Fontos tudnivalók a tartásdíj megállapítása és összege vonatkozásában, továbbá, hogy mennyi időre visszamenőleg érvényesíthető?
Amennyiben a házastársaknak van közös kiskorú gyermekük, akkor ebben az esetben a gyerektartásról, annak módjáról és mértékéről meg kell egyezniük, – megegyezés hiányában a bíróság dönt róla – hiszen addig a házasság nem bontható fel.
A gyerektartás kérdésében a házastársaknak akkor is konszenzusra kell jutniuk, ha egyébként a kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jogot közösen gyakorolják.
A gyermek megfelelő védelme érdekében a törvény főszabályként rögzíti azt, hogy a kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles.
Kalkuláljuk ki együtt a tartásdíj összegét!
-
Mit kell figyelembe venni a gyermektartásdíjnál?
a) a gyermek indokolt szükségleteit, alapszükségleteit (ide tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások.
b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
c) a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
d) a gyermek saját jövedelmét; és
e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.
-
Mekkora a gyermektartásdíj összege?
A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének – a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére – tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni, de ekörben figyelembe kell venni a gyermektartásdíj meghatározása során fentiekben rögzített szempontokat is, hiszen a gyermek indokolt szükségleteit meghaladó tartásdíj nem kérhető!
Fontos továbbá, hogy a gyermektartásra kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelem felét nem haladhatja meg.
- Meg lehet-e változtatni a gyermektartásdíj összegét?
Amennyiben a gyermektartásdíj felemelése vagy leszállítása indokolt, úgy a bíróság a peres eljárás során szintén a fenti szempontokat veszi figyelembe, így azt, hogy mik voltak a gyermektartásdíj körében megszületett megállapodáskori/ítélet meghozatali kori körülmények és mik a mostaniak.
Ha a felek megállapodásán vagy a bíróság ítéletén alapuló tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, a tartás mértékének vagy szolgáltatása módjának a megváltoztatását lehet kérni. Nem kérheti a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatását az a fél, akinek a körülmények megváltozásának lehetőségével a megállapodás időpontjában számolnia kellett, vagy akinek a körülmények megváltozása felróható.
-
Meddig érvényesíthető visszamenőleg a gyermektartásdíj?
A gyerektartás díjával kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a meg nem fizetett gyerektartás összegét az arra jogosult 6 hónapra visszamenőleg követelheti a kötelezettől.
-
Meddig, a gyermek hány éves koráig kell fizetni a gyermektartásdíjat?
A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell.
(Tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel.)
A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha
a)a gyermek a tartásra érdemtelen (pl. ha a gyermek a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot);
b)a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy
c)ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.
A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.
A tartásdíj mértékének meghatározásánál a továbbtanuló gyermek indokolt szükségleteit, saját jövedelmét, vagyoni helyzetét, a tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, támogatásokat és a szülők teherbíró képességét kell figyelembe venni.
A továbbtanuló gyermek képzését, tanulmányait biztosító intézmény a tartásdíj fizetésére kötelezett szülőt – kérelmére – köteles tájékoztatni a tanulmányok végzésének fennállásáról vagy megszűnéséről.
Egy pár gondolat a bírósági ítélkezésről, a bírói gyakorlatról:
A tapasztalatok szerint míg Budapesten, illetve a főváros környékén a sok vállalkozás, a kiugróan magas jövedelmek és esetenként azok eltitkolása jellemző és ezért a tartási perek alapos bizonyítást igényelnek, addig az elmaradottabb régiókban inkább annak mérlegelése okoz problémát, hogy a rendelkezésre álló csekély jövedelem hogyan osztható fel úgy, hogy a gyermek tartása mellett a kötelezett szülő megélhetése is biztosítható legyen.
A gyermektartási perek alapvető feladata a kiskorú gyermek indokolt szükségleteinek megállapítása, illetve a szülők tartási képességének vizsgálata és ennek alapján a tartásdíj mértékének meghatározása, valamennyi fél méltányos érdekének szem előtt tartásával, de a kiskorú gyermek érdekét elsődlegesnek tekintve. A bírói gyakorlat szerint a gyermek indokolt szükségletébe nemcsak az alapszükségletek (mint az élelmezés, ruházkodás) tartozik bele, hanem például a számítógép, internethasználat, mobiltelefon is, ami a gyermek kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődését elősegít.
Általános gyakorlat a speciális szükségletekkel kapcsolatos kiadások megosztása is (például az értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésének költsége, az ételallergia által indukált többletköltsége), ugyanakkor a havonta több százezer forinttal járó magániskola költsége csak akkor számolható el a tartásdíj részeként, ha az a szülők közös döntése volt.
Ha a kötelezett arra hivatkozik, hogy képzetlensége vagy betegsége miatt nem tud elhelyezkedni, vagy minimálbéren foglalkoztatott abban a gazdasági társaságban, amelyet más cégekkel és azok ingatlanjaival együtt a családtagjainak ajándékozott vagy “adott el” (vagyis tudatosan “vagyontalanította” el magát), akkor a régió munkaerőhelyzete, orvosszakértő, illetve a vagyont megkapó családtagok meghallgatása alapján a bíróság meg tudja állapítani, hogy valóban csak a tartási kötelezettsége alól akart-e kibújni. Egyes esetekben szükség lehet könyvszakértő bevonására is.
A bíróság a kötelezett kereseti kimutatásából és a felek ezzel kapcsolatos nyilatkozatából indul ki, de további bizonyíték lehet az adóbevallás, a környezettanulmány, a tanúvallomások, a gépjármű- és ingatlannyilvántartás. A pár éve még csak ritkán alkalmazott bizonyítási eszközök az internetes világ térhódításával a jogalkalmazásban is megjelentek, a világháló adatai, a közösségi oldalakon tett bejegyzések, fényképek is eszközökké váltak a bizonyítási eljárásban. A bíróságnak el kell ismernie a tartásdíj meghatározásakor a gyermek ellátására és nevelésére fordított munkát és időt is.
Ennyi a minimális gyermektartásdíj összege:
A bírói gyakorlat szerint meg lehet határozni a gyermek köztudomású alapszükségletét, amit a szülőknek minden körülmények között biztosítaniuk kell gyermekük számára, ez a munkacsoport szerint jelenleg havi 25 ezer forint.
Ezzel összefügg a minimáltartásdíj, amit a kötelezettnek kevés kivételtől eltekintve (ilyen lehet, ha a kötelezett például kizárólag rabkeresménnyel rendelkezik) feltétlenül teljesíteni kell, ezt a joggyakorlat-elemző csoport 15 ezer forintban látja megállapíthatónak.
Melyek a gyermek alapszükségletei a gyermektartásdíj meghatározásakor? Ide kattintva további információt tud meg róla:
Mit kell figyelembe venni a gyermektartásdíj meghatározásakor (pl. családi pótlék)? Ide kattintva további információt tud meg róla:
https://drgereb.hu/milyen-bevetelt-kell-figyelembe-venni-a-gyermektartasdij-kiszamitasakor/