Mit jelent a többlethasználat díj, használati díj?

Többlethasználat díj

Például válás esetén sokszor előfordul, hogy az egyik fél – bár nem önként és a visszatérés szándéka nélkül- de a családi viták és csatározások elkerülése érdekében átmenetileg elköltözik a közös lakóhelyül szolgáló közös tulajdonú ingatlanból vagy a bontóper során maga a bíróság az egyik házastársat jogosítja fel a közös vagy az egyik fél kizárólagos tulajdonában lévő ingatlan kizárólagos használatára, a másik felet pedig az ingatlan elhagyására kötelezi.

Nézzük meg, hogy ilyenkor mit tehet, mit kérhet az a fél, aki kikerült a kizárólagos/közös tulajdonú ingatlanából és eképpen a teljes ingatlant kizárólag a másik házastárs/tulajdonostárs használja?

Ha valamelyik tulajdonostárs a törvényben vagy – ha a felek között a birtoklás, használat és hasznosítás kérdésében megállapodás jött létre – a megállapodásban meghatározottnál nagyobb mértékben használja a dolgot – ideértve a fentiekben felsorolt két esetet is – , (pénzbeli) többlethasználati díjat köteles fizetni azoknak a tulajdonostársaknak, akiknek a tulajdoni hányada rovására a tulajdoni hányadához kapcsolódó használat mértékét – akár térben, akár időben – túllépte.

Ezt a jog ezt többlethasználati díjnak, használati díjnak hívja.

      • Milyen mértékű a többlethasználati díj?

A bírói gyakorlat a többlethasználati díj megállapítása során az adott dologra irányadó piaci bérleti díj arányos részéből indul ki.

A használati díj meghatározásánál a tulajdoni arány csak az egyik szempont, amely ebben a körben értékelhető. Valamennyi körülmény együttes és gondos mérlegelésével lehet a többlethasználat ellenértékét meghatározni.

A használati díj összegét ingatlan esetében például az ingatlan fekvése, műszaki állapota, felszereltsége, beosztása, a helyiségek száma és az eset egyéb körülményei alapján kell meghatározni.

A használati díj mértékének alapja általában a dolog piaci használati értéke (piaci bérleti díja), amelyet a bírói gyakorlat az említett szempontokkal korrigál, így figyelembe veszi, hogy a használatra jogosult tulajdonostárs fizeti-e a teljes fenntartási költséget, és a megóvás és fenntartás költségeinek viselését is eltérítheti a tulajdoni hányadtól, a tényleges használat arányához igazítva azt.

Fontos azonban, hogy többlethasználati díjat csak annyiban kell fizetni, amennyiben a dolgot a tulajdonostárs ténylegesen a tulajdoni hányadát meghaladó mértékben használta.

      • Mely esetekben jár többlethasználati díj?

Használati díjra az a volt házastárs is igényt tarthat, aki a közös tulajdonban vagy a kizárólagos tulajdonában levő lakásból elköltözött, és a lakáshasználati jog ellenértékének ráeső részét felvette.

Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a házastársak közös tulajdonában lévő lakás esetében az egyik házastársnak a másik házastárs által a lakásból – akár a lakáskulcs elvétele, akár zárcsere útján – történt kizárása a lakáshasználat olyan súlyosan sérelmes akadályozásának minősül, amely szubjektíve lehetetlenné teszi a lakás további közös használatát. Nem tekinthető ezért önkéntesnek az ilyen előzmények után a lakásból elköltöző házastársnak a visszatérés szándéka nélkül történő eltávozása, függetlenül attól, hogy a későbbiekben a lakásba való újbóli visszatérést megkísérli-e vagy sem.

      • Mely esetekben nem jár többlethasználati díj?

A Ptk. alkalmazásában is követendő bírói gyakorlat szerint többlethasználati díj nem illeti meg azt a tulajdonostársat, amelyik a használat lehetőségével saját elhatározásából nem él, így tipikusan ide sorolandó az az eset, ha a tulajdonostárs önként és a visszatérés szándéka nélkül elköltözik a közös tulajdonú ingatlanból.

      • Mi a többlethasználati díj és a lakáshasználati jog ellenértéke között a különbség?

 

Míg a lakáshasználati jog ellenértéke – amelyről a bontóper bírósága dönt – az utolsó közös házastársi lakóhely elhagyásáért járó (a másik fél oldaláról: a lakás kizárólagos használatáért fizetendő) térítés, amely mind az összegszerűségének megállapításánál irányadó szempontokat (forgalmi érték, kiskorú gyermekek száma, vagyoni helyzet stb.), mind esedékességét illetően a távozó házastárs elköltözésének az időpontjához kötődik. Ezzel szemben a használati díj a birtoklási és használati jogától megfosztott volt házastárs hasznosítási jogán alapuló időszakos pénzbeli kiegyenlítés, amely őt tulajdonjogának fennállása alatt folyamatosan illeti meg.

További információért várom megkeresését a dr.gerebmarianna@gmail.com email címen és a 06703332164-es telefonszámon!

Vagy tegye fel kérdését, illetve kérjen időpontot konzultációra a főoldal alján található online felületen!

További hasznos cikkeket talál pl. a közös tulajdon megszüntetéséről a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük