését meghoznia abban a kérdésben, hogy a gyermek fejlődése melyik szülőnél kedvezőbb. A gyermekelhelyezési perben a bíróság minden esetben a gyermekek érdekét szem előtt tartva kell, hogy eljárjon.

Gyermekelhelyezés főbb szempontjai:

1. Állandóság

A gyermekelhelyezési perekben az egyik főbb elv, amit a bíróság szem előtt tart, az a gyermek részére szükséges állandóság biztosítása.

Az állandóságon nem feltétlenül a lakóhely állandóságát, hanem elsősorban a személyes kapcsolatok állandóságát kell érteni.

Pl. Ha az egyik szülő a gyermek szokásos tartózkodási helyétől nagyobb távolságra, más településen él, vizsgálandó, hogy a gyermek eddigi környezetéből való kiemelése, a személyes kapcsolatok megszakadása milyen következményekkel járhat a gyermekre nézve.

A család felbomlása okozta trauma feldolgozását, a megingott biztonságérzet helyreállítását segítheti, ha a gyermeknek nem kell elszakadni megszokott környezetétől, társas kapcsolatai nem szakadnak meg. Az állandóság követelménye azonban csak akkor vehető figyelembe a döntés meghozatalkor, ha azt a szülő nem önkényes, erőszakos magatartással, a másik szülőnek a gyermek életéből való kirekesztése szándékával teremti meg.

Gyakran előfordul ugyanis, hogy a szülők életközösségének megszakadását követőn az egyik szülő – a még fennálló közös szülői felügyeleti jog ellenére – egyoldalú döntésével magánál tartja, vagy magával viszi a gyermeket, minden eszközzel megakadályozva a másik szülővel való kapcsolattartást is.

Az ilyen szülői magatartás az esetek túlnyomó többségében még véletlenül sem szolgálja a gyermek érdekét. Kivétel lehet, ha a másik fél ténylegesen veszélyezteti a kiskorú gyermek testi épségét, egészségét, értelmi, erkölcsi fejlődését.

2. Szülők erkölcsi tulajdonságai, életmódjuk, egyéniségük stb.

A bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a szülőket az egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik, alkalmassá teszik-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell vennie a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a szülő nevelési képességét, az iskoláztatási lehetőségeket. Vizsgálni kell továbbá a felek anyagi és lakáshelyzetének alakulását, azt, hogy a gyermek tartása, gondozása, egészségügyi ellátottsága melyik szülő környezetében van jobban biztosítva.

Az értékelés körébe kell vonni a szülők anyagi helyzetét is, de perdöntő jelentőséget a joggyakorlat nem tulajdonított ennek, hiszen a kedvezőbb vagyoni viszonyok nem teszik feltétlenül alkalmasabbá a szülőt a gyermek nála történő elhelyezésére.

3. A bíróság személyes meggyőződése

A bíróság a szülőket személyesen is meghallgatja, az eljáró bíró többnyire több tárgyalási határnapon is találkozik velük, így maga is megismeri egyéniségüket, mentalitásukat, kialakul egy képe a szülőkről.

4. A testvérek közös elhelyezése

Fontos szempont a testvérek lehetőleg közös elhelyezése, hiszen a testvérek támaszt nyújthatnak, biztonságot jelenthetnek egymás számára a széteső, konfliktusokkal terhelt családban.

Az azonban mindig esetenként vizsgálandó, hogy nem lehet-e mégis indokolt a testvérek más–más szülőnél történő elhelyezése. A testvérek közötti kapcsolat ugyanis nem jelent mindig olyan erős, megbonthatatlan köteléket, ami a közös elhelyezést indokolja. Előfordulhat, hogy az egyik gyerek az egyik, a másik gyermek a másik szülőhöz kötődik érzelmileg erősebben, és jobban megviselné a szeretett szülőtől való elszakadás, mint a testvérétől való különélés.

Arra is figyelemmel kell lenni, hogy ha a testvérek a gyermekelhelyezési per alatt már külön–külön nevelkednek, ehhez a kialakult helyzethez alkalmazkodtak, új életvitelüket már kialakították, akkor az állandóság követelménye szintén felülírhatja a testvérek együttes elhelyezésének igényét. A kialakult bírói gyakorlat értelmében sem jogszabálysértő a testvéreknek az egyik, illetve a másik szülőnél történő külön elhelyezése, ha ez a több éve kialakult helyzetnek és a gyermekek kívánságának megfelelően, a gyermekek érdekével megegyezően történik.

Akár gyermekelhelyezési, akár az elhelyezés megváltoztatása iránti perben nem hagyható figyelmen kívül, hogy ha a szülő újabb partnerkapcsolatot létesített, a gyermek miként viszonyul az új „mostohaszülőhöz”, a családba esetleg így bekerülő „mostoha testvérekhez”.

5. Házastársi hűséget sértő magatartás

A házastársi hűséget sértő magatartás akkor értékelhető a gyermek elhelyezése körében, ha az a családdal szembeni felelőtlenséget, önzést, közömbösséget juttatja kifejezésre.

A családi élet felelőtlen megbontása, a házastárs indokolatlan megszégyenítése és ennek rendszeres ismétlődése olyan magatartás, amelynek megállapítása esetén kétségessé tehető, hogy az adott szülő rendelkezik-e a gyermek neveléséhez szükséges személyi, erkölcsi tulajdonságokkal. A házastársi hűséget sértő fél magatartása azonban semmiképpen sem értékelhető önmagában, figyelemmel kell lenni az előzményekre, a másik házastárs hozzáállására, mentalitására, viselkedésére is.

6. A szülők magatartása az együttélésük alatt

Gyermekelhelyezési perben a szülő korábbi közömbös, a gyermek érdekeit figyelmen kívül hagyó magatartását akkor is a terhére kell értékelni, ha körülményeit a per folyamatban léte alatt átmenetileg rendezte.

Azért is fontos, hogy a bíróság feltárja a szülők gyermeknevelés területén, per időszakát megelőzően tanúsított magatartását, mert ebből vonhat le hosszú távú következtetést. A per folyamatban léte alatt mindkét szülő magatartásában, körülményeiben állhatnak be akár kedvező, akár kedvezőtlen változások, mely változások tartósságára, vagy átmeneti voltára a korábbi időszakban tanúsított magatartásból vonhatók le következtetések. Gyakran előfordul ugyanis, hogy az eljárás periódusában az a szülő is sok időt tölt gyermekével, sokat foglalkozik vele, aki az életközösség fennállása alatt nem vette ki részét a gyermek körüli teendőkből

7. Pedagógusi vélemény, környezettanulmány

A bíróság gyermekelhelyezési perekben beszerzi az óvodai nevelők, az iskolai pedagógus véleményét, hiszen éppen az itt dolgozók azok, akiknek többnyire hosszabb távú, objektív tapasztalatai lehetnek a gyermekkel, a családdal kapcsolatban.

A lakóhely megfelelőségéről a bíróság környezettanulmány beszerzése útján győződik meg, melyet – a bíróság megkeresésére – a gyermekjóléti szolgálat készít el helyszíni szemle keretében. A környezettanulmányban rögzíteni kell annak az ingatlannak az állapotát (méretét, állagát, komfortfokozatát, rendezettségét), ahol a gyermek lakik, vagy elhelyezése esetén lakni fog. Fel kell tárni a lakóhelyen életvitelszerűen tartózkodó hozzátartozók vagy más személyek számát, anyagi és szociális körülményeket, az ügy szempontjából lényeges megállapításokat, valamint a család körülményeinek értékelését

8. A gyermek személyes meghallgatása

A kialakult gyakorlat szerint a 14 év körüli gyermeket a bíróság már többnyire közvetlenül hallgatja meg, míg az ennél kisebb gyermeket inkább pszichológus szakértő bevonásával.

Természetesen mindkét irányban adott az eltérés lehetősége, dönthet úgy a bíróság, hogy 12 – 13 év körüli gyermeket is maga hallgatja meg, de a perbeli körülmények alapján indokolt lehet a 14 év feletti gyermek pszichológus szakértő útján történő meghallgatása is.

A meghallgatás módjáról való döntés meghozatalakor nem csak az életkornak, hanem a gyermek – bíróság előtt ismert – körülményeinek, a gyermek által esetleg átélt traumáknak is jelentősége van. „Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a gyermek szexuális, fizikai vagy lelki abúzus sértettjévé vált, inkább pszichológus bevonásával kell meghallgatni, míg egy nyugodt légkörben nevelkedő, kiegyensúlyozott gyermek számára a bíróval való négyszemközti beszélgetés nem jelent megterhelést.”

Kamaszkorban különösen szerencsés lehet a bíróság általi személyes meghallgatás, hiszen ebben az esetben a kiskorú érzi, hogy nem helyette, felette döntenek, számít az ő véleménye is, még akkor is, ha esetleg az akaratával ellentétes döntés születik.

9. Szakértői bizonyítás gyermekelhelyezési perekben

Amennyiben a bíróság bármely oknál fogva úgy dönt, hogy nem közvetlenül hallgatja meg a gyermeket, úgy igazságügyi pszichológus szakértőt rendel ki a gyermek véleményének, érzelmi kötődésének feltárására. Erre természetesen sor kerülhet a gyermek közvetlen meghallgatása mellett is, hiszen akár a gyermek személyes meghallgatása során, akár azt követően is merülhetnek fel olyan tények, körülmények, amely miatt a bíróság szükségesnek tartja szakértő bevonását.

Fontos, hogy a szakértői vizsgálatnak ki kell terjednie minden, a perben érintett személyre. A gyermeken, gyermekeken és a szülőkön kívül szükség esetén be kell vonni a vizsgálatba a gyermek nevelésében részt vevő, a gyermekkel együtt élő más személyeket is (pl. nagyszülő, élettárs, stb.) A szakértő véleményét csak az összes érintett személlyel felvett pszichológiai vizsgálat elvégzése után alkothatja meg.

Blogomban további hasznos információkat talál a gyermektartásdíjjal és válással kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban, továbbá a gyermekelhelyezés menüpontban. 

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Mit vesz figyelembe a bíróság a gyermekelhelyezéskor? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

• Mely jogokat foglalja magában a szülői felügyeleti jog?

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.

• Melyek a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések, amelyeknél a különélő szülőnek együtt döntési joga van?

A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő: a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.

• Bíróság vagy gyámhatóság dönt a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos vitákban?

A szülői felügyeleti jog megállapítása, megváltoztatása, megszüntetése és annak visszaállítása kérdésében a bíróság dönt.

A különélő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.

A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.

Azonban fontos tudni, hogy ha a a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak megállapodni – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével – abban a gyámhatóság dönt.

Illetve akkor is a gyámhatóság dönt, ha a különélő szülők egyes, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésben vonatkozásában, a közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.

2. Kapcsolattartás a gyermekkel

• Mit foglal magában a kapcsolattartás?

A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.

A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja

a) a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást (a továbbiakban: meglátogatás),

b) a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra, a visszaadás kötelezettségével történő elvitelét, meghatározott időtartamú külföldre vitelét, és

c) a gyermekkel személyes találkozás nélkül történő rendszeres kapcsolattartást – így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, illetve az informatikai eszköz útján való kapcsolatot -, az ajándékozást és a csomagküldést.

A kapcsolattartás joga – ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik – a fentiek szerint kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is.

A gyermek elvitelével felmerülő kiadások – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.

• Bíróság vagy gyámhatóság dönt a kapcsolattartás kérdésében?

A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek; egyezségük hiányában a kapcsolattartásról – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt.

Fontos, hogy ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt.

A gyámhatóság vagy – házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben – a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.

Van egy fontos szabály, jelesül, ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehet kérni.

3. Gyermektartásdíj megállapítása, megváltoztatása

• Ki dönt a gyermektartásdíjról?

A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti.

A szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él, de tartásáról nem gondoskodik.

A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó.

A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja. A megállapodás ellenére a bíróság akkor ítélhet meg tartásdíjat, ha az a körülmények előre nem látható, lényeges változása miatt a gyermek érdekében vagy valamelyik fél súlyos érdeksérelmének elhárítása miatt indokolt.

A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

További hasznos cikkeket talál a blogok között (pl. gyermektartásdíjról), továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Mely családjogi kérdésben dönt a bíróság és mikor dönt a gyámhatóság? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A családjogon belül a bontóper mindenki által ismert hétköznapi elnevezése a válóper.

Ha a döntés végleges, válópert nem lehet elkerülni, Magyarországon hivatalosan csak bíróság választhatja el a feleket.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a válás közös megegyezéssel történik, akkor személyesen legalább egyszer mindenképpen meg kell jelennünk a bíróság épületében.

 A válás menete közös megegyezés nélkül várhatóan sajnos hosszú peres eljárás lesz és mindenféleképpen szüksége lesz egy jó és megbízható válóperes ügyvédre.

Amennyiben úgy dönt, hogy megpróbálja egyedül megindítani a válópert, úgy a válókereset beadásához itt talál segítséget és a válókereset beadásához szükséges ,, válókereset nyomtatványt”, amit be kell nyújtania a bíróságon, amellyel a válás megindul.

Ha bizonytalan a válás elindításához szükséges formanyomtatvány kitöltésében vagy abban, hogy a váláshoz milyen egyéb válási papírok kellenek, mi a válás menete, mennyi a válás illetéke, forduljon hozzám bizalommal és jöjjön el hozzám egy konzultációra, vagy ide kattintva a blogok között további hasznos cikket olvashat válás, gyermekelhelyezés, házassági vagyon, lakáshasználat témakörben.

Mi a válás menete közös megegyezésnél? Mely kérdésekben kell megállapodni a másik féllel?

The post Válóperes ügyvéd válaszai– Mi a válás menete? Mennyibe kerül a válás? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A gyermektartásdíj meghatározásakor figyelembe kell venni a a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott családtámogatási és szociális ellátásokat.

A két leggyakoribb ellátást az alábbiak szerint kell elszámolni:

1. 1. Családi pótlék:

Mivel a családi pótlék a munkabértől elkülönült juttatás, így azt a gyermeket nevelő szülő oldalán kell elszámolni és a családi pótlék összegével csökkenteni kell a gyermek indokolt szükségletének (pl. élelem, ruhaköltség stb.) a költségét.

1. 2. Családi adókedvezmény:

Mivel az adókedvezmény beépül a munkabérbe, annak összegét a családi pótlékra jogosult szülő oldalán kell elszámolni és az adókedvezménnyel elért munkabér- különbözettel csökkenteni kell a gyermek indokolt szükségteleinek költségét.

Tehát a kiskorú gyermekre tekintettel biztosított juttatásokat (családi pótlék, gyes) nem lehet a saját jövedelemül szolgáló bevételként figyelembe venni.

Nincs helye továbbá a gyermektartásdíj leszállításának önmagában azon az alapon, hogy a bíróság a tartásdíj megállapítása során ezeket a támogatásokat még nem vette figyelembe.

Mely bizonyítékok alapján állapítja meg a bíróság, hogy a gyermektartásdíjra kötelezettnek milyen a teljesítőképessége?

– éves munkáltatói keresetkimutatást alapján

– NAV által elfogadott jövedelemigazolás

– kötelezett tulajdonában lévő cég éves mérlege

– környezettanulmány az életkörülményekről

– tanú- vallomások

– egyéb bizonyítékok pl. fotók, közösségi portálok adattartalma

A gyermektartásdíj mértékével kapcsolatban további cikket ide kattintva olvashat:

https://drgereb.hu/gyermektartasdij-osszege/

Melyek a gyermek alapszükségletei a gyermektartásdíj meghatározásakor? Ide kattintva további információt tud meg róla:

https://drgereb.hu/melyek-a-gyermek-alapszuksegletei-amit-a-birosag-figyelembe-vesz-a-gyermektartasdij-meghatarozasakor/

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Milyen juttatásokat kell figyelembe venni a gyermektartásdíj kiszámításakor? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Alapszükségletek:

– lakhatás, élelmezés, ruházkodás, közlekedés

-iskolai foglalkozáson kívüli különórák (pl. nyelvtanulás, sport, kézműves foglalkozás stb.)

-a gyermek egészségügyi állapotával összefüggő kiadások (pl. speciális étkezés, gyógyszerek, gyógytorna, szemüveg, fogszabályzó, orvosi költségek)

– mobiltelefon, internet, számítógép

Az alapszükségletek olyan költségek, amelyeket a bíróságok többnyire köztudomású ténynek fogadnak fel, így felmerülésüket, összegszerűségüket nem kell külön- külön tételes számlával igazolni.

A magániskolába járó gyermek tandíja attól függően esik a gyermek indokolt szükségletei fogalmába, ha annak indoka a gyermek egészségügyi állapotával függ össze, így pl. azért jár a gyermek alapítványi iskolába, mert fogyatékos vagy autista gyermek.

DE! Csak közös döntés esetén követelhető a gyermektartásdíj részeként a pl. az amerikai, francia magániskola tandíja!

Ugyanígy a bírói gyakorlat szerint luxus kiadásnak számítanak a gyermeknek azon hobbijai, elfoglaltsága, amit csak szintén közös döntés alapján lehet a másik féllel szemben érvényesíteni pl. lovaglás, vitorlázás.

Abban az esetben, ha pl. egészségügyi indok miatt jár a gyermek lovagolni pl. lóterápia, úgy ennek költsége az indokolt költségek körébe esik, így azt a gyermektartásdíj meghatározása körében figyelembe kell venni.

A gyermektartásdíj mértékével kapcsolatban további cikket ide kattintva olvashat:

https://drgereb.hu/gyermektartasdij-osszege/

Mit kell figyelembe venni a gyermektartásdíj meghatározásakor (pl. családi pótlék)? Ide kattintva további információt tud meg róla:

https://drgereb.hu/milyen-bevetelt-kell-figyelembe-venni-a-gyermektartasdij-kiszamitasakor/

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Melyek a gyermek alapszükségletei, amiket a bíróság figyelembe vesz a gyermektartásdíj meghatározásakor? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A blogban választ kap arra, hogy a bíróság előtt mi a válás menete és mennyi időbe telik?

De kezdjük az alapoknál, hiszen a bontóper hosszát alapvetően az határozza meg, hogy a felek a váláshoz szükséges járulékos kérdésekben megegyeztek-e (ebben az esetben a válás közös megegyezéssel történik) vagy sem (ebben az esetben a válás közös megegyezés nélkül folyik le).

Melyek a bontóperben a járulékos kérdések?

• a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása

• a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás,

• a gyermek tartása

• a házastársi tartás (csak ez iránti igény esetén)

• a házastársi közös lakás használata.

Amennyiben a felek a fenti kérdésekben meg tudnak állapodni, a bíróság a bontópert anélkül folytatja le, hogy a házasság megromlásához vezető okok feltárására sor kerülne.

Amennyiben a felek között nincs egyezség, úgy a bíróság a felek meghallgatása és tanúbizonyítás lefolytatása útján feltárja a házasság megromlásához vezető okokat.

Ahogyan fent már jeleztem, a bírósági eljárás hosszát meghatározza, hogy az eljárás a felek megállapodásán alapul-e, hiszen ebben az esetben a bíróság közös kiskorú gyermek(ek) esetén két tárgyalás alatt ítéletet hoz, míg ha a feleknek nincs közös kiskorú gyermeke, egy tárgyaláson elválasztja a feleket.

Ha a felek között nincs megállapodás, akkor a bontóper sajnos akár évekig is elhúzódhat, hiszen ebben az esetben a bíróság hosszú bizonyítást folytat le, ekörben tanúkat hallgat meg, igazságügyi szakértőt rendelhet ki, ami meghosszabbítja a peres eljárást.

De térjünk vissza arra, hogy megállapodás esetén miért van szükség két tárgyalásra, ha a feleknek közös kiskorú gyermeke van?

A bíróság az első tárgyaláson meghallgatja a feleket és megkísérli a felek békítését. Ha a békítés eredményes, megszünteti az eljárást, ha a békítés eredménytelen, akkor egy új határnapra kitűzi az érdemi tárgyalást, ahol a feleket elválasztja.

Az alábbi linkekre kattintva a válóper beadására szolgáló formanyomtatványt talál!

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Válás a gyakorlatban appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Gyermekelhelyezés helyett a jogi szakkifejezés a szülői felügyeleti jog gyakorlását használja.

A legfontosabb kérdés amivel az Ügyfél megkeres, hogy válás esetén kinél helyezik el a gyermeket?

The post Gyermekelhelyezés appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Mennyi a gyermektartásdíj összege?

Kalkuláljuk ki együtt!

The post Gyermektartásdíj appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Üdvözlöm!

Dr. Geréb Marianna vagyok.

Kiemelten válóperes ügyekkel foglalkozom.

Irodám Pesten, az V. kerületben található.

Elsősorban nem nagy cégeknek ajánlom szolgáltatásaimat, hanem olyan magánszemélyeknek, akiknek fontos, hogy az ügyeikkel egyedi elbánás alapján magam foglalkozzak, ahol a központban valóban az ügyfél van!

Ügyfeleimet segítem a válás elindításához szükséges válóperes papírok előkészítésével, a válásnak közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén egyezség elkészítésétől kezdve a házassági vagyonmegosztás elkészítéséig Ügyfelem mellett állok, továbbá ha gyermek is van a családban, a gyermekelhelyezésben és a gyermektartásdíj érvényesítésében is eljárok.

Házassági szerződés készítésével, illetve élettársi vagyonmegszüntetéssel is foglalkozom.

A fentieken túlmenően akkor is a segítségére vagyok, ha ingatlant vásárolna vagy ajándékozna el, megbízhatóan, gyors határidővel  és korrekt áron vállalom – CSOK és babaváró hiteles – adásvételi szerződés és ajándékozási szerződés elkészítését is a földhivatali ügyintézéssel együtt. Cégalapítás és cégmódosítás esetén is várom megkeresését!

A honlapomon információt kapnak a szakterületeimről, illetve lehetőségük van közvetlenül, online időpontot egyeztetni!

A Blog fül alatt pedig hasznos információkat találnak válás menetével, gyermekelhelyezéssel, tartásdíjjal, adásvételi szerződéskötéssel, peres eljárással kapcsolatban.

Amennyiben csak jogi felvilágosítást szeretnének kapni, úgy keressenek bizalommal konzultációra – az ügyvédi konzultáció díja: 40.000-Ft.

Arra törekszem, hogy a munkámat precízen és maximális szakmai színvonalon, korrekt munkadíjon lássam el.

Számomra fontos, hogy aki hozzám fordul, az tisztában legyen a lehetőségeivel, köztük a várható “legjobb” és “legrosszabb” eredménnyel is és persze azzal is, hogy miket kell megtennünk ahhoz –együtt – hogy a legjobb eredményt érjük el az adott ügyben. Nem célom, hogy bárkit is hitegessek, elmondom őszintén az esélyeket és csak olyan ügyeket vállalok el, melyekben kellő magabiztossággal és rutinnal tudom ellátni az Ügyfeleim képviseletét.

Több ügyvédi irodával dolgozom együtt, így ha komplex jogi kérdés vetődik fel, együttműködés keretében megoldást találunk rá.

Ebben a szakmában azt tartom a legnagyobb eredménynek, ha az Ügyfelem elégedett a szolgáltatásommal.

Remélem, hogy Önt is hamarosan Ügyfeleim körében üdvözölhetem!

További információért várom megkeresését a dr.gerebmarianna@gmail.com email címen vagy kattintson a Kapcsolat fülre!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

Dr. Geréb Marianna ügyvéd

The post Bemutatkozás appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A válóper elindítása a keresetlevél beadásával kezdődik.

Válókereset mintát az alábbi linkre kattintva talál:

http://drgereb.hu/valokereset-nyomtatvany/

A válóper beadása a fenti nyomtatvány beadásával történik.

A keresetlevélben meg kell adni a személyes adataikat, továbbá a bontóperben eljáró bíróság illetékességének alátámasztásához bizonyítani kell, hogy az alperesnek hol van lakóhelye vagy azt, hogy hol volt a felek utolsó közös lakóhelye. Ezt lakcímkártya másolatának benyújtásával lehet a bíróság felé igazolni.

A keresetlevélben a fentieken túlmenően meg kell adni a közös kiskorú gyermekek adatait, akik a házasságból származnak, főként a születési adatokat. Be kell csatolni a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát is.

Azokat az adatokat is meg kell adni, amelyekből a keresetindításra való jogosultságot meg lehet állapítani, így azt, hogy a felek házasságban élnek. Ezen tény igazolására a házassági anyakönyvi kivonat szolgál.

A válókeresetben továbbá a feleknek az alábbiakról kell nyilatkozniuk:

– a házasság felbontását közös megegyezés szerint vagy közös megegyezés hiányában, a házasság megromlására vezethető okok feltárásával lehet kérni,

– megjelölni, hogy mettől meddig tartott a házassági életközösség (ebbe beleértve a házasságot megelőző élettársi kapcsolatot is),

– közös gyermekkel kapcsolatosan a szülői felügyeleti jog meghatározása,
– közös gyermekkel kapcsolatban a kapcsolattartás (láthatás) meghatározása, gyermekelhelyezés anyánál vagy apánál
– gyermektartásdíj iránti igény
– az utolsó közös ingatlan vonatkozásában a lakáshasználattal kapcsolatos igény 

– házastársi tartás iránti igény

Végül a bontókeresethez csatolni kell az eljárási illeték (válási illeték) megfizetéséről szóló igazolást vagy le kell róni a kereseten a 30.000-Ft illetéket illetékbélyegen.

A fentiek közül egyetlen válási papír kihagyása is már a válókereset visszautasításához vezethet és a fenti iratok felsorolása sem teljes körű, hiszen az tényállásonként is változik. pl. sok esetben az elmúlt év jövedelemigazolását is csatolniuk kell a feleknek.

További hasznos cikkeket talála blogokközött, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Ha bizonytalan, további kérdése lenne, forduljon hozzám bizalommal!

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Válás közös megegyezéssel és közös megegyezés nélkül appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.