Változások a közös szülői felügyelet gyakorlásában 2022. január 1-jétől
Milyen újdonságot hoz a 2022. január 1-jén hatályba lépő szabályozás a szülői felügyelet gyakorlása terén?
A Polgári Törvénykönyv szerint a szülői felügyeletet a szülők közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt, és ez mindaddig érvényesül, amíg arról akár szülők megállapodása vagy a bíróság ítélete másként nem rendelkezik.
Abban az esetben pedig, ha a szülők nem tudnak megállapodni a házasságuk vagy élettársi viszonyuk megromlását, az életközösségük megszűnését követően a gyermekkel kapcsolatos felügyeleti jog gyakorlásáról, a bíróságnak kell arról döntenie, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.
A 2021. december 31-ig hatályos szabályozás szerint tehát a szülők megállapodása hiányában a bíróság kizárólag az egyik szülőt jogosíthatta fel a szülői felügyelet gyakorlására.
2022. január 1-től életbelépő módosítások alapján azonban, amennyiben a bíróság mindkét szülőt alkalmasnak tartja a gyermek nevelésére, gondozására, akkor elrendelje a közös szülői felügyelet gyakorlását.
A Polgári Törvénykönyvnek ezen módosítása tehát megteremtette a lehetőséget arra, hogy a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthessen a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha ez szolgálja a kiskorú gyermek érdekét.
Azonban a bíróságnak minden esetben mérlegelnie, hogy a közös szülői felügyelet elrendelése vagy az egyik szülő által gyakorolt felügyelet szolgálja-e a gyermek érdekét, illetve a közös szülői felügyelet elrendelése, így pl. váltott gondoskodás esetén a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy pl. a hetes- kéthetes váltás fizikailag is megvalósítható-e.
A Ptk. 4:167. § (2) bekezdése szerint a bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben, azaz a döntés során gyermek érdekeit kell mindenekelőtt szem előtt tartani.
Mit jelent a fentiekben említett váltott gondoskodás?
A váltott gondoskodás a közös szülői felügyelet gyakorlásának egyik módja.
A váltott gondoskodás azt jelenti, hogy a szülők egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák a gyermeket, pl. a gyermek két hetet tölt az anya háztartásában, majd két hetet az apával. Fontos kiemelni, hogy váltott gondoskodásról csak akkor beszélhetünk, ha a két szülő felváltva ugyanannyi időt tölt a gyermekkel, ha ebben eltérés van (pl. anyánál 8 nap, apánál 6 nap), az már nem tekinthető váltott gondoskodásnak.
Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, dönteni kell a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről – a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően –, a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá szükség esetén a gyermek tartásáról is. Azt is fontos kiemelni, hogy az, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodnak, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bíróság – a szülők eltérő vagyoni- és jövedelmi viszonyaira, illetve életkörülményeire figyelemmel –, szükség esetén az egyik szülő részéről tartásdíj fizetési kötelezettséget állapítson meg, ún. kiegészítő gyermektartásdíjat.
Fontos, hogy a közös szülői felügyelet elrendelése automatikusan NEM jelenti azt, hogy a szülők váltott gondoskodásban nevelik a gyermeket, hiszen, ahogy fent is írtam, a közös szülői felügyelet nem jelenti azt, hogy automatikusan mindkét szülő fizikailag is azonos intenzitású és időtartamú kapcsolatban él együtt a gyermekkel.
Ha a bíróság szerint a közös szülői felügyelet esetén nem adottak a váltott gondoskodás feltételei (pl. a szülők távol laknak egymástól) a bíróságnak rendelkezni kell arról, hogy a gyermek melyik szülő háztartásában nevelkedik, valamint szabályozza a másik szülővel való kapcsolattartást, és döntenie kell a gyermek tartásáról is. Bármelyik megoldást választja a bíróság, a gyermek lakóhelyét ki kell jelölnie, ami váltott gondoskodás esetén is csak az egyik szülő lakóhelye lehet.
A folyamatban lévő perekben is alkalmazhatók lesznek-e a Polgári Törvénykönyv fentiekben hivatkozott módosítással bevezetett új rendelkezései?
A módosított rendelkezéseket csak a 2022. január 1-je után indult bírósági eljárásokban lehet alkalmazni, a folyamatban lévő ügyekben nem!
A Polgári Törvénykönyv fenti módosítással bevezetett új rendelkezéseire tekintettel kérhető-e a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása?
A Ptk. 4:170. § (1) bek. alapján a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a bíróságtól akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. A Ptk. tehát a szülői felügyelet gyakorlásának újrarendezéséhez a felek vagy a gyermek személyes életkörülményeit érintő változást kíván meg, ami miatt a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. A következetes bírói gyakorlat alapján a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatásához új tényállási elem felmerülése szükséges.
Mindezekre tekintettel álláspontom szerint önmagában a jogszabályi környezet megváltozása nem tekinthető elégségesnek az újrarendezést megalapozó körülmények értékelésénél. A szülők életkörülményeiben, a gyermekkel való kapcsolatában kell, hogy bekövetkezzen a korábbi egyezséghez, illetve bírói döntéshez képest olyan változás (pl. a különélő szülő a gondozó szülő és a gyermek lakóhelyéhez közeli lakóhelyre költözik), amely a korábbi döntés megváltoztatását megalapozza, de ebben a körben is elsődleges követelményként kell, hogy érvényesüljön a gyermek érdeke, ami mindig egyedi bírói mérlegelést tesz szükségessé.