Válás esetén ki maradhat az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlanban?

Válás esetén ki maradhat az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlanban?

Először is tisztázni kell, hogy mi minősül a házastársak utolsó közös lakásának?

Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak.

A házasság felbontása vagy a házassági életközösség megszűnése önmagában nem szünteti meg annak a házastársnak a használati jogát, aki a lakást a másik házastárs jogcíme folytán használja.

Fontos, hogy a házastárs az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a kizárólagos jogcíme alapján használt lakással sem rendelkezhet házastársa hozzájárulása nélkül olyan módon, amely házastársának vagy a lakásban lakó kiskorú gyermeknek a lakáshasználatát hátrányosan érintené.

Válás esetén hogyan lehet rendezni a lakáshasználatot?

Megállapodással:

Az életközösség megszűnése után a házastársak megállapodhatnak a házastársi közös lakás további használatáról.

Bírósági döntéssel:

A használatot előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a házastársi közös lakás további használatáról – bármelyik házastárs kérelmére – a bíróság dönt.

Bontóperben lehet-e kérni az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését?

Ige! Ha valamelyik házastárs – házassági bontóperben vagy a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben – a lakáson fennálló közös tulajdon megszüntetését kéri, a bíróság a házastársi közös lakás használatát a közös tulajdon megszüntetésével együtt rendezi.

További hasznos információt ide kattintva kap az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése körében.

A lakáshasználattal kapcsolatban milyen döntéseket hozhat a bíróság?

Ezt a kérdést két oldalról kell megvizsgálni, másképpen dönt a bíróság akkor, ha a feleket az ingatlan használata közös jogcímen illeti meg (pl. 1/2-ed/1/2-ed arányban tulajdonosai az ingatlannak), és akkor is más döntés várható, hogy ha a közös lakást a házastársak egyikük jogcíme alapján használják.

*A közös jogcímen lakott lakás használatának rendezése:

Ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, a bíróság közöttük a lakás használatát megosztja, ha ez a lakás adottságai alapján lehetséges.

Ha a házastársak közös jogcíme alapján használt lakás használatának megosztására nem kerül sor, a bíróság az egyik házastársnak a lakás használatára vonatkozó jogát megszünteti és őt – az egyik házastársnak a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélküli elköltözése esetét kivéve – a lakás elhagyására kötelezi.

*Az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése:

Ha a házastársi közös lakást a házastársak egyikük jogcíme alapján használják, a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a bíróság ezt a házastársat jogosítja fel a lakás további használatára.

A bíróság az adottságainál fogva arra alkalmas lakás osztott használatát akkor rendelheti el, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlását a másik házastársnak biztosította, vagy a lakás elhagyása a másik házastársra nézve – a házasság időtartama és e házastárs körülményei alapján – súlyosan méltánytalan lenne.

Kivételesen indokolt esetben a bíróság a házastársat a másik házastárs kizárólagos tulajdonában vagy haszonélvezetében álló lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a szülőt illeti meg és a kiskorú gyermek lakhatása másként nem biztosítható. Ebben az esetben a házastársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlásával szüntethető meg.

Mi történik azzal a féllel, aki az ingatlant köteles elhagyni?

Az a házastárs, aki szerződés vagy a bíróság döntése alapján a lakás elhagyására köteles, a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt, ezt hívjuk lakáshasználati jog ellenértékének.

Mekkora összeg a lakáshasználati jog ellenértéke?

Közös tulajdonban, vagy valamelyik házastárs külön tulajdonában álló lakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének a különbözete. Ha a feleknek nincs a forgalmi értékre egyező előadása, és az hitelt érdemlően másként nem állapítható meg – a bíróság a lakott és beköltözhető forgalmi érték megállapítására szakértőt rendel ki. Az ellenérték összegének meghatározásánál a gyermek lakáshasználati jogának értékét annak a házastársnak a javára kell figyelembe venni, aki a lakáshasználatot szülői felügyeleti joga alapján a gyermek részére a továbbiakban biztosítja.

Kérhető-e a lakáshasználat újrarendezése?

Ha a bíróság a lakás osztott használatát rendelte el, vagy a tulajdonos vagy haszonélvező házastársat kötelezte a lakás elhagyására, bármelyik házastárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését arra hivatkozással, hogy a rendezés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás folytán a használat módjának változatlan fenntartása lényeges jogi érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti.

Lakáshasználattal vagy válással kapcsolatban, ha kérdése merül fel, hívjon (06703332164) vagy írjon bizalommal (dr.gerebmarianna@gmail.com)

Vagy tegye fel kérdését, illetve kérjen időpontot konzultációra közvetlenül a főoldal alján található online felületen!

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

web: www.drgereb.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük