Egy oldalon minden fontos információ, amit tudni akart az élettársi kapcsolatról!

Először is tisztáznunk kell, hogy mit értünk élettársi kapcsolat alatt?

Fontos tudni, hogy az élettársi kapcsolathoz nem szükséges semmilyen papír! Az élettársi kapcsolatnak tehát nem előfeltétele, hogy az bármilyen hatóságnál bejegyzésre kerüljön.

Az élettársi kapcsolat attól jön létre, hogy ha egy pár érzelmi és gazdasági közösségben, közös háztartásban él együtt.

Többlet feltétel, hogy a pár egyik tagjának se álljon fenn más személlyel házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és a pár ne álljon egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

  • Milyen vagyonjogi rendszer van az élettársak között?

Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

Ha a felek nem kötöttek egymással vagyonjogi szerződést vagy az élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.

Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben, valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.

Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.

  • Szétválás esetén ki jogosult az ingatlan használatára, ha az ingatlan mind a kettőnk nevén van, tehát közös ingatlanról beszélünk?

A közös élettársi ingatlan használatának megosztása

Ha a lakás használata az élettársakat közös jogcím alapján illeti meg, a bíróság közöttük a lakás használatát megosztja, ha ez a lakás adottságai alapján lehetséges. A lakás használata akkor is megosztható, ha a lakás kisebb átalakítással az osztott használatra alkalmassá tehető, feltéve, hogy egyik vagy mindkét élettárs az átalakításra vonatkozó jogosultságát, az átalakítás műszaki előfeltételeit igazolja, és az átalakítás költségeinek megelőlegezését vállalja. Vita esetén az átalakítás költségeinek viseléséről a bíróság dönt.

A lakáshasználat megosztása esetén az élettársak a lakás meghatározott lakószobáit és helyiségeit kizárólagosan, más helyiségeit közösen használják.

A közös élettársi ingatlanban az egyik házastárs használati jogának megszüntetése

Ha az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás használatának megosztására nem kerül sor, a bíróság az egyik élettársnak a lakás használatára vonatkozó jogát megszünteti és őt – az egyik élettársnak a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélküli elköltözése esetét kivéve – a lakás elhagyására kötelezi.

A bíróság a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát is figyelembe veszi, ha az élettársi kapcsolat megszűnése esetén az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról dönt.

  • Szétválás esetén ki jogosult az ingatlan használatára, ha az ingatlannak kizárólag a másik fél a tulajdonosa?

Abban az esetben, ha az ingatlan, amelyben az élettársak együtt élnek, csak az egyik fél kizárólagos tulajdonában van, úgy a másik fél csupán “szívességi lakáshasználónak” minősül, így szétválásuk esetén – függetlenül attól, hogy mennyi ideig éltek együtt – köteles az addig közösen használt lakást elhagyni.

DE! Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bíróság a volt élettársat – kérelmére – feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.

A bíróság a fenti esetben az adottságainál fogva arra alkalmas lakásnak elsősorban meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig történő az osztott használatát rendelheti el.

Kivételesen indokolt esetben a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos – meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig történő – használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt élettársat illeti meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható.

Azonban fontos szabály, hogy nem tarthat igényt a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás osztott vagy kizárólagos használatára az a volt élettárs, akinek más beköltözhető vagy egyoldalú nyilatkozatával beköltözhetővé tehető lakása van.

 

  • Van olyan megoldás amivel elkerülhető vagy megelőzhető a fenti peres eljárás?

Igen! A közösen használt lakásnak az élettársi életközösség megszűnését követő további használatát előzetesen szerződésben lehet rendezni, így amennyiben az életközösség felbomlására kerül sor, úgy nincs több vitás kérdés, hiszen az adott szerződés rendezni, hogy ki jogosult az ingatlan további használatára. A szerződéshez ügyvédi ellenjegyzés szükséges, enélkül a szerződés érvénytelen!

 

  • Élettársi kapcsolatból született gyermekre milyen szabályok vonatkoznak?

Fontos tudni, hogy ha az élettársi kapcsolatból közös gyermek születik, akkor a szülők jogosultságai pl. kapcsolattartási jog, illetve kötelezettségei pl. gyermektartásdíj fizetése nem különbözik a házastársi kapcsolatban született gyermekét illető szülői jogoktól.

Ide kattintva bővebb információt talál a közös gyermekkel kapcsolatos szülői felügyeleti jog, gyermektartásdíj és kapcsolattartás témakörben.

 

  • Élettársi kapcsolat utáni házasságkötés esetén honnét számítandó a házassági élet- és vagyonközösség kezdete?

Abban az esetben pedig, ha az élettársi kapcsolat után házasságkötésre kerül sor, akkor a házassági életközösség kezdete, illetve a házassági vagyonközösség kezdete NEM a házasságkötéstől kezdődik, hanem az élettársi kapcsolat kezdetétől, ha az megszakítás nélküli és folyamatos volt.

  • Élettársi tartás

Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született. Ha a volt élettárs a tartásra az életközösség megszűnését követő egy év eltelte után válik rászorulttá, volt élettársától tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.

 

  • A törvény alapján az élettársak örökölnek egymás után?

Az élettársak a törvény alapján NEM örökölnek egymás után! Természetesen a végrendelet alapján történő öröklés lehetséges az élettársak között is!

  • A törvény alapján minek minősül az élettárs?

Az élettársak hozzátartozónak minősülnek, de nem közeli hozzátartozónak.

A törvény alapján a közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

Míg a törvény alapján hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

 

Kérdés esetén írjon (dr.gerebmarianna@gmail.com) vagy hívjon (+36703332164) bizalommal vagy jelentkezzen be konzultációra kár online a weboldal alján található felületen!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük