Váltott gondoskodás fogalma

Közös szülői felügyelet előnyei és hátrányai

·      Mi a közös szülői felügyelet tartalma?

1. A gyermek nevének meghatározása
2. A gyermek gondozása és nevelése (a gyermek gondozása, lakóhelyének és tartózkodási helyének meghatározása)
3. A gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása
4. A gyermek vagyonának kezelése
5. A gyermek törvényes képviselete
6. Gyámnevezés és a gyámságból való kizárásnak a joga

A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.

A szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni.

A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.

Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében – a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett – közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet.

• Nézzük meg, hogy mit jelent a fentiekben említett váltott gondoskodás?

A váltott gondoskodás a közös szülői felügyelet gyakorlásának egyik módja. A váltott gondoskodás azt jelenti, hogy a szülők egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák a gyermeket, pl. a gyermek egy hetet tölt az anya háztartásában, majd egy hetet az apával. Fontos kiemelni, hogy váltott gondoskodásról csak akkor beszélhetünk, ha a két szülő felváltva ugyanannyi időt tölt a gyermekkel, ha ebben eltérés van (pl. anyánál 8 nap, apánál 6 nap), az már nem tekinthető váltott gondoskodásnak.

Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, dönteni kell a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről – a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően –, a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá szükség esetén a gyermek tartásáról is. Azt is fontos kiemelni, hogy az, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodnak, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bíróság – a szülők eltérő vagyoni- és jövedelmi viszonyaira, illetve életkörülményeire figyelemmel –, szükség esetén az egyik szülő részéről tartásdíj fizetési kötelezettséget állapítson meg, ún. kiegészítő gyermektartásdíjat.

Fontos, hogy a közös szülői felügyelet elrendelése automatikusan NEM jelenti azt, hogy a szülők váltott gondoskodásban nevelik a gyermeket, hiszen, ahogy fent is írtam, a közös szülői felügyelet nem jelenti azt, hogy automatikusan mindkét szülő fizikailag is azonos intenzitású és időtartamú kapcsolatban él együtt a gyermekkel.

Ha a bíróság szerint a közös szülői felügyelet esetén nem adottak a váltott gondoskodás feltételei, a bíróságnak rendelkezni kell arról, hogy a gyermek melyik szülő háztartásában nevelkedik, valamint szabályozza a másik szülővel való kapcsolattartást, és döntenie kell a gyermek tartásáról is. Bármelyik megoldást választja a bíróság, a gyermek lakóhelyét ki kell jelölnie, ami váltott gondoskodás esetén is csak az egyik szülő lakóhelye lehet.

Váltott gondoskodás elrendelése esetén további szempontokat is figyelembe kell venni. Elengedhetetlen, hogy a szülők egymáshoz és a gyermek iskolájához, óvodájához is közel lakjanak.

A gondoskodási forma megválasztásánál a feleknek, a bíróságnak gyermek érdekének megállapítása során kiemelkedő jelentősége van a gyermek véleményének.

A Ptk. 4:171. § (4) bekezdése alapján értesíteni kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket a nyilatkozattétel lehetőségéről, így a gyermek ki tudja nyilvánítani a véleményét, ami a bíróság a döntése során figyelembe vesz, mérlegel.  Ennek érdekében a bíróság egy levelet küld a gyermek részére, melyben tájékoztatják őt a jogairól és a meghallgatás lehetőségéről. A levél olyan nyelvezettel kerül megfogalmazásra, amely a gyermek számára is érthető és világos.

• Váltott gondoskodás előnyei és hátrányai

A közös szülői felügyeleti jog modelljén, a váltott gondoskodáson keresztül szeretném bemutatni a közös szülői felügyelet gyakorlásának eme típusának az előnyeit és hátrányait azzal, hogy nincs fehér és fekete, minden családi dinamika és élettér más és más, így nincs egységes ,,recept,, arra vonatkozóan, hogy a leírt gondoskodási mód az adott élethelyzetre alkalmazható-e vagy sem, de ahol tud működni, ott a rendszer számtalan előnnyel bír.

A közös szülői felügyelet gyakorlása terén a szülőknek a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekben együtt kell működniük ahhoz, hogy a közös szülői felügyelet a gyakorlatban is működőképes legyen, ehhez a szülők közötti jó kommunikáció és egymás felé tisztelet, bizalom megadása alapvető fontosságú.

A váltott gondoskodás előnyei közé sorolható:

– a gyermekkel kapcsolatos feladatok megosztása,

– a gyermeknek mindkét szülőjével egyenlő időtartamú gondozási időt és kapcsolatot ad,

– bensőséges kapcsolat fenntartása,

– az egyedül nevelő szülőhöz képest több szabadidő,

– mind a két szülő a továbbra is gyakorolhatja a gyermek vonatkozásában a felügyeleti jogát.

A váltott gondoskodás hátrányai közül az alábbiakat szokták felhozni:

-A gyerek állandóan mozgásban van, nincs igazi biztos bázis, nincs fix gyerekszoba.

– Abban az esetben, ha a szülők nevelési elvei különbözőek, illetve nem képesek egymással együttműködésre, akkor állandósulhatnak a nevelésbéli különbségek és a konfliktusok, így a gyerek nem tud igazodni az eltérő szülői elvárásokhoz, összezavarhatja a gyermeket, ami hosszú távon lelki problémákhoz vezethet.

Válás, gyermekelhelyezés esetén, vagy csak előzetes információszerzés érdekében keressen bizalommal és kérjen konzultációt a dr.gerebmarianna@gmail.com email címen vagy a linkre kattintva:

konzultációra időpont foglalás

The post Közös szülői felügyeleti jog tartalma, váltott gondoskodás előnyei és hátrányai appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Válóperes ügyvédként az egyik leggyakrabban feltett kérdés, hogy mit jelent a közös szülői felügyeleti jog vagy a kizárólagos szülői felügyeleti jog?

Mi a szülői felügyelet tartalma?

1. A gyermek nevének meghatározása
2. A gyermek gondozása és nevelése (a gyermek gondozása, lakóhelyének és tartózkodási helyének meghatározása)
3. A gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása
4. A gyermek vagyonának kezelése
5. A gyermek törvényes képviselete
6. Gyámnevezés és a gyámságból való kizárásnak a joga

Közös szülői felügyeleti jog:

A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.

Ezt hívjuk a szülői felügyeleti jog közös gyakorlásának, a közös szülői felügyeleti jog tartalmát a fentiekben ismertettem.

A közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására, ezt hívjuk váltott gondoskodásnak. A közös szülői felügyeleti jog ily módon történő gyakorlásának előnyeiről és hátrányairól, külön blog bejegyzést írtam, ami ide kattintva elérhető:

https://drgereb.hu/kozos-szuloi-felugyeleti-jog-tartalma-valtott-gondoskodas-elonyei-es-hatranyai/

A szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni.

A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.

Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében – a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett – közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet.

A szülőknek tájékoztatniuk kell gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük a döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, törvényben meghatározott esetben szüleivel közösen dönthessen. A szülőknek a gyermek véleményét – korára, érettségére tekintettel – megfelelő súllyal figyelembe kell venniük.

,,Kizárólagos,, szülői felügyeleti jog:

Abban az esetben, ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, ezt hívja a köznyelv a szülői felügyeleti jog kizárólagos gyakorlásának, ebben az esetben a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek az alábbiak minősülnek:

1. A kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása,
2. A kiskorú gyermek szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének megváltoztatása,
3. A kiskorú gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése,
4. A kiskorú gyermek állampolgárságának megváltoztatása,
5. A kiskorú gyermek iskolájának, életpályájának megválasztása.

Abban az esetben, ha a szülők a fentiekben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében – egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva – együtt kell működniük.

A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.

Válás, gyermekelhelyezés esetén, vagy csak előzetes információszerzés érdekében keressen bizalommal és kérjen konzultációt a dr.gerebmarianna@gmail.com email címen vagy a linkre kattintva:

konzultációra időpont foglalás

The post Mit jelent a szülői felügyeleti jog? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Milyen újdonságot hoz a 2022. január 1-jén hatályba lépő szabályozás a szülői felügyelet gyakorlása terén?

A Polgári Törvénykönyv szerint a szülői felügyeletet a szülők közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt, és ez mindaddig érvényesül, amíg arról akár szülők megállapodása vagy a bíróság ítélete másként nem rendelkezik.

Abban az esetben pedig, ha a szülők nem tudnak megállapodni a házasságuk vagy élettársi viszonyuk megromlását, az életközösségük megszűnését követően a gyermekkel kapcsolatos felügyeleti jog gyakorlásáról, a bíróságnak kell arról döntenie, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.

A 2021. december 31-ig hatályos szabályozás szerint tehát a szülők megállapodása hiányában a bíróság kizárólag az egyik szülőt jogosíthatta fel a szülői felügyelet gyakorlására.

2022. január 1-től életbelépő módosítások alapján azonban, amennyiben a bíróság mindkét szülőt alkalmasnak tartja a gyermek nevelésére, gondozására, akkor elrendelje a közös szülői felügyelet gyakorlását.

A Polgári Törvénykönyvnek ezen módosítása tehát megteremtette a lehetőséget arra, hogy a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthessen a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha ez szolgálja a kiskorú gyermek érdekét.

Azonban a bíróságnak minden esetben mérlegelnie, hogy a közös szülői felügyelet elrendelése vagy az egyik szülő által gyakorolt felügyelet szolgálja-e a gyermek érdekét, illetve a közös szülői felügyelet elrendelése, így pl. váltott gondoskodás esetén a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy pl. a hetes- kéthetes váltás fizikailag is megvalósítható-e.

A Ptk. 4:167. § (2) bekezdése szerint a bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben, azaz a döntés során gyermek érdekeit kell mindenekelőtt szem előtt tartani.

Mit jelent a fentiekben említett váltott gondoskodás?

A váltott gondoskodás a közös szülői felügyelet gyakorlásának egyik módja.

A váltott gondoskodás azt jelenti, hogy a szülők egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák a gyermeket, pl. a gyermek két hetet tölt az anya háztartásában, majd két hetet az apával. Fontos kiemelni, hogy váltott gondoskodásról csak akkor beszélhetünk, ha a két szülő felváltva ugyanannyi időt tölt a gyermekkel, ha ebben eltérés van (pl. anyánál 8 nap, apánál 6 nap), az már nem tekinthető váltott gondoskodásnak.

Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, dönteni kell a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről – a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően –, a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá szükség esetén a gyermek tartásáról is. Azt is fontos kiemelni, hogy az, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodnak, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bíróság – a szülők eltérő vagyoni- és jövedelmi viszonyaira, illetve életkörülményeire figyelemmel –, szükség esetén az egyik szülő részéről tartásdíj fizetési kötelezettséget állapítson meg, ún. kiegészítő gyermektartásdíjat.

Fontos, hogy a közös szülői felügyelet elrendelése automatikusan NEM jelenti azt, hogy a szülők váltott gondoskodásban nevelik a gyermeket, hiszen, ahogy fent is írtam, a közös szülői felügyelet nem jelenti azt, hogy automatikusan mindkét szülő fizikailag is azonos intenzitású és időtartamú kapcsolatban él együtt a gyermekkel.

Ha a bíróság szerint a közös szülői felügyelet esetén nem adottak a váltott gondoskodás feltételei (pl. a szülők távol laknak egymástól) a bíróságnak rendelkezni kell arról, hogy a gyermek melyik szülő háztartásában nevelkedik, valamint szabályozza a másik szülővel való kapcsolattartást, és döntenie kell a gyermek tartásáról is. Bármelyik megoldást választja a bíróság, a gyermek lakóhelyét ki kell jelölnie, ami váltott gondoskodás esetén is csak az egyik szülő lakóhelye lehet.

A folyamatban lévő perekben is alkalmazhatók lesznek-e a Polgári Törvénykönyv fentiekben hivatkozott módosítással bevezetett új rendelkezései?

A módosított rendelkezéseket csak a 2022. január 1-je után indult bírósági eljárásokban lehet alkalmazni, a folyamatban lévő ügyekben nem!

A Polgári Törvénykönyv fenti módosítással bevezetett új rendelkezéseire tekintettel kérhető-e a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása?

A Ptk. 4:170. § (1) bek. alapján a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a bíróságtól akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. A Ptk. tehát a szülői felügyelet gyakorlásának újrarendezéséhez a felek vagy a gyermek személyes életkörülményeit érintő változást kíván meg, ami miatt a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. A következetes bírói gyakorlat alapján a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatásához új tényállási elem felmerülése szükséges.

Mindezekre tekintettel álláspontom szerint önmagában a jogszabályi környezet megváltozása nem tekinthető elégségesnek az újrarendezést megalapozó körülmények értékelésénél. A szülők életkörülményeiben, a gyermekkel való kapcsolatában kell, hogy bekövetkezzen a korábbi egyezséghez, illetve bírói döntéshez képest olyan változás (pl. a különélő szülő a gondozó szülő és a gyermek lakóhelyéhez közeli lakóhelyre költözik), amely a korábbi döntés megváltoztatását megalapozza, de ebben a körben is elsődleges követelményként kell, hogy érvényesüljön a gyermek érdeke, ami mindig egyedi bírói mérlegelést tesz szükségessé.

The post Változások a közös szülői felügyelet gyakorlásában 2022. január 1-től! appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

2021. január 1-től illetékmentesen vásárolhatnak ingatlant azok, akik igénybe veszik a CSOK-ot és a CSOK rendeletnek megfelelő ingatlant vásárolnak!

A kedvezményt mind használt, mind új ingatlan vásárlására lehet fordítani!

Az illetékmentességet a 2021. január 1-jét követően kelt adásvételi szerződés alapján megvásárolt ingatlanokra vonatkozó vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.

A korábban kötött adásvételi szerződésekre az akkor hatályos rendelkezés alkalmazandó. Tehát azon lakásvásárlások esetében, melyek adásvételi szerződése 2021. január 1. előtt kelt, még a 2020-ban érvényes visszterhes vagyonátruházási illeték fizetendő (ebben az esetben azonban a CSOK-ot a lakástulajdon forgalmi értékéből le kell vonni).

Forgalmi értéktől függetlenül, minden lakásvásárló számára, aki a vételár kiegyenlítéséhez CSOK-ot igényel (akár már egy gyermek esetén is), illetékmentes lesz a vásárlás.

CSOK nemcsak meglévő, hanem vállalt gyermek után is igényelhető. Azok a házaspárok, akik vállalt gyermek után igénylik a CSOK-ot, szintén részesülhetnek az illetékmentességben! Ezekben az ügyekben a NAV fizetési meghagyást nem bocsát ki, hanem csak az illetékmentesség tényét jegyzi fel az ügyiratra.

Fontos azonban, hogy vállalt gyermek után CSOK kizárólag házastársi kapcsolatban igényelhető akkor, ha a házastársak legalább egyike nem töltötte be a 40. életévét a támogatási kérelem benyújtásakor. Élettársak nem igényelhetnek tehát megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményt, így illetékmentességet sem kaphatnak, ha még nincs gyermekük, kivéve, ha a baba már úton van. A magzat ugyanis a betöltött 12. várandóssági héttől meglévő gyermeknek számít. Így azoknak az élettársaknak, akinek ugyan még nem született meg a gyermekük, de a magzat már betöltötte a 12. hetet, jár a CSOK és ezzel együtt az illetékmentesség is.

Amennyiben a lakásvásárló kizárólag vállalt gyermek után szerez jogosultságot az illetékmentességre, ám a gyermek vagy gyermekek egyike sem születik meg és emiatt a támogatást vissza kell fizetni, úgy elveszik az illetékmentességre szerzett jogosultság. Ugyanez a helyzet áll fenn akkor is, ha a fiatal házaspár a támogatást a gyermekvállalási határidő letelte előtt önkéntesen vagy egyéb okból kifolyólag (például: válás) azt visszafizeti.

Ekkor a NAV intézkedik a visszterhes vagyonszerzési illeték kiszabása iránt, ekkor már a mentességi szabály figyelmen kívül hagyásával. Ilyen esetben az adóhatóság az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló forgalmi értéket tekinti az illeték alapjának. Az illeték szintén az illetékkötelezettség keletkezése napján (tehát az adásvételi szerződés aláírásának időpontjában) hatályos illetékmértékkel kerül kiszámításra.

Amennyiben a támogatott személy egészségügyi ok miatt nem tudja teljesíteni a gyermekvállalást, vagyis a kedvezményben részesülő egészségi állapota miatt hiúsul meg a gyermekvállalás, akkor nem kell megfizetni utólag sem az illetéket.

2020. július 8-tól már hatályban van az  Illeték törvény azon módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a testvérek között is illetékmentes legyen az ajándékozás és az öröklés, tehát a feleknek ezután nem kell ajándékozási illetéket fizetnie.

Az illetékmentes ajándékozás és az öröklés eddig – többek között – az egyenesági rokon (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) és (a túlélő) házastársat illette meg.

A testvér vagyonszerzéseivel összefüggésben alkalmazható kedvező illetékszabályt a folyamatban lévő ügyekben (amely esetekben az állami adóhatóság még nem hozott végleges döntést) is érvényesíteni kell.

Mit jelent a testvér fogalma?

Az illetékmentes ajándékozás és öröklés vonatkozásában testvérnek kell tekinteni az „édes” testvért, vagyis azt a személyt, akinek mindkét vérszerinti szülője azonos az örökhagyó, megajándékozó vérszerinti szüleivel.

Testvérnek számít továbbá az is, akinek vérszerinti vagy örökbefogadó szülei közül egy azonos az örökhagyó, megajándékozó vérszerinti vagy örökbefogadó szülőjével (azaz a féltestvér, valamint az örökbefogadáson alapuló testvér is).

Amennyiben ingatlan illetékmentes átruházásával kapcsolatban további információt szeretne megtudni, kattintson ide!

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

Dr. Geréb Marianna ügyvéd

The post Illetékmentes CSOK-os ingatlan vásárlás és testvérek közötti illetékmentes ajándékozás appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Speciális jogrend lépett hatályba a járvány idején, amit veszélyhelyzetnek hívunk.

Egyre több elvált szülőtől érkezik olyan kérdés és megkeresés, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel hogyan változik a gyermekkel a kapcsolattartás?

Fontos tudni, hogy a bíróság vagy gyámhatóság által szabályozott kapcsolattartástól a felek közös megegyezés alapján bármikor eltérhetnek, ennek korlátja az, hogy minden döntés meghozatalánál a gyermek elsődleges érdekét kell figyelembe venni!

Ilyenkor olyan kapcsolattartást célszerű a szülőknek az együttműködés alapelvének tiszteletben tartása mellett közösen kidolgozniuk, ami mind a gyermek, mind a saját egészségének a megőrzését előtérbe helyezi és nem utolsósorban a gyermek és különélő szülő között a kapcsolattartást szakadatlanul és folyamatosan biztosítja!

Amennyiben a gyermek belátási képességgel és értettséggel rendelkezik én azt tanácsolom, hogy a fenti döntés meghozatalába és rendszer kialakításába a gyermeket is vonjuk be, kérjük ki a véleményét.

Fontos azt leszögezni, hogy a kialakult veszélyhelyzet a kapcsolattartás rendszerén automatikusan nem változtat és azt nem akadályozza, ha mindkét felelősségteljes szülő betartja a szükséges óvintézkedéseket (pl. kerüli a társas személyes kapcsolatokat, nem találkozik fertőzött személlyel stb.) és higiénés feltételeket.

Álláspontom szerint a veszélyhelyzetre tekintettel akkor merül fel a kapcsolattartás akadályoztatása, ha a különélő szülőnél egészségügyi kockázat merül fel vagy a különélő szülő vagy a gyermek karanténba kerül.

Ebben az esetben a kapcsolattartás elmarad és annak pótlására fog majd sor kerülni a kapcsolattartásról rendelkező határozatban, ítéletben leírtak szerint, de a törvény szerint legkésőbb 6 hónapon belül.

Fontos, hogy a szülőket egymás felé a fenti esetben is tájékoztatási kötelezettség terheli és a kapcsolattartás akadályáról a másik szülőt haladéktalanul tájékoztatni kell.

A mai online eszközök mellett azonban, ha a kapcsolattartás akadályozva van, és amennyiben a technikai feltételek biztosítottak, legalább a virtuális világban pl. skype, viber, messenger stb. adjunk a gyermeknek és a különélő szülőnek lehetőséget arra, hogy ha személyesen nem is, de a táv-kapcsolattartás megvalósuljon.

Tehát egyoldalúan és önkényesen nem korlátozható a kapcsolattartás a másik szülővel csak arra történő hivatkozással, hogy mivel koronavírus van, akkor nem találkozhat a gyermekkel!

Felelősségteljes szülőként ezzel mindenkinek tisztában kell lenni, különös figyelemmel arra, hogy a kapcsolattartás joga a gyermeket is megillető jogosultság, így annak egyoldalú megváltoztatásával a gyermek joga is sérül.

Amennyiben a fentiek ellenére a gyermeket gondozó szülő a járványügyi helyzetre tekintettel alaptalanul megvonja a kapcsolattartás lehetőségét a különélő szülőtől, akkor a különélő szülőnek a kapcsolattartás pótlását kell kérni, ha ezt sem teljesíti, akkor annak végrehajtásáról kérelemre a bíróság gondoskodik.

Mi a történik a kapcsolattartással kijárási tilalom esetén?

Ha a közös kiskorú gyermek felett a szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, akkor a gyermeknek ott célszerű maradnia, ahol akkor van, amikor a kijárási tilalmat elrendelték.

Amennyiben az egyik szülő gyakorolja a gyermek felett a kizárólagos szülői felügyeleti jogot, akkor az a legjobb döntés, ha a gyermek visszakerül ehhez a szülőhöz.

Természetesen a kijárási tilalom részletszabályai fogják konkrétan meghatározni és befolyásolni az adott körülményeket, továbbá az sem mindegy, hogy a szülők pl. ugyanazon városon belül laknak vagy esetleg más megyében, így a fentiek mérlegelése a részletszabályok ismeretében mérlegelendő és átgondolandó.

További információért várom megkeresését a dr.gerebmarianna@gmail.com email címen!

Vagy tegye fel kérdését, illetve kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Kapcsolattartás a járvány idején appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A kialakult koronavírusos járványügyi helyzetre tekintettel sajnos egyre gyakoribb kérdésként merül fel a szerződéses jogviszonyokban, hogy mi is pontosan az a Vis maior és milyen esetben van lehetőség mentesülésre (például egy már megkötött szerződésből történő szabadulásra) Vis maiorra történő hivatkozással?

Mit jelent a Vis maior?

Kúria egy eseti döntése szerint a vis maior olyan mértékű, ellenállhatatlan erőt, eseményt jelent, amelyet senki sem tud elhárítani. A vis maior körébe tartozó események az érvényesen létrejött szerződés teljesítését nem csupán megnehezítik, hanem emberi erővel el nem hárítható módon lehetetlenné teszik.

Az ellenállhatatlan erő, olyan erő, amely az egész világra kihatással van és azt ellehetetleníti, és a technika adott fejlettségi szintjére és a gazdaság teherbíró képességére is figyelemmel – objektíve nem áll fenn a védekezés lehetősége.

A mostani koronavírusos helyzet sajnos tankönyvi példája ennek.

A fentiek alapján tehát fent kell állnia, hogy ez egy előre nem látható objektív és abszolút elháríthatatlan ok.

A koronavírus terjedése és a további terjedés megakadályozása érdekében bevezetett hatósági intézkedések – utazási korlátozások és tilalmak, karanténok, vesztegzár, lakhelyelhagyási tilalom stb. –, ide sorolandók, amelyek jelentősen befolyásolhatják – esetleg teljesen ellehetetlenítik – a szerződéses kötelezettségek teljesítését.

Vis maiorra történő hivatkozással a már megkötött szerződésből csak akkor tud szabadulni, ha:

• ha az ok a vírussal közvetlen összefüggésbe hozható,

• a következmények észszerűen elvárható intézkedésekkel sem elháríthatóak (tehát aki a Vis maiorra hivatkozik mindent megtett, hogy a járvány következményeit elkerülje, enyhítse), és

• az a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható!

A Vis maiorra történő hivatkozásnak talán az egyik leglényegesebb pontja az, hogy akkor, amikor a felek megkötötték a szerződést, akkor annak időpontjában a szerződést megkötő feleknek nem kellett számolniuk a vírus következményeivel.

Amennyiben a már kialakult koronavírusos helyzetben köt valaki szerződést és vállal kötelezettséget, akkor álláspontom szerint később már a vis maiorra sikerrel nem hivatkozhat, mivel a szerződés megkötésének a pillanatában a koronavírus már világjárvánnyá nőtte ki magát.

A wikipédia szerint a WHO 2020. március 11-én világjárvánnyá, pandémiává nyilvánította a COVID-19 koronavírus járványt.

Fontos továbbá, hogy aki Vis maiorra hivatkozik, annak a vis maior esemény felmerüléséről vagy akár annak veszélyéről a másik felet azonnal kell értesítenie!

Ebben az esetben az értesítésben célszerű megjelölni, hogy a vis maior milyen okokból, milyen módon és mértékben érintheti az ő teljesítését, milyen késedelmet okozhat vagy esetlegesen milyen mértékben korlátozza/akadályozza a teljesítést, illetve milyen intézkedések bevezetését tervezi megtenni a következmények enyhítése érdekében.

A kialakult helyzetre értelemszerűen még nincs kialakult joggyakorlat, ezt majd a koronavírus járvány elvonulása után a jövőben kialakult jogviták lezárását követő ügyekben eljáró bírák gyakorlata fogja kialakítani, ami még években mérhető.

Addig is azt tanácsolom, hogy minden egyes ügyben, amelyben a szerződő fél a koronavírussal összefüggő Vis maiorra kíván hivatkozni és így mentesülni a szerződéses kötelezettsége alól, az ügy lényegi elemeit átgondolva körültekintően tegye meg jognyilatkozatait, hiszen minden ügyre nem húzható rá a koronavírusra történő vis maior hivatkozás, mivel minden ügy más és egyedi elbírálását is igényel.

Mindenkinek jó egészséget kívánok!

Dr. Geréb Marianna ügyvéd

The post Koronavírus és a Vis maior appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

The post Válás appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

The post Szülői felügyeleti jog és járulékai appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

The post Házassági- és élettársi vagyonmegosztás appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

The post Ingatlanjog appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Fontos tudni, hogy az élettársi kapcsolathoz nem szükséges semmilyen papír! Az élettársi kapcsolatnak tehát nem előfeltétele, hogy az bármilyen hatóságnál bejegyzésre kerüljön.

Az élettársi kapcsolat attól jön létre, hogy ha egy pár érzelmi és gazdasági közösségben, közös háztartásban él együtt.

Többlet feltétel, hogy a pár egyik tagjának se álljon fenn más személlyel házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és a pár ne álljon egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

• Milyen vagyonjogi rendszer van az élettársak között?

Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

Ha a felek nem kötöttek egymással vagyonjogi szerződést vagy az élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.

Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben, valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.

Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.

Élettársak esetében a vagyonmegosztás szerződésbe foglalásához a Polgári Törvénykönyv érvényességi kellékként, a megállapodás ügyvéd általi megszerkesztését és ellenjegyzését követeli meg, enélkül a felek megállapodása érvénytelen. 

• Szétválás esetén ki jogosult az ingatlan használatára, ha az ingatlan mind a kettőnk nevén van, tehát közös ingatlanról beszélünk?

A közös élettársi ingatlan használatának megosztása

Ha a lakás használata az élettársakat közös jogcím alapján illeti meg, a bíróság közöttük a lakás használatát megosztja, ha ez a lakás adottságai alapján lehetséges. A lakás használata akkor is megosztható, ha a lakás kisebb átalakítással az osztott használatra alkalmassá tehető, feltéve, hogy egyik vagy mindkét élettárs az átalakításra vonatkozó jogosultságát, az átalakítás műszaki előfeltételeit igazolja, és az átalakítás költségeinek megelőlegezését vállalja. Vita esetén az átalakítás költségeinek viseléséről a bíróság dönt.

A lakáshasználat megosztása esetén az élettársak a lakás meghatározott lakószobáit és helyiségeit kizárólagosan, más helyiségeit közösen használják.

A közös élettársi ingatlanban az egyik házastárs használati jogának megszüntetése

Ha az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás használatának megosztására nem kerül sor, a bíróság az egyik élettársnak a lakás használatára vonatkozó jogát megszünteti és őt – az egyik élettársnak a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélküli elköltözése esetét kivéve – a lakás elhagyására kötelezi.

A bíróság a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát is figyelembe veszi, ha az élettársi kapcsolat megszűnése esetén az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról dönt.

• Szétválás esetén ki jogosult az ingatlan használatára, ha az ingatlannak kizárólag a másik fél a tulajdonosa?

Abban az esetben, ha az ingatlan, amelyben az élettársak együtt élnek, csak az egyik fél kizárólagos tulajdonában van, úgy a másik fél csupán “szívességi lakáshasználónak” minősül, így szétválásuk esetén – függetlenül attól, hogy mennyi ideig éltek együtt – köteles az addig közösen használt lakást elhagyni.

DE! Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bíróság a volt élettársat – kérelmére – feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.

A bíróság a fenti esetben az adottságainál fogva arra alkalmas lakásnak elsősorban meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig történő az osztott használatát rendelheti el.

Kivételesen indokolt esetben a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos – meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig történő – használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt élettársat illeti meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható.

Azonban fontos szabály, hogy nem tarthat igényt a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás osztott vagy kizárólagos használatára az a volt élettárs, akinek más beköltözhető vagy egyoldalú nyilatkozatával beköltözhetővé tehető lakása van.

• Van olyan megoldás amivel elkerülhető vagy megelőzhető a fenti peres eljárás?

Igen! A közösen használt lakásnak az élettársi életközösség megszűnését követő további használatát előzetesen szerződésben lehet rendezni, így amennyiben az életközösség felbomlására kerül sor, úgy nincs több vitás kérdés, hiszen az adott szerződés rendezni, hogy ki jogosult az ingatlan további használatára. A szerződéshez ügyvédi ellenjegyzés szükséges, enélkül a szerződés érvénytelen!

• Élettársi kapcsolatból született gyermekre milyen szabályok vonatkoznak?

Fontos tudni, hogy ha az élettársi kapcsolatból közös gyermek születik, akkor a szülők jogosultságai pl. kapcsolattartási jog, illetve kötelezettségei pl. gyermektartásdíj fizetése nem különbözik a házastársi kapcsolatban született gyermekét illető szülői jogoktól.

Ide kattintva bővebb információt talál a közös gyermekkel kapcsolatos szülői felügyeleti jog, gyermektartásdíj és kapcsolattartás témakörben.

• Élettársi kapcsolat utáni házasságkötés esetén honnét számítandó a házassági élet- és vagyonközösség kezdete?

Abban az esetben pedig, ha az élettársi kapcsolat után házasságkötésre kerül sor, akkor a házassági életközösség kezdete, illetve a házassági vagyonközösség kezdete NEM a házasságkötéstől kezdődik, hanem az élettársi kapcsolat kezdetétől, ha az megszakítás nélküli és folyamatos volt.

• Élettársi tartás

Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született. Ha a volt élettárs a tartásra az életközösség megszűnését követő egy év eltelte után válik rászorulttá, volt élettársától tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.

• A törvény alapján az élettársak örökölnek egymás után?

Az élettársak a törvény alapján NEM örökölnek egymás után! Természetesen a végrendelet alapján történő öröklés lehetséges az élettársak között is!

• A törvény alapján minek minősül az élettárs?

Az élettársak hozzátartozónak minősülnek, de nem közeli hozzátartozónak.

A törvény alapján a közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

Míg a törvény alapján hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Élettársi kapcsolat és élettársi vagyonközösség megszűntetése appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Amennyiben a házastársaknak van közös kiskorú gyermekük, akkor ebben az esetben a gyerektartásról, annak módjáról és mértékéről meg kell egyezniük, – megegyezés hiányában a bíróság dönt róla – hiszen addig a házasság nem bontható fel.

A gyerektartás kérdésében a házastársaknak akkor is konszenzusra kell jutniuk, ha egyébként a kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jogot közösen gyakorolják.

A gyermek megfelelő védelme érdekében a törvény főszabályként rögzíti azt, hogy a kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles.

Kalkuláljuk ki együtt a tartásdíj összegét!

• Mit kell figyelembe venni a gyermektartásdíjnál? 

a) a gyermek indokolt szükségleteit, alapszükségleteit (ide tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. 

b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;

c) a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;

d) a gyermek saját jövedelmét; és

e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

• Mekkora a gyermektartásdíj összege?

A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének – a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére – tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni, de ekörben figyelembe kell venni a gyermektartásdíj meghatározása során fentiekben rögzített szempontokat is, hiszen a gyermek indokolt szükségleteit meghaladó tartásdíj nem kérhető!

Fontos továbbá, hogy a gyermektartásra kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelem felét nem haladhatja meg.

• Meg lehet-e változtatni a gyermektartásdíj összegét?

Amennyiben a gyermektartásdíj felemelése vagy leszállítása indokolt, úgy a bíróság a peres eljárás során szintén a fenti szempontokat veszi figyelembe, így azt, hogy mik voltak a gyermektartásdíj körében megszületett megállapodáskori/ítélet meghozatali kori körülmények és mik a mostaniak.

Ha a felek megállapodásán vagy a bíróság ítéletén alapuló tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, a tartás mértékének vagy szolgáltatása módjának a megváltoztatását lehet kérni. Nem kérheti a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatását az a fél, akinek a körülmények megváltozásának lehetőségével a megállapodás időpontjában számolnia kellett, vagy akinek a körülmények megváltozása felróható.

• Meddig érvényesíthető visszamenőleg a gyermektartásdíj?

A gyerektartás díjával kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a meg nem fizetett gyerektartás összegét az arra jogosult 6 hónapra visszamenőleg követelheti a kötelezettől.

• Meddig, a gyermek hány éves koráig kell fizetni a gyermektartásdíjat?

A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell.

(Tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel.)

A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha

a)a gyermek a tartásra érdemtelen (pl. ha a gyermek a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot);

b)a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy

c)ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

A tartásdíj mértékének meghatározásánál a továbbtanuló gyermek indokolt szükségleteit, saját jövedelmét, vagyoni helyzetét, a tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, támogatásokat és a szülők teherbíró képességét kell figyelembe venni.

A továbbtanuló gyermek képzését, tanulmányait biztosító intézmény a tartásdíj fizetésére kötelezett szülőt – kérelmére – köteles tájékoztatni a tanulmányok végzésének fennállásáról vagy megszűnéséről.

Egy pár gondolat a bírósági ítélkezésről, a bírói gyakorlatról:

A tapasztalatok szerint míg Budapesten, illetve a főváros környékén a sok vállalkozás, a kiugróan magas jövedelmek és esetenként azok eltitkolása jellemző és ezért a tartási perek alapos bizonyítást igényelnek, addig az elmaradottabb régiókban inkább annak mérlegelése okoz problémát, hogy a rendelkezésre álló csekély jövedelem hogyan osztható fel úgy, hogy a gyermek tartása mellett a kötelezett szülő megélhetése is biztosítható legyen.

A gyermektartási perek alapvető feladata a kiskorú gyermek indokolt szükségleteinek megállapítása, illetve a szülők tartási képességének vizsgálata és ennek alapján a tartásdíj mértékének meghatározása, valamennyi fél méltányos érdekének szem előtt tartásával, de a kiskorú gyermek érdekét elsődlegesnek tekintve. A bírói gyakorlat szerint a gyermek indokolt szükségletébe nemcsak az alapszükségletek (mint az élelmezés, ruházkodás) tartozik bele, hanem például a számítógép, internethasználat, mobiltelefon is, ami a gyermek kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődését elősegít.

Általános gyakorlat a speciális szükségletekkel kapcsolatos kiadások megosztása is (például az értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésének költsége, az ételallergia által indukált többletköltsége), ugyanakkor a havonta több százezer forinttal járó magániskola költsége csak akkor számolható el a tartásdíj részeként, ha az a szülők közös döntése volt.

Ha a kötelezett arra hivatkozik, hogy képzetlensége vagy betegsége miatt nem tud elhelyezkedni, vagy minimálbéren foglalkoztatott abban a gazdasági társaságban, amelyet más cégekkel és azok ingatlanjaival együtt a családtagjainak ajándékozott vagy “adott el” (vagyis tudatosan “vagyontalanította” el magát), akkor a régió munkaerőhelyzete, orvosszakértő, illetve a vagyont megkapó családtagok meghallgatása alapján a bíróság meg tudja állapítani, hogy valóban csak a tartási kötelezettsége alól akart-e kibújni. Egyes esetekben szükség lehet könyvszakértő bevonására is.

A bíróság a kötelezett kereseti kimutatásából és a felek ezzel kapcsolatos nyilatkozatából indul ki, de további bizonyíték lehet az adóbevallás, a környezettanulmány, a tanúvallomások, a gépjármű- és ingatlannyilvántartás. A pár éve még csak ritkán alkalmazott bizonyítási eszközök az internetes világ térhódításával a jogalkalmazásban is megjelentek, a világháló adatai, a közösségi oldalakon tett bejegyzések, fényképek is eszközökké váltak a bizonyítási eljárásban. A bíróságnak el kell ismernie a tartásdíj meghatározásakor a gyermek ellátására és nevelésére fordított munkát és időt is.

Ennyi a minimális gyermektartásdíj összege:

A bírói gyakorlat szerint meg lehet határozni a gyermek köztudomású alapszükségletét, amit a szülőknek minden körülmények között biztosítaniuk kell gyermekük számára, ez a munkacsoport szerint jelenleg havi 25 ezer forint.

Ezzel összefügg a minimáltartásdíj, amit a kötelezettnek kevés kivételtől eltekintve (ilyen lehet, ha a kötelezett például kizárólag rabkeresménnyel rendelkezik) feltétlenül teljesíteni kell, ezt a joggyakorlat-elemző csoport 15 ezer forintban látja megállapíthatónak.

Melyek a gyermek alapszükségletei a gyermektartásdíj meghatározásakor? Ide kattintva további információt tud meg róla:

https://drgereb.hu/melyek-a-gyermek-alapszuksegletei-amit-a-birosag-figyelembe-vesz-a-gyermektartasdij-meghatarozasakor/

Mit kell figyelembe venni a gyermektartásdíj meghatározásakor (pl. családi pótlék)? Ide kattintva további információt tud meg róla:

https://drgereb.hu/milyen-bevetelt-kell-figyelembe-venni-a-gyermektartasdij-kiszamitasakor/

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Gyermektartásdíj megállapítása és összege, visszamenőleges érvényesíthetősége appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Például válás esetén sokszor előfordul, hogy az egyik fél – bár nem önként és a visszatérés szándéka nélkül- de a családi viták és csatározások elkerülése érdekében átmenetileg elköltözik a közös lakóhelyül szolgáló közös tulajdonú ingatlanból vagy a bontóper során maga a bíróság az egyik házastársat jogosítja fel a közös vagy az egyik fél kizárólagos tulajdonában lévő ingatlan kizárólagos használatára, a másik felet pedig az ingatlan elhagyására kötelezi.

Nézzük meg, hogy ilyenkor mit tehet, mit kérhet az a fél, aki kikerült a kizárólagos/közös tulajdonú ingatlanából és így a teljes ingatlant kizárólag a másik házastárs/tulajdonostárs használja?

Ha valamelyik tulajdonostárs a törvényben vagy – ha a felek között a birtoklás, használat és hasznosítás kérdésében megállapodás jött létre – a megállapodásban meghatározottnál nagyobb mértékben használja a dolgot – ideértve a fentiekben felsorolt két esetet is – , (pénzbeli) többlethasználati díjat köteles fizetni azoknak a tulajdonostársaknak, akiknek a tulajdoni hányada rovására a tulajdoni hányadához kapcsolódó használat mértékét – akár térben, akár időben – túllépte.

Ezt a jog ezt többlethasználati díjnak, használati díjnak hívja.

• • • Milyen mértékű a többlethasználati díj?

A bírói gyakorlat a többlethasználati díj megállapítása során az adott dologra irányadó piaci bérleti díj arányos részéből indul ki.

A használati díj meghatározásánál a tulajdoni arány csak az egyik szempont, amely ebben a körben értékelhető. Valamennyi körülmény együttes és gondos mérlegelésével lehet a többlethasználat ellenértékét meghatározni.

A használati díj összegét ingatlan esetében például az ingatlan fekvése, műszaki állapota, felszereltsége, beosztása, a helyiségek száma és az eset egyéb körülményei alapján kell meghatározni.

A használati díj mértékének alapja általában a dolog piaci használati értéke (piaci bérleti díja), amelyet a bírói gyakorlat az említett szempontokkal korrigál, így figyelembe veszi, hogy a használatra jogosult tulajdonostárs fizeti-e a teljes fenntartási költséget, és a megóvás és fenntartás költségeinek viselését is eltérítheti a tulajdoni hányadtól, a tényleges használat arányához igazítva azt.

Fontos azonban, hogy többlethasználati díjat csak annyiban kell fizetni, amennyiben a dolgot a tulajdonostárs ténylegesen a tulajdoni hányadát meghaladó mértékben használta.

• • • Mely esetekben jár többlethasználati díj?

Használati díjra az a volt házastárs is igényt tarthat, aki a közös tulajdonban vagy a kizárólagos tulajdonában levő lakásból elköltözött, és a lakáshasználati jog ellenértékének ráeső részét felvette.

Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a házastársak közös tulajdonában lévő lakás esetében az egyik házastársnak a másik házastárs által a lakásból – akár a lakáskulcs elvétele, akár zárcsere útján – történt kizárása a lakáshasználat olyan súlyosan sérelmes akadályozásának minősül, amely szubjektíve lehetetlenné teszi a lakás további közös használatát. Nem tekinthető ezért önkéntesnek az ilyen előzmények után a lakásból elköltöző házastársnak a visszatérés szándéka nélkül történő eltávozása, függetlenül attól, hogy a későbbiekben a lakásba való újbóli visszatérést megkísérli-e vagy sem.

• • • Mely esetekben nem jár többlethasználati díj?

A Ptk. alkalmazásában is követendő bírói gyakorlat szerint többlethasználati díj nem illeti meg azt a tulajdonostársat, amelyik a használat lehetőségével saját elhatározásából nem él, így tipikusan ide sorolandó az az eset, ha a tulajdonostárs önként és a visszatérés szándéka nélkül elköltözik a közös tulajdonú ingatlanból.

• • • Mi a többlethasználati díj és a lakáshasználati jog ellenértéke között a különbség?

Míg a lakáshasználati jog ellenértéke – amelyről a bontóper bírósága dönt – az utolsó közös házastársi lakóhely elhagyásáért járó (a másik fél oldaláról: a lakás kizárólagos használatáért fizetendő) térítés, amely mind az összegszerűségének megállapításánál irányadó szempontokat (forgalmi érték, kiskorú gyermekek száma, vagyoni helyzet stb.), mind esedékességét illetően a távozó házastárs elköltözésének az időpontjához kötődik. Ezzel szemben a használati díj a birtoklási és használati jogától megfosztott volt házastárs hasznosítási jogán alapuló időszakos pénzbeli kiegyenlítés, amely őt tulajdonjogának fennállása alatt folyamatosan illeti meg.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

További hasznos cikkeket talál pl. a közös tulajdon megszüntetéséről a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

The post Mit jelent a többlethasználat díj, használati díj? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Ha a szülők a házassági bontóperben a gyermek elhelyezésének kérdésében megegyezni nem tudnak, úgy bármelyikük – a házasság felbontását kezdeményező felperes keresetében, vagy az alperes viszontkeresetében – kérheti a gyermek nála történő elhelyezését.

Amennyiben nem házassági bontóperről beszélünk, hanem élettársi kapcsolatról, vita esetén ugyancsak bármelyik szülő keresettel kérheti a bíróságtól, hogy a gyermek elhelyezésének kérdésében hozzon döntést.

Abban az esetben, ha a gyermekelhelyezés kérdésében a bíróságnak kell döntenie, a szülői felügyeleti jogok gyakorlására azt a szülőt jogosítja fel, akinél a gyermek kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított.

A szülők közti vita esetén a bíróságnak a körülmények részletes feltárását követően, azokat összességükben értékelve kell döntését meghoznia abban a kérdésben, hogy a gyermek fejlődése melyik szülőnél kedvezőbb. A gyermekelhelyezési perben a bíróság minden esetben a gyermekek érdekét szem előtt tartva kell, hogy eljárjon.

Gyermekelhelyezés főbb szempontjai:

1. Állandóság

A gyermekelhelyezési perekben az egyik főbb elv, amit a bíróság szem előtt tart, az a gyermek részére szükséges állandóság biztosítása.

Az állandóságon nem feltétlenül a lakóhely állandóságát, hanem elsősorban a személyes kapcsolatok állandóságát kell érteni.

Pl. Ha az egyik szülő a gyermek szokásos tartózkodási helyétől nagyobb távolságra, más településen él, vizsgálandó, hogy a gyermek eddigi környezetéből való kiemelése, a személyes kapcsolatok megszakadása milyen következményekkel járhat a gyermekre nézve.

A család felbomlása okozta trauma feldolgozását, a megingott biztonságérzet helyreállítását segítheti, ha a gyermeknek nem kell elszakadni megszokott környezetétől, társas kapcsolatai nem szakadnak meg. Az állandóság követelménye azonban csak akkor vehető figyelembe a döntés meghozatalkor, ha azt a szülő nem önkényes, erőszakos magatartással, a másik szülőnek a gyermek életéből való kirekesztése szándékával teremti meg.

Gyakran előfordul ugyanis, hogy a szülők életközösségének megszakadását követőn az egyik szülő – a még fennálló közös szülői felügyeleti jog ellenére – egyoldalú döntésével magánál tartja, vagy magával viszi a gyermeket, minden eszközzel megakadályozva a másik szülővel való kapcsolattartást is.

Az ilyen szülői magatartás az esetek túlnyomó többségében még véletlenül sem szolgálja a gyermek érdekét. Kivétel lehet, ha a másik fél ténylegesen veszélyezteti a kiskorú gyermek testi épségét, egészségét, értelmi, erkölcsi fejlődését.

2. Szülők erkölcsi tulajdonságai, életmódjuk, egyéniségük stb.

A bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a szülőket az egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik, alkalmassá teszik-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell vennie a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a szülő nevelési képességét, az iskoláztatási lehetőségeket. Vizsgálni kell továbbá a felek anyagi és lakáshelyzetének alakulását, azt, hogy a gyermek tartása, gondozása, egészségügyi ellátottsága melyik szülő környezetében van jobban biztosítva.

Az értékelés körébe kell vonni a szülők anyagi helyzetét is, de perdöntő jelentőséget a joggyakorlat nem tulajdonított ennek, hiszen a kedvezőbb vagyoni viszonyok nem teszik feltétlenül alkalmasabbá a szülőt a gyermek nála történő elhelyezésére.

3. A bíróság személyes meggyőződése

A bíróság a szülőket személyesen is meghallgatja, az eljáró bíró többnyire több tárgyalási határnapon is találkozik velük, így maga is megismeri egyéniségüket, mentalitásukat, kialakul egy képe a szülőkről.

4. A testvérek közös elhelyezése

Fontos szempont a testvérek lehetőleg közös elhelyezése, hiszen a testvérek támaszt nyújthatnak, biztonságot jelenthetnek egymás számára a széteső, konfliktusokkal terhelt családban.

Az azonban mindig esetenként vizsgálandó, hogy nem lehet-e mégis indokolt a testvérek más–más szülőnél történő elhelyezése. A testvérek közötti kapcsolat ugyanis nem jelent mindig olyan erős, megbonthatatlan köteléket, ami a közös elhelyezést indokolja. Előfordulhat, hogy az egyik gyerek az egyik, a másik gyermek a másik szülőhöz kötődik érzelmileg erősebben, és jobban megviselné a szeretett szülőtől való elszakadás, mint a testvérétől való különélés.

Arra is figyelemmel kell lenni, hogy ha a testvérek a gyermekelhelyezési per alatt már külön–külön nevelkednek, ehhez a kialakult helyzethez alkalmazkodtak, új életvitelüket már kialakították, akkor az állandóság követelménye szintén felülírhatja a testvérek együttes elhelyezésének igényét. A kialakult bírói gyakorlat értelmében sem jogszabálysértő a testvéreknek az egyik, illetve a másik szülőnél történő külön elhelyezése, ha ez a több éve kialakult helyzetnek és a gyermekek kívánságának megfelelően, a gyermekek érdekével megegyezően történik.

Akár gyermekelhelyezési, akár az elhelyezés megváltoztatása iránti perben nem hagyható figyelmen kívül, hogy ha a szülő újabb partnerkapcsolatot létesített, a gyermek miként viszonyul az új „mostohaszülőhöz”, a családba esetleg így bekerülő „mostoha testvérekhez”.

5. Házastársi hűséget sértő magatartás

A házastársi hűséget sértő magatartás akkor értékelhető a gyermek elhelyezése körében, ha az a családdal szembeni felelőtlenséget, önzést, közömbösséget juttatja kifejezésre.

A családi élet felelőtlen megbontása, a házastárs indokolatlan megszégyenítése és ennek rendszeres ismétlődése olyan magatartás, amelynek megállapítása esetén kétségessé tehető, hogy az adott szülő rendelkezik-e a gyermek neveléséhez szükséges személyi, erkölcsi tulajdonságokkal. A házastársi hűséget sértő fél magatartása azonban semmiképpen sem értékelhető önmagában, figyelemmel kell lenni az előzményekre, a másik házastárs hozzáállására, mentalitására, viselkedésére is.

6. A szülők magatartása az együttélésük alatt

Gyermekelhelyezési perben a szülő korábbi közömbös, a gyermek érdekeit figyelmen kívül hagyó magatartását akkor is a terhére kell értékelni, ha körülményeit a per folyamatban léte alatt átmenetileg rendezte.

Azért is fontos, hogy a bíróság feltárja a szülők gyermeknevelés területén, per időszakát megelőzően tanúsított magatartását, mert ebből vonhat le hosszú távú következtetést. A per folyamatban léte alatt mindkét szülő magatartásában, körülményeiben állhatnak be akár kedvező, akár kedvezőtlen változások, mely változások tartósságára, vagy átmeneti voltára a korábbi időszakban tanúsított magatartásból vonhatók le következtetések. Gyakran előfordul ugyanis, hogy az eljárás periódusában az a szülő is sok időt tölt gyermekével, sokat foglalkozik vele, aki az életközösség fennállása alatt nem vette ki részét a gyermek körüli teendőkből

7. Pedagógusi vélemény, környezettanulmány

A bíróság gyermekelhelyezési perekben beszerzi az óvodai nevelők, az iskolai pedagógus véleményét, hiszen éppen az itt dolgozók azok, akiknek többnyire hosszabb távú, objektív tapasztalatai lehetnek a gyermekkel, a családdal kapcsolatban.

A lakóhely megfelelőségéről a bíróság környezettanulmány beszerzése útján győződik meg, melyet – a bíróság megkeresésére – a gyermekjóléti szolgálat készít el helyszíni szemle keretében. A környezettanulmányban rögzíteni kell annak az ingatlannak az állapotát (méretét, állagát, komfortfokozatát, rendezettségét), ahol a gyermek lakik, vagy elhelyezése esetén lakni fog. Fel kell tárni a lakóhelyen életvitelszerűen tartózkodó hozzátartozók vagy más személyek számát, anyagi és szociális körülményeket, az ügy szempontjából lényeges megállapításokat, valamint a család körülményeinek értékelését

8. A gyermek személyes meghallgatása

A kialakult gyakorlat szerint a 14 év körüli gyermeket a bíróság már többnyire közvetlenül hallgatja meg, míg az ennél kisebb gyermeket inkább pszichológus szakértő bevonásával.

Természetesen mindkét irányban adott az eltérés lehetősége, dönthet úgy a bíróság, hogy 12 – 13 év körüli gyermeket is maga hallgatja meg, de a perbeli körülmények alapján indokolt lehet a 14 év feletti gyermek pszichológus szakértő útján történő meghallgatása is.

A meghallgatás módjáról való döntés meghozatalakor nem csak az életkornak, hanem a gyermek – bíróság előtt ismert – körülményeinek, a gyermek által esetleg átélt traumáknak is jelentősége van. „Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a gyermek szexuális, fizikai vagy lelki abúzus sértettjévé vált, inkább pszichológus bevonásával kell meghallgatni, míg egy nyugodt légkörben nevelkedő, kiegyensúlyozott gyermek számára a bíróval való négyszemközti beszélgetés nem jelent megterhelést.”

Kamaszkorban különösen szerencsés lehet a bíróság általi személyes meghallgatás, hiszen ebben az esetben a kiskorú érzi, hogy nem helyette, felette döntenek, számít az ő véleménye is, még akkor is, ha esetleg az akaratával ellentétes döntés születik.

9. Szakértői bizonyítás gyermekelhelyezési perekben

Amennyiben a bíróság bármely oknál fogva úgy dönt, hogy nem közvetlenül hallgatja meg a gyermeket, úgy igazságügyi pszichológus szakértőt rendel ki a gyermek véleményének, érzelmi kötődésének feltárására. Erre természetesen sor kerülhet a gyermek közvetlen meghallgatása mellett is, hiszen akár a gyermek személyes meghallgatása során, akár azt követően is merülhetnek fel olyan tények, körülmények, amely miatt a bíróság szükségesnek tartja szakértő bevonását.

Fontos, hogy a szakértői vizsgálatnak ki kell terjednie minden, a perben érintett személyre. A gyermeken, gyermekeken és a szülőkön kívül szükség esetén be kell vonni a vizsgálatba a gyermek nevelésében részt vevő, a gyermekkel együtt élő más személyeket is (pl. nagyszülő, élettárs, stb.) A szakértő véleményét csak az összes érintett személlyel felvett pszichológiai vizsgálat elvégzése után alkothatja meg.

Blogomban további hasznos információkat talál a gyermektartásdíjjal és válással kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban, továbbá a gyermekelhelyezés menüpontban. 

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Mit vesz figyelembe a bíróság a gyermekelhelyezéskor? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

• Mely jogokat foglalja magában a szülői felügyeleti jog?

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.

• Melyek a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések, amelyeknél a különélő szülőnek együtt döntési joga van?

A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő: a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.

• Bíróság vagy gyámhatóság dönt a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos vitákban?

A szülői felügyeleti jog megállapítása, megváltoztatása, megszüntetése és annak visszaállítása kérdésében a bíróság dönt.

A különélő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.

A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.

Azonban fontos tudni, hogy ha a a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak megállapodni – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével – abban a gyámhatóság dönt.

Illetve akkor is a gyámhatóság dönt, ha a különélő szülők egyes, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésben vonatkozásában, a közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.

2. Kapcsolattartás a gyermekkel

• Mit foglal magában a kapcsolattartás?

A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.

A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja

a) a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást (a továbbiakban: meglátogatás),

b) a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra, a visszaadás kötelezettségével történő elvitelét, meghatározott időtartamú külföldre vitelét, és

c) a gyermekkel személyes találkozás nélkül történő rendszeres kapcsolattartást – így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, illetve az informatikai eszköz útján való kapcsolatot -, az ajándékozást és a csomagküldést.

A kapcsolattartás joga – ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik – a fentiek szerint kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is.

A gyermek elvitelével felmerülő kiadások – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.

• Bíróság vagy gyámhatóság dönt a kapcsolattartás kérdésében?

A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek; egyezségük hiányában a kapcsolattartásról – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt.

Fontos, hogy ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt.

A gyámhatóság vagy – házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben – a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja.

A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.

Van egy fontos szabály, jelesül, ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehet kérni.

3. Gyermektartásdíj megállapítása, megváltoztatása

• Ki dönt a gyermektartásdíjról?

A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti.

A szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él, de tartásáról nem gondoskodik.

A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó.

A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja. A megállapodás ellenére a bíróság akkor ítélhet meg tartásdíjat, ha az a körülmények előre nem látható, lényeges változása miatt a gyermek érdekében vagy valamelyik fél súlyos érdeksérelmének elhárítása miatt indokolt.

A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

További hasznos cikkeket talál a blogok között (pl. gyermektartásdíjról), továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Mely családjogi kérdésben dönt a bíróság és mikor dönt a gyámhatóság? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Egyre több adásvételi szerződés elkészítésekor fordulnak hozzám azzal a vevők, hogy a vételár egy részét CSOK támogatással szeretnék teljesíteni. A gyakori kérdéseket összegzem.

Az alábbiakban összeszedem azon legfontosabb előírásokat, hogy csok adásvételi szerződésnél milyen feltételeket kell teljesítenie annak, aki élni szeretne ezzel a támogatási formával. A felsorolás nem teljes körű!

Az új lakásokra vonatkozó CSOK rendelet (16/2016. (II. 10.) Korm. r. ) teljes szövegét ide kattintva éri el.

Mennyi az igényelhető CSOK összeg?

A családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege új lakás építésénél vagy új lakás vásárlásánál

a)egy gyermek esetén 600 000 Ft,

b)két gyermek esetén 2 600 000 Ft,

c)három vagy több gyermek esetén 10 000 000 Ft.

A CSOK-nál mely gyermekeket lehet figyelembe venni? CSOK-nál csak saját gyermekemet vehetem figyelembe?

A családi otthonteremtési kedvezmény igényelhető összegét megalapozó gyermekszám meghatározásához a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő

a)egyedülálló esetén az igénylővel közös háztartásban élő, vele együtt költöző gyermeket vagy gyermekeket,

b)házastársak esetén a házastársakkal közös háztartásban élő, velük együtt költöző közös, valamint a házastársak nem közös gyermekeit együttesen,

c)fiatal házaspár esetén a fiatal házaspárral közös háztartásban élő, velük együtt költöző közös, a házastársak nem közös, valamint a fiatal házaspár által közösen vállalt gyermekeket együttesen

kell figyelembe venni.

CSOK-nál ki minősül gyermeknek?

Gyermek:

a)a magzat vagy az ikermagzat a várandósság betöltött 12. hetét követően, valamint

b)aki az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja és

ba)a 25. életévét még nem töltötte be vagy

bb)a 25. életévét már betöltött, megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.

Még meg nem született gyermekre is kérhetem a CSOK-ot?

A fiatal házaspár – házastársak, akik közül az e rendelet szerinti lakáscélú állami támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában legalább az egyik fél még nem töltötte be a 40. életévét – gyermekvállalásának teljesítésére előírt határidő:

a)600.000-Ft vagy 2.600.000-Ft összeg szerinti támogatási összeg igénybevételekor

aa)egy gyermek vállalása esetén 4 év,

ab)két gyermek vállalása esetén 8 év,

b)a 10.000.000-Ft támogatási összeg igénylése esetén – a vállalt gyermekek számától függetlenül – 10 év.

Mekkora új építésű lakás, illetve új építésű lakóépület vásárolható- építtethető?

A családi otthonteremtési kedvezménnyel építhető, illetve vásárolható lakás hasznos alapterülete

a)egy gyermek esetén legalább 40 m2,

b)két gyermek esetén legalább 50 m2,

c)három vagy több gyermek esetén legalább 60 m2.

A családi otthonteremtési kedvezménnyel építhető, illetve vásárolható egylakásos lakóépület hasznos alapterülete

a)egy gyermek esetén legalább 70 m2,

b)két gyermek esetén legalább 80 m2,

c)három vagy több gyermek esetén legalább 90 m2.

Mi minősül új lakásnak?

A meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével

a)az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:

aa)12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,

ab)közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,

ac)egyedi fűtési móddal rendelkezik,

ad)közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és

ae)közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy

b)tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az a)pontaa)-ae)alpontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre.

Mi minősül egylakásos lakóépületnek?

Egylakásos lakóépület:a tulajdoni formájától függetlenül olyan

a)szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy

b)ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.), a Hpt.-ben, az OTÉK-ban és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározottak szerint kell értelmezni.

Meddig kell a CSOK-os új építésű ingatlanban laknom?

Új lakás építése esetén a támogatott személy és azon gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításra került, a családi otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósítását követően 10 évig életvitelszerűen az új lakásban kell, hogy lakjon.

CSOK esetén bejegyez-e az állam valamilyen terhet – jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat – az ingatlanra?

A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével épített lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi engedély kiadását, a használatbavétel tudomásulvételét vagy egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét követő 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az új lakásra a támogatott személynek ezen időszara lakásbiztosítással kell rendelkeznie.

Építőipari cégem van, gondot jelent ez a CSOK-nál?

Az új lakás építéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményre támogatási szerződés abban az esetben köthető, ha az igénylő az építési tevékenységet végző gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa.

Édesanyámtól, közeli hozzátartozómtól, élettársamtól vásárolnám az ingatlant? Problémát jelent a CSOK szempontjából?

Az új lakás vásárlásához igényelhető családi otthonteremtési kedvezményre támogatási szerződés abban az esetben köthető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó gazdálkodó szervezet, az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély. A feltételnek való megfelelésről az igénylő büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik.

Milyen összegű készpénzes fizetés megengedett CSOK-nál?

Új lakás vásárlása esetén a támogatott személy a telekárat is tartalmazó vételárat, lakáscsere esetén a vételár-különbözetet az eladó által megjelölt − a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott − fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti. Ha az eladó és a vevő előleg vagy foglaló megfizetéséről állapodik meg, az az új lakás vásárlása esetén a telekárat is tartalmazó vételár, lakáscsere esetén a vételár-különbözet legfeljebb 10%-áig készpénzben is teljesíthető.

A CSOK támogatás további feltételeit, részleteit az oldal tetején található CSOK rendelet (16/2016. (II. 10.) Korm. r. ) fülre történő kattintással éri el.

Ingatlan átruházás illetékével és adózásával kapcsolatban további információt itt talál, illetve adásvételi-, ajándékozási szerződés és haszonélvezeti jog alapítása körében, mint szakterületeimről bővebben itt tud olvasni!

Adásvételi szerződés elkészítéséhez időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post CSOK tudnivalók új lakás vásárlásánál appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A családjogon belül a bontóper mindenki által ismert hétköznapi elnevezése a válóper.

Ha a döntés végleges, válópert nem lehet elkerülni, Magyarországon hivatalosan csak bíróság választhatja el a feleket.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a válás közös megegyezéssel történik, akkor személyesen legalább egyszer mindenképpen meg kell jelennünk a bíróság épületében.

 A válás menete közös megegyezés nélkül várhatóan sajnos hosszú peres eljárás lesz és mindenféleképpen szüksége lesz egy jó és megbízható válóperes ügyvédre.

Amennyiben úgy dönt, hogy megpróbálja egyedül megindítani a válópert, úgy a válókereset beadásához itt talál segítséget és a válókereset beadásához szükséges ,, válókereset nyomtatványt”, amit be kell nyújtania a bíróságon, amellyel a válás megindul.

Ha bizonytalan a válás elindításához szükséges formanyomtatvány kitöltésében vagy abban, hogy a váláshoz milyen egyéb válási papírok kellenek, mi a válás menete, mennyi a válás illetéke, forduljon hozzám bizalommal és jöjjön el hozzám egy konzultációra, vagy ide kattintva a blogok között további hasznos cikket olvashat válás, gyermekelhelyezés, házassági vagyon, lakáshasználat témakörben.

Mi a válás menete közös megegyezésnél? Mely kérdésekben kell megállapodni a másik féllel?

The post Válóperes ügyvéd válaszai– Mi a válás menete? Mennyibe kerül a válás? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Egyre több adásvételi szerződés elkészítésekor fordulnak hozzám azzal a vevők, hogy a vételár egy részét CSOK támogatással szeretnék teljesíteni. A gyakori kérdéseket összegzem.

Az alábbiakban összeszedem azon legfontosabb előírásokat, hogy csok adásvételi szerződésnél milyen feltételeket kell teljesítenie annak, aki élni szeretne ezzel a támogatási formával. A felsorolás nem teljes körű és nem helyettesíti CSOK igénylés esetén a jogszabály teljes áttanulmányozását!

A CSOK rendelet (17/2016. (II. 10.) Korm. r. ) teljes szövegét ide kattintva érheti el!

A családi otthonteremtési kedvezményt házastársak vagy élettársak kizárólag együttesen igényelhetik.

Az egy háztartásban élők egyidejűleg egy otthonteremtési kedvezmény igénybevételére jogosultak.

A családi otthonteremtési kedvezmény Magyarország területén,

a)használt lakás vásárlása vagy

b)meglévő lakás – a kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett – bővítése, korszerűsítése

céljából vehető igénybe.

A családi otthonteremtési kedvezménnyel megvásárolt lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házastársak és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie.

Mi minősül a CSOK-nál használt lakásnak?

lakás:a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely rendelkezik legalább:

a)12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel,

b)közműves villamos energia szolgáltatással,

c)egyedi fűtési móddal,

d)közműves szennyvízelvezetéssel, ennek hiányában a szennyvíz elhelyezése és tisztítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik, és

e) közműves ivóvíz-szolgáltatással, ennek hiányában a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van;

használt lakás:olyan lakóingatlan, amely nem minősül az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott új lakásnak;

Mekkorának kell lennie a CSOK-nál a lakásnak?

A lakás hasznos alapterületének el kell érnie

a)egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert,

b)két gyermek esetén az 50 négyzetmétert,

c)három gyermek esetén a 60 négyzetmétert,

d)négy vagy több gyermek esetén a 70 négyzetmétert.

Mennyibe kerülhet a CSOK-os lakás?

A lakás vételára legfeljebb 20 százalékkal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket és a készpénzben átadott vételárrész pl. foglaló legfeljebb a teljes vételár 10%-a lehet.

Kérhetem- e a CSOK-ot még meg nem született gyermekre?

Igen!

A támogatás megállapítása során

a)a meglévő gyermeket,

b)a 24. hetet betöltött magzatot, valamint

c)a vállalt gyermekeket

együttesen kell figyelembe venni.

A fiatal házaspár – házastársak, akik közül legalább az egyik fél a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában még nem töltötte be a 40. életévét – gyermekvállalásának teljesítésére előírt határidő egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év.

Mi történik CSOK-nál, ha a vállalt gyermekszámot nem érem el?

Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalásra a támogatási szerződésben meghatározott határidőig gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét csökkentve a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó családi otthonteremtési kedvezmény összegével a támogatás folyósításának napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten – a gyermekvállalási határidő leteltét követő 60 napon belül – vissza kell fizetni. Ha a gyermek halva születik, a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni.

Mi történik, ha utóbb születik gyermek, akit a CSOK támogatásnál még nem vettünk figyelembe?

Lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződéssel rendelkező támogatott személy esetén a családi otthonteremtési kedvezmény azon utóbb született gyermek után is igényelhető, akire tekintettel a támogatott személy nem részesült a családi otthonteremtési kedvezményben. Az utóbb született gyermek után igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény gyermekenként 400 000 forint, azzal, hogy lakás bővítése esetén a családi otthonteremtési kedvezmény nem haladhatja meg a 19. § (3) bekezdésében meghatározott bekerülési költséget.

CSOK-nál ki minősül gyermeknek? CSOK-nál csak saját gyermekemet vehetem figyelembe?

gyermek:

a)a magzat a várandósság betöltött 24. hetét követően, valamint

b)aki az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja, és

ba)a 25. életévét még nem töltötte be,

bb)a 20. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;

A családi otthonteremtési kedvezmény igényelhető összegét megalapozó gyermekszám meghatározásához

a)a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő egyedülálló esetén az igénylővel közös háztartásban élő gyermekét,

b)a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő házastársak esetén a házastársakkal közös háztartásban élő közös, valamint a házastársak nem közös gyermekeit együttesen,

c)a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő fiatal házaspár esetén a fiatal házaspárral közös háztartásban élő közös, a házastársak nem közös, valamint a fiatal házaspár által közösen vállalt gyermekeket együttesen

kell figyelembe venni.

Mennyi a CSOK összege egy, kettő, három, négy vagy annál több gyermek esetén?

A családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege

a)egy gyermek esetén 600 000 Ft,

b)két gyermek esetén 1 430 000 Ft,

c)három gyermek esetén 2 200 000 Ft,

d)négy vagy annál több gyermek esetén 2 750 000 Ft.

Milyen feltételeknek kell megfelelnie a CSOK támogatást igénylőknek?

A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy

a)az igénylő büntetőjogi felelősségét az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt bíróság nem állapította meg, vagy büntetőjogi felelősségét a bíróság az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt megállapította, de a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésének időpontjában az igénylő e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült;

b)az igénylőnek ne legyen az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása;

c)az igénylő, együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a szerint – ide nem értve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személyt – biztosított, és legalább 180 napja – legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatosan

ca)a Tbj. 5. §-a szerint biztosítottként szerepel,

cb)a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy

cc)kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja;

d)a lakás a műszaki állapotára tekintettel – az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján − a lakhatási igények kielégítésére alkalmas;

e)az igénylő – lakáscsere esetén a csereszerződés tárgyát képező lakás, valamint lakás bővítése esetén a bővíteni kívánt lakás kivételével – más lakásban legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, ide nem értve azt, ha lakástulajdona – a tulajdoni hányad mértékétől függetlenül – szerződésen vagy jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal történő megterhelésére e rendelet hatálybalépését megelőzően, vagy lakástulajdona jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal történő megterhelésére e rendelet hatálybalépésekor vagy azt követően került sor;

f)az igénylő a vételár vagy a bekerülési költség kiegyenlítésére használja fel a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakástulajdonának a 18. §-ban foglaltak szerint kiszámított vételárát;

g)lakás vásárlása esetén az igénylő az adásvételi szerződést benyújtsa.

Milyen egyéb fontos feltételeket kell teljesíteni a CSOK-nál?

Lakás vásárlása esetén nyilatkozni kell arról, hogy az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, valamint gazdálkodó szervezet eladó esetén az igénylő a gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal.

Vállalja, hogy lakás vásárlása esetén a vételár, lakáscsere esetén a vételár-különbözet legfeljebb 10 százalékát készpénzben, a fennmaradó fizetési kötelezettséget az eladó által megjelölt – a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott – fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti.

Vállalja, hogy az igénylő és azon gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításra került, a családi otthonteremtési kedvezmény folyósításától, bővítés esetén az utolsó részfolyósítástól számított 10 évig – a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig – a lakásban életvitelszerűen lakik.

A családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéről szóló szerződés megkötésének időpontjától számítva 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.

Kell-e a CSOK támogatási időszak alatt lakásbiztosítással rendelkeznem?

A fenti időszakban a lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie.

Mi történik akkor, ha a CSOK alatt a házasságunkat felbontják, elválunk?

Házasság felbontása esetén, ha a volt házastársak közös lakásukat az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom idején idegenítik el, úgy őket – a (3) bekezdés kivételével – az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésből származó bevétel bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányban terheli.

(2) A volt házastársak a házasságfelbontás tényét kötelesek a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a kormányhivatalnak bejelenteni.

(3) Házasság felbontása, érvénytelenítése esetén, ha

a)− a házasságot felbontó, érvénytelenné nyilvánító jogerős bírósági határozat vagy a házassági vagyonmegosztási szerződés alapján − az egyik fél a másik féltől megszerzi a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével vásárolt lakás tulajdonjogát, és

b)a házasságot felbontó, érvénytelenné nyilvánító jogerős bírósági határozat alapján – a nagykorúvá vált gyermek kivételével – valamennyi gyermek lakóhelye, akikre tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vették, a lakás tulajdonjogát megszerző félnél marad,

a tulajdoni hányadát elidegenítő felet az (1) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nem terheli.

A CSOK támogatás további feltételeit, részleteit az oldal tetején található CSOK rendelet (17/2016. (II. 10.) Korm. r. ) fülre történő kattintással éri el.

Az adásvételi szerződés ügyvédi munkadíjáról további tájékoztatást ide kattintva kaphat!

További a blogok fülre kattintva az adásvétellel kapcsolatos fontos cikkeket olvashat pl. adásvétel illetéke, mikor illetékmentes az ingatlan átruházása, mennyi az adásvételnél az SZJA? stb.)

Adásvétellel kapcsolatban további információért várom megkeresését a dr.gerebmarianna@gmail.com email címen vagy ide klikkelve online!

The post CSOK használt lakás vásárlás- fontos tudnivalók appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Bár nem csak kifejezetten válás, vagyonmegosztás esetén fordul elő, hogy egy közös tulajdonú ingatlanon a felek meg kívánják szüntetni a fennálló tulajdonjogukat, de praxisomban a legtöbb esetben mégis ezzel a kérdéssel fordulnak hozzám az Ügyfelek, hogy ha ,,kenyértörésre,, fordul a sor, akkor miként tudják a közös ingatlanon fennálló tulajdonjogukat rendezni.

Blogomban a bírói gyakorlat szerinti közös tulajdon megszüntetés módjait veszem sorba annak érdekében, hogy tisztább képet kapjanak, milyen lehetőségek állnak Önök előtt a közös tulajdon megszüntetése körében.

Természetesen az első lehetséges megszüntetési mód talán magától értetődő, azonban az csak akkor működik, ha a felek mindketten, közösen meg akarják szüntetni a közös ingatlanon fennálló közös tulajdont. Ez a felek konszenzusán alapuló megállapodás. Egy egyezségben a felek megállapodhatnak az ingatlan közös értékesítésében, illetve abban is, hogy az egyik fél megváltási ár fejében magához váltja a másik fél tulajdoni hányadát, de ez csak a legszűkebb megoldási módozatok egyike, hiszen ennél sokkal szélesebb a lehetőségek tára.

Felvetődik a kérdés azonban, hogy mi van akkor, ha a felek között nincs egyetértés a megszüntetés módját illetően? Ebben az esetben a peres eljárás lehet a segítségükre.

Fontos, hogy már magában a bontóperben is van mód arra, hogy a bíróság az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlanon fennálló tulajdonjogot a felek között megszüntesse anélkül, hogy vagyonjogi per megindítására kerülne sor.

A közös tulajdon megszüntetésére irányuló perben a bíróságnak a Polgári Törvénykönyvben meghatározott sorrendben kell vizsgálnia az egyes megszüntetési módok alkalmazásának lehetőségét. Ha a felek a közös tulajdon megszüntetését egybehangzóan ugyanazon a módon kérik és annak feltételei igazoltak, a bíróság a sorrendben megelőző megszüntetési módot vagy módokat nem vizsgálja.

Nézzük meg, hogy mi is pontosan a közös tulajdon megszüntetésének a sorrendje:

1. A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.

2. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét – ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt – megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja.

3. Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. (A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.)

Fontos, hogy a közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania.

Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy – ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti – részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.

4. Az ingatlanon fennálló közös tulajdon – ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak – az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető azzal, hogy a közös tulajdon megszüntetése során a társasházzá alakítás a megszüntetésnek az árverési értékesítést megelőző módja.

Valamennyi a fentiekben felsorolt megszüntetési módnál alapvető szempont, hogy a bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Garanciális szabály, hogy nincs helye a közös tulajdon megszüntetésének, ha a megszüntetés alkalmatlan időre esik, vagy ha a tulajdonostárs a tulajdonközösség megszüntetésére vonatkozó alanyi jogát visszaélésszerűen gyakorolja.

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Közös tulajdon megszüntetése appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Először is tisztázni kell, hogy mi minősül a házastársak utolsó közös lakásának?

Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak.

A házasság felbontása vagy a házassági életközösség megszűnése önmagában nem szünteti meg annak a házastársnak a használati jogát, aki a lakást a másik házastárs jogcíme folytán használja.

Fontos, hogy a házastárs az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a kizárólagos jogcíme alapján használt lakással sem rendelkezhet házastársa hozzájárulása nélkül olyan módon, amely házastársának vagy a lakásban lakó kiskorú gyermeknek a lakáshasználatát hátrányosan érintené.

Válás esetén hogyan lehet rendezni a lakáshasználatot?

Megállapodással:

Az életközösség megszűnése után a házastársak megállapodhatnak a házastársi közös lakás további használatáról.

Bírósági döntéssel:

A használatot előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a házastársi közös lakás további használatáról – bármelyik házastárs kérelmére – a bíróság dönt.

Bontóperben lehet-e kérni az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését?

Ige! Ha valamelyik házastárs – házassági bontóperben vagy a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben – a lakáson fennálló közös tulajdon megszüntetését kéri, a bíróság a házastársi közös lakás használatát a közös tulajdon megszüntetésével együtt rendezi.

További hasznos információt ide kattintva kap az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése körében.

A lakáshasználattal kapcsolatban milyen döntéseket hozhat a bíróság?

Ezt a kérdést két oldalról kell megvizsgálni, másképpen dönt a bíróság akkor, ha a feleket az ingatlan használata közös jogcímen illeti meg (pl. 1/2-ed/1/2-ed arányban tulajdonosai az ingatlannak), és akkor is más döntés várható, hogy ha a közös lakást a házastársak egyikük jogcíme alapján használják.

*A közös jogcímen lakott lakás használatának rendezése:

Ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, a bíróság közöttük a lakás használatát megosztja, ha ez a lakás adottságai alapján lehetséges.

Ha a házastársak közös jogcíme alapján használt lakás használatának megosztására nem kerül sor, a bíróság az egyik házastársnak a lakás használatára vonatkozó jogát megszünteti és őt – az egyik házastársnak a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélküli elköltözése esetét kivéve – a lakás elhagyására kötelezi.

*Az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése:

Ha a házastársi közös lakást a házastársak egyikük jogcíme alapján használják, a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a bíróság ezt a házastársat jogosítja fel a lakás további használatára.

A bíróság az adottságainál fogva arra alkalmas lakás osztott használatát akkor rendelheti el, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlását a másik házastársnak biztosította, vagy a lakás elhagyása a másik házastársra nézve – a házasság időtartama és e házastárs körülményei alapján – súlyosan méltánytalan lenne.

Kivételesen indokolt esetben a bíróság a házastársat a másik házastárs kizárólagos tulajdonában vagy haszonélvezetében álló lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a szülőt illeti meg és a kiskorú gyermek lakhatása másként nem biztosítható. Ebben az esetben a házastársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlásával szüntethető meg.

Mi történik azzal a féllel, aki az ingatlant köteles elhagyni?

Az a házastárs, aki szerződés vagy a bíróság döntése alapján a lakás elhagyására köteles, a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt, ezt hívjuk lakáshasználati jog ellenértékének.

Mekkora összeg a lakáshasználati jog ellenértéke?

Közös tulajdonban, vagy valamelyik házastárs külön tulajdonában álló lakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének a különbözete. Ha a feleknek nincs a forgalmi értékre egyező előadása, és az hitelt érdemlően másként nem állapítható meg – a bíróság a lakott és beköltözhető forgalmi érték megállapítására szakértőt rendel ki. Az ellenérték összegének meghatározásánál a gyermek lakáshasználati jogának értékét annak a házastársnak a javára kell figyelembe venni, aki a lakáshasználatot szülői felügyeleti joga alapján a gyermek részére a továbbiakban biztosítja.

Kérhető-e a lakáshasználat újrarendezése?

Ha a bíróság a lakás osztott használatát rendelte el, vagy a tulajdonos vagy haszonélvező házastársat kötelezte a lakás elhagyására, bármelyik házastárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését arra hivatkozással, hogy a rendezés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás folytán a használat módjának változatlan fenntartása lényeges jogi érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti.

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

web: www.drgereb.hu

The post Válás esetén ki maradhat az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlanban? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A gyermektartásdíj meghatározásakor figyelembe kell venni a a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott családtámogatási és szociális ellátásokat.

A két leggyakoribb ellátást az alábbiak szerint kell elszámolni:

1. 1. Családi pótlék:

Mivel a családi pótlék a munkabértől elkülönült juttatás, így azt a gyermeket nevelő szülő oldalán kell elszámolni és a családi pótlék összegével csökkenteni kell a gyermek indokolt szükségletének (pl. élelem, ruhaköltség stb.) a költségét.

1. 2. Családi adókedvezmény:

Mivel az adókedvezmény beépül a munkabérbe, annak összegét a családi pótlékra jogosult szülő oldalán kell elszámolni és az adókedvezménnyel elért munkabér- különbözettel csökkenteni kell a gyermek indokolt szükségteleinek költségét.

Tehát a kiskorú gyermekre tekintettel biztosított juttatásokat (családi pótlék, gyes) nem lehet a saját jövedelemül szolgáló bevételként figyelembe venni.

Nincs helye továbbá a gyermektartásdíj leszállításának önmagában azon az alapon, hogy a bíróság a tartásdíj megállapítása során ezeket a támogatásokat még nem vette figyelembe.

Mely bizonyítékok alapján állapítja meg a bíróság, hogy a gyermektartásdíjra kötelezettnek milyen a teljesítőképessége?

– éves munkáltatói keresetkimutatást alapján

– NAV által elfogadott jövedelemigazolás

– kötelezett tulajdonában lévő cég éves mérlege

– környezettanulmány az életkörülményekről

– tanú- vallomások

– egyéb bizonyítékok pl. fotók, közösségi portálok adattartalma

A gyermektartásdíj mértékével kapcsolatban további cikket ide kattintva olvashat:

https://drgereb.hu/gyermektartasdij-osszege/

Melyek a gyermek alapszükségletei a gyermektartásdíj meghatározásakor? Ide kattintva további információt tud meg róla:

https://drgereb.hu/melyek-a-gyermek-alapszuksegletei-amit-a-birosag-figyelembe-vesz-a-gyermektartasdij-meghatarozasakor/

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Milyen juttatásokat kell figyelembe venni a gyermektartásdíj kiszámításakor? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Alapszükségletek:

– lakhatás, élelmezés, ruházkodás, közlekedés

-iskolai foglalkozáson kívüli különórák (pl. nyelvtanulás, sport, kézműves foglalkozás stb.)

-a gyermek egészségügyi állapotával összefüggő kiadások (pl. speciális étkezés, gyógyszerek, gyógytorna, szemüveg, fogszabályzó, orvosi költségek)

– mobiltelefon, internet, számítógép

Az alapszükségletek olyan költségek, amelyeket a bíróságok többnyire köztudomású ténynek fogadnak fel, így felmerülésüket, összegszerűségüket nem kell külön- külön tételes számlával igazolni.

A magániskolába járó gyermek tandíja attól függően esik a gyermek indokolt szükségletei fogalmába, ha annak indoka a gyermek egészségügyi állapotával függ össze, így pl. azért jár a gyermek alapítványi iskolába, mert fogyatékos vagy autista gyermek.

DE! Csak közös döntés esetén követelhető a gyermektartásdíj részeként a pl. az amerikai, francia magániskola tandíja!

Ugyanígy a bírói gyakorlat szerint luxus kiadásnak számítanak a gyermeknek azon hobbijai, elfoglaltsága, amit csak szintén közös döntés alapján lehet a másik féllel szemben érvényesíteni pl. lovaglás, vitorlázás.

Abban az esetben, ha pl. egészségügyi indok miatt jár a gyermek lovagolni pl. lóterápia, úgy ennek költsége az indokolt költségek körébe esik, így azt a gyermektartásdíj meghatározása körében figyelembe kell venni.

A gyermektartásdíj mértékével kapcsolatban további cikket ide kattintva olvashat:

https://drgereb.hu/gyermektartasdij-osszege/

Mit kell figyelembe venni a gyermektartásdíj meghatározásakor (pl. családi pótlék)? Ide kattintva további információt tud meg róla:

https://drgereb.hu/milyen-bevetelt-kell-figyelembe-venni-a-gyermektartasdij-kiszamitasakor/

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Melyek a gyermek alapszükségletei, amiket a bíróság figyelembe vesz a gyermektartásdíj meghatározásakor? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Jótállás vs. szavatosság

Fontos tudnia azoknak, akik új építésű ingatlant vásárolnak, hogy amennyiben hibát észlelnek a megvásárolt ingatlanban, úgy milyen jogok illetik meg a hibák kijavítása vonatkozásában és kivel szemben tud fellépni!

Jótállás

A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról a 181/2003. (XI.5.) kormányrendelet foglalkozik. A rendelet teljes szövegét ide kattintva éri el!

A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) vagy építmény tulajdonosa, a lakás vagy építmény tulajdonba adásáig a megrendelő (a továbbiakban együtt: jogosult) a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt személlyel, illetve szervezettel szemben érvényesítheti.

A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni.

Fontos, hogy a vállalkozó jótállási jegy kiállítására és átadására köteles, a jótállási igény ugyanis elsősorban ennek alapján érvényesíthető. A lakástulajdonosokat védő további fontos szabály, hogy a jótállási jegy átadásának az elmaradása, illetve annak hiányos kitöltése nincs kihatással a jótállási kötelezettségvállalás érvényességére.

A jótállás előnye, hogy a vállalkozó a jótállási időn belül a lakásban előforduló valamennyi, garanciális hiba miatt helytállni tartozik. Felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítést, azaz a műszaki átadás-átvételt követően keletkezett (a bizonyítás általában szakértő bevonását igényli).

A helytállási kötelezettség elsősorban a hibás dolog kijavítására, kicserélésére, a munka ismételt elvégzésére irányul, de ezen túlmenően ‒ amennyiben a vállalkozó az igények teljesítésére nem képes vagy nem hajlandó – a jogosult számára biztosított az árleszállítás vagy az elállás joga is.

A jótállás időtartama a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított

a)három év a lakások és a lakóépületek kötelező jótállás alá tartozó épületszerkezetei (pl. fal, födém, kémény, tető, szigetelés, burkolat stb.), az egyes lakás- és épületberendezésekre (pl. fűtőberendezés, melegvízellátó berendezés, épületgépészet stb.) a lakóépületnek a lakásokat kiszolgáló kötelező jótállás alá tartozó helyiségeire és részeire (pl. tetőterasz, pince, lépcsőház, garázs stb.)

b)öt év pl. a nyílászárókra, klímaberendezésre, elektromos vezetékekre, felvonókra stb.

c) tíz év pl. a alapozási szerkezetekre, teherhordó vázakra, födémekre.

A rendelet fenti szövegében a jótállásra vonatkozó valamennyi esetet megtalálja, három év vonatkozásában a rendelet 1-2. számú mellékletében, az öt év vonatkozásában a 3. számú mellékletben, míg a tíz év vonatkozásában a 4. számú mellékletben.

Fontos, hogy az ingatlan átruházása esetén a jótállásból eredő jogokat a fenti határidőkön belül az új tulajdonos is tudja érvényesíteni.

Mit tegyünk akkor, ha a kivitelező esetleg már a jótállási igény érvényesítésekor felszámolás alá került?

Szavatosság

A polgári törvénykönyv erre az esetre is megoldást nyújt, hiszen a szavatosság keretében az eladót is meg lehet keresni az igénnyel, egységesen 5 éven belül az ingatlan birtokba- adásától számítva.

Ebben az esetben viszont fontos, hogy a tulajdonos a hiba felfedezésétől számított 2 hónapon belül közölje a kötelezettel – az eladóval – szemben a hibát!

Vélelmet állít a törvény abban az esetben, ha a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó – a tulajdonos – által felismert hiba már a teljesítés időpontjában meg volt. Ebben az esetben tehát nem tulajdonosnak kell a hiba okát és jellegét bizonyítania.

Pont ebben ragadható meg a jótállás és a szavatosság közötti egyik legalapvetőbb különbség, amely szerint az eladóval szembeni szavatosságnál – a fentiekben említett 6 hónapon túl- a tulajdonosnak kell a hiba okát és jellegét bizonyítania.

The post Új építésű ingatlan hibái – jótállás vs. szavatosság appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A blogban választ kap arra, hogy a bíróság előtt mi a válás menete és mennyi időbe telik?

De kezdjük az alapoknál, hiszen a bontóper hosszát alapvetően az határozza meg, hogy a felek a váláshoz szükséges járulékos kérdésekben megegyeztek-e (ebben az esetben a válás közös megegyezéssel történik) vagy sem (ebben az esetben a válás közös megegyezés nélkül folyik le).

Melyek a bontóperben a járulékos kérdések?

• a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása

• a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás,

• a gyermek tartása

• a házastársi tartás (csak ez iránti igény esetén)

• a házastársi közös lakás használata.

Amennyiben a felek a fenti kérdésekben meg tudnak állapodni, a bíróság a bontópert anélkül folytatja le, hogy a házasság megromlásához vezető okok feltárására sor kerülne.

Amennyiben a felek között nincs egyezség, úgy a bíróság a felek meghallgatása és tanúbizonyítás lefolytatása útján feltárja a házasság megromlásához vezető okokat.

Ahogyan fent már jeleztem, a bírósági eljárás hosszát meghatározza, hogy az eljárás a felek megállapodásán alapul-e, hiszen ebben az esetben a bíróság közös kiskorú gyermek(ek) esetén két tárgyalás alatt ítéletet hoz, míg ha a feleknek nincs közös kiskorú gyermeke, egy tárgyaláson elválasztja a feleket.

Ha a felek között nincs megállapodás, akkor a bontóper sajnos akár évekig is elhúzódhat, hiszen ebben az esetben a bíróság hosszú bizonyítást folytat le, ekörben tanúkat hallgat meg, igazságügyi szakértőt rendelhet ki, ami meghosszabbítja a peres eljárást.

De térjünk vissza arra, hogy megállapodás esetén miért van szükség két tárgyalásra, ha a feleknek közös kiskorú gyermeke van?

A bíróság az első tárgyaláson meghallgatja a feleket és megkísérli a felek békítését. Ha a békítés eredményes, megszünteti az eljárást, ha a békítés eredménytelen, akkor egy új határnapra kitűzi az érdemi tárgyalást, ahol a feleket elválasztja.

Az alábbi linkekre kattintva a válóper beadására szolgáló formanyomtatványt talál!

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Válás a gyakorlatban appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Amennyiben a felek úgy döntenek, hogy házasságra lépnek vagy éppen sajnálatos módon elválnak egymástól, jogilag fontos különbség van a vagyonmegosztás körében, hogy mi minősül a felek közös és külön vagyonának.

A későbbi esetleges viták elkerülése érdekében azt is meg lehet határozni, hogy az egyes vagyontárgyak közös vagyonba vagy külön vagyonba tartozzanak. A felek ezt házassági szerződés keretében előre lerögzíthetik (erről külön blogot írtam), illetve válás esetén házassági vagyonközösség megszüntetése megállapodásba foglalhatják, hogy mi legyen az egyes vagyontárgyak sorsa.

Mi tartozik a házastársak közös vagyonába?

Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

A házastársi vagyonközösség létrejöttének két együttes feltétele a házasságkötés, valamint a házassági életközösség létrejötte és fennállása .

A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei (pl. hitel) és – ha a polgári törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.

A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.

Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.

Mi tartozik a házastársak külön vagyonába?

A házastárs különvagyonához tartozik:

a)a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;

b)a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;

c)a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;

d)a személyét ért sérelemért kapott juttatás;

e)a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá

f)a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

(2)A különvagyonnak az a haszna (pl. kiadott lakásból származó bérleti díj), amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.

(3) Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Kinek mi jár válás esetén? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Azon, a családok életében előforduló leggyakoribb eseteket sorolom fel, amikor illetékmentes az ingatlan átruházása.

Adásvételnél az illetékmentesség esetei:

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

a)a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás véglegessé válásáig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;

b) a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb;

c) a vagyonszerzés, ha

ca)egyenes ági rokonok pl. szülő- gyermek, nagyszülő- unoka (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából,

cb)házastársak egymás közötti vagyonátruházásából,

cc)a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből

származik.

Ajándékozásnál az illetékmentesség esetei:

a) az ajándékozó egyenes ági rokona pl. szülő- gyermek, nagyszülő- unoka (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék;

b) a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.

c) testvérek közötti ajándékozás (2020. július 8-tól)

A blogban szereplő információk nem minősülnek jogi tanácsadásnak.

Ingatlan átruházás illetékével és adózásával kapcsolatban további információt itt talál, illetve adásvételi-, ajándékozási szerződés és haszonélvezeti jog alapítása körében, mint szakterületeimről bővebben itt tud olvasni!

Amennyiben kérdése van, kérem forduljon hozzám bizalommal annak érdekében, hogy a teljes tényállás alapján a konkrét ügyre jogi véleményt vagy árajánlatot tudjak adni!

Adásvételi vagy ajándékozási szerződésre időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Mikor illetékmentes az ingatlan átruházása? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Az alábbi cikkből megtudhatja, hogy mennyi illetéket/ személyi jövedelemadót kell fizetnie:

Ingatlan vásárlása:

Vevőként visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni, ha ingatlant vásárolunk, amelynek általános mértéke:4%

Ingatlan ajándékozása:

Ajándékozás esetén pedig az ingatlan ajándékozás általános mértéke: 18%

A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%.

Ingatlan eladása:

Amennyiben ingatlant kíván eladni, úgy Önnek személyi adó fizetési kötelezettsége van az alábbiak szerint:

A személyi jövedelemadó mértéke: 15%, amely a megszerzés évét követően évről évre folyamatosan csökken.

Az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, a következő bekezdésben kiszámított összeg:

1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,

2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,

3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,

4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,

5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

Milyen összeget kell figyelembe venni jövedelemként?

Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt (a teljesség igénye nélkül felsorolom a leggyakoribb költségeket):

a)a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

b)az értéknövelő beruházásokat;

c)a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

A megszerzésre fordított összeg pl.

a)az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték;

b)a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték;

c)- ha a fentiek alapján nem állapítható meg, akkor az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, így ha

ca)az ingatlan, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog szerzése örökléssel, ajándékozással történt azzal, hogy amennyiben az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb értéket, egyébként az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani;

d)ha a ca) pontban említett esetben az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket,

da)örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték;

db)ajándékozással szerzett ingatlan esetében az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetében – az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül.

Fontos, hogy a cikkben az általános illeték- és adófizetési szabályokat ismertettem, így a tájékoztatás nem teljes körű és nem tartalmazza a mentességeket, amikről egy másik blogban írok.

A NAV ingatlanértékesítésből származó jövedelem és az azt terhelő adó kalkulátorát az alábbi sorra kattintva éri el:

https://www.nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/kalkulatorok/ing_kalk

Adásvételi- vagy ajándékozási szerződéssel kapcsolatban várom megkeresését a dr.gerebmarianna@gmail.com email címen!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Ingatlan adásvétel (ajándékozás) illetéke és személyi jövedelemadó mértéke appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Külföldiek házasságát a magyar bíróságok felbonthatják-e?

A válasz mindkettő kérdésre az, hogy IGEN!

Alapvetően, ha magyar állampolgár külföldön kíván házasságot kötni, akkor a területileg illetékes közigazgatási hivatal vezetője tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya. Ha a magyar állampolgár lakóhelye külföldön van, a tanúsítványt a magyar külképviseleti hatóság állítja ki.

Magyar állampolgárnak a külföldön köttetett házasságát Magyarországon is anyakönyveztetni kell. Ehhez szükség van az eredeti külföldi házassági anyakönyvi kivonatra, annak hiteles magyar nyelvű fordítására – szükség esetén megfelelő hitelesítéssel (Apostille, diplomáciai felülhitelesítés) ellátva.-

A fenti anyakönyveztetés – honosítás – után lehetőség van arra, hogy magyar bíróság a magyar állampolgárok külföldön kötött házasságának felbontása körében eljárjon.

Külföldiek házasságát a magyar bíróság mikor bonthatja fel?

A felek megállapodhatnak abban, hogy valamelyik állam joghatóságát és az alkalmazandó jogot kikötik, ebben az esetben a válás során szintén a magyar bíróság fog eljárni, függetlenül attól, hogy a felek a házasságot hol kötötték.

Mely feltételeket kell ebben az esetben teljesíteni:

A házasság felbontásával, különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos ügyekben annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal,

a) amelynek területén:

– a házastársak szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek,

vagy

– a házastársak legutóbb szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, amennyiben egyikük még mindig ott tartózkodik, vagy

– az alperes szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy

– közös kérelem esetén a házastársak egyike szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy

– a kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, ha a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy évig ott tartózkodott, vagy

– a kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, amennyiben a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapig ott tartózkodott, és vagy az adott tagállam állampolgára, vagy az Egyesült Királyság és Írország esetében ott van a „domicile”-ja (lakóhelye)

Az alkalmazandó jog felek általi megválasztása

(1) A házastársak megállapodhatnak a házasság felbontására

és a különválásra alkalmazandó jog kiválasztásáról, feltéve, hogy

ez az alábbi jogok egyike:

a) azon állam joga, amelynek területén a megállapodás megkötésének időpontjában a házastársak szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek;

b) azon állam joga, amelynek területén a házastársak legutóbb szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, amennyiben a megállapodás megkötésének időpontjában egyiküknek még mindig ott van a tartózkodási helye;

c) az egyik házastársnak a megállapodás megkötése időpontjában meglévő állampolgársága szerinti állam joga; vagy

d) az eljáró bíróság országa szerinti jog.

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot (akár online) konzultációra ide kattintva!

The post Lehetséges-e külföldön kötött házasságot Magyarországon felbontani?Külföldiek házasságát a magyar bíróságok felbonthatják-e? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A blogban praktikus és hasznos tanácsokat talál!

Manapság nem ritka, ha a megvételre kiszemelt ingatlant jelzálog és elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

Ebben az esetben nem kell lemondani az ingatlan megvételéről, csupán az adásvételi szerződés megkötése során körültekintőbben kell eljárni annak érdekében, hogy tulajdonosként tehermentes ingatlanhoz jussunk.

Mekkora tartozás terheli az ingatlant?

Legelőször is azt kell tisztázni, hogy mekkora tartozás terheli az ingatlant, hiszen főleg a devizahiteleknél előfordulhat, hogy a tartozás összege meghaladja az ingatlan értékét. Fontos, hogy a tartozás egyenleg vonatkozásában csak az eladó bankja által kiadott igazolást fogadjuk el!

Mi a menete pl. a jelzáloggal terhelt ingatlan adásvételének?

Először is az eladónak be kell szereznie a jelzálogjogosult banktól egy olyan igazolást, amelyben rögzítésre kerül, hogy mennyi az eladó teljes tartozása (tőke+ járulék+ vég-előtörlesztés díja+ banki költségek stb.), amelynek a megfizetése esetén az ingatlant terhelő jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlésre kerül.

Hogyan fizetem meg a vételárat terhelt ingatlan esetén? Mi a fizetés legbiztonságosabb módja?

A fenti igazolás birtokában – az adásvételi szerződésben rögzítettek szerint – a vételár megfizetésének a legbiztonságosabb módja az, ha az igazolásban szereplő összeget közvetlenül az eladó bankjához történő átutalással rendezzük a bank által a hitel végtörlesztésére megnyitott külön technikai számlaszámra, a megadott közlemény feltüntetésével.

Fizethetem banki hitelből is az ingatlant terhelő tartozást, tehermentesíthetem így az ingatlant?

A válasz igen. A saját finanszírozó bankjának is ugyanúgy szüksége lesz az eladó bankja által kiállított igazolásra, amelyben a tehermentesítéshez szükséges tartozás összegét a bank kimutatja.

Mire figyeljek, ha az ingatlant terhelő tartozást önerőből fizetem ki és csak a fennmaradó vételárrészre veszek fel hitelt?

A kifizetés menete ugyanaz, mint a fentiekben leírtak, azonban arra figyeljünk, hogy az önerőből mindaddig ne fizessük ki az ingatlant terhelő tartozást, ameddig a hitelt nyújtó bankunktól a pozitív hitelbírálat meg nem történt. Ne kerüljünk abba a helyzetbe, hogy az eladó ingatlanát tehermentesítettük, azonban a fennmaradó vételárrészt nem tudjuk kifizetni, ha a bank elutasítja a hitelkérelmünket!

Mikor kell az adásvételi szerződést aláírni? A lakáshitel aláírása előtt vagy után?

Mielőtt az ügyvéd elkészíti az adásvételi szerződést, az ingatlanra hitelt nyújtó bankot ki kell választanunk és az adásvételre vonatkozó banki követelményeket el kell kérnünk a banktól, és oda kell adnunk az adásvételi szerződést készítő és ellenjegyző ügyvédnek, hiszen minden banknak más a gyakorlata arra, hogy milyen plusz feltételeket szeretne látni a végleges adásvételi szerződésben.

A hitelszerződés megkötésére azonban csak a földhivatal előtt érkeztetett adásvételi szerződés birtokában tud sor kerülni.

Adásvételi szerződés megkötésének a menete

Ügyvédi képviselet nem csak a törvényi előírás szerint kötelező egy adásvételnél, hanem ahhoz is kell, hogy kizárhatóak legyenek az ingatlan adásvétel menete során felmerülő potenciális kockázatok.

Adásvételi szerződéssel kapcsolatban keressen a dr.gerebmarianna@gmail.com email címen!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Mire figyeljünk ingatlan adásvételénél és terhelt ingatlan vásárlásánál? Praktikus és hasznos tanácsok! Gyakori kérdések! appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Válás esetén és a hitelezőktől is megvédhet a házassági szerződés!

Még mindig sokszor azt tapasztalom, hogy az emberek többsége sajnos nincs tisztában azzal, hogy hogyan alakulnak a vagyoni viszonyok akkor, amikor házasságot kötnek.

A polgári törvénykönyv szerint a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve az, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

A fentiek alapján tehát, amit a házassági életközösség alatt szereznek a felek – függetlenül attól, hogy ki mennyit keres – közös tulajdont szereznek rajta.

Az sem számít, ha pl. az adásvételi szerződésben csak az egyik fél szerepel, hiszen a másik fél a fenti vélelemnek megfelelően ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosnak minősül.

A házastárs külön vagyonába tartozik a házasság létrejöttekor már meglévő vagyontárgy, az az alatt örökölt vagy kapott ajándék, ingyenes juttatás.

Ha a házastárs szellemi tulajdont hoz létre, úgy a mű vagyoni jogai őt illetik, de az abból az életközösség ideje alatt befolyó díj már közös lesz. Külön vagyon továbbá a személyt ért sérelemért kapott juttatás, a személyes használatú vagyontárgy, illetve minden, amit a házastárs a különvagyonából szerzett, vagy ami a különvagyona helyébe lépett.

A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, illetve meg tudják határozni, hogy pl. külön vagyonszerzők, közöttük nem jön létre vagyonközösség, egymás tartozásaiért nem felelnek.

Magyarországon is egyre népszerűbb, hogy a házasulandó felek vagy már házasságra lépett felek házassági szerződést kötnek egymással. Kezdünk túllépni azon az állásponton, hogy a házassági szerződés megöli az egymásba vetett bizalmat. Ha egy kapcsolat jól működik két ember között, úgy gondolom, hogy nem a házassági szerződés megkötése fogja megpecsételni a sorsukat, inkább a házassági szerződés megkötésével sok vita és félreértés megelőzhető és egyértelműen lerögzíthető, hogy ki mit vitt be a házasságba és hogyan alakul ezen vagyontárgyak jogi sorsa. Abban az esetben, ha az egyik fél jóval többet keres, mint a másik, vagy nagyobb vagyonnal rendelkezik, szintén célszerű egymással házassági szerződést kötni.

De a fentieken túlmenően van egy biztonsági funkciója is a házassági szerződésnek, hiszen amennyiben valamelyik fél kiemelten kockázatos vállalkozási tevékenységet folytat, úgy a házassági szerződésben meg tudja óvni a másik felet, hogy ezen kockázatokat ne, vagy csak korlátozott mértékben viselje az esetleges később fellépő hitelezőkkel szemben.

A házassági szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. A szerződés harmadik személlyel szemben – pl. hitelezővel szemben – akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Miért érdemes házassági szerződést kötni? Hitelezők ellen véd-e a házassági szerződés? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A mindennapi életben sajnos sokszor előfordul, hogy pl. kölcsön adunk valakinek, majd az adós az esedékességkor nem fizeti meg a tartozását. Mit tehetünk ilyenkor?

Hogyan jutunk hozzá gyorsan és költségkímélően a pénzünkhöz?

A 3.000.000-Ft összeget meg nem haladó követelést fizetési meghagyás útján kell érvényesíteni, az ezen összeget meghaladó követelésnél dönthetünk fizetési meghagyás megindítása vagy azonnal peres eljárás megindítása mellett.

Mikor érdemes, miért előnyös fizetési meghagyást indítanunk?

Mennyi a fizetési meghagyás illetéke?

Az új polgári perrendtartás kötelezően előírja, hogy a 3.000.000-Ft összeget meg nem haladó követelés esetében a kötelező út a fizetési meghagyás kibocsátása.

A fizetési meghagyás azért előnyös, mert az elindításért fizetendő illeték (követelés 3%-a, de legalább 5.000-Ft, legfeljebb 250.000-Ft) fele a peres eljárásért fizetendő illetéknek (követelés 6%-a, de legalább 15.000-Ft, legfeljebb 1.500.000-Ft).

A fizetési meghagyás másik nagy előnye az, hogy ha az adós a 15 napos határidőben nem mond ellent a fizetési meghagyásnak, úgy az jogerőre emelkedik és ugyanolyan ítélet hatályú, végrehajtható döntést kapunk, mintha a döntés egy perben született volna.

Ha a fizetési meghagyás jogerőssé válik, akkor a követelés behajtása érdekében rögtön a végrehajtóhoz lehet fordulni – elkerülve ezzel a peres eljárást.

Amennyiben az adós a fizetési meghagyásnak ellentmond, úgy az eljárás perré alakul és a megfizetett illetéket még ki kell egészíteni a követelés 3%-ának megfelelő illetékkel (így kapjuk meg végeredményében a 3%+3% megfizetésével a 6%-os peres eljárás illetékét, mivel az ügy az ellentmondás következtében a bíróság elé kerül.)

Hogyan hajtsuk be a pénzünket, ha külföldi tartozik nekünk?

Lehetőség van európai fizetési meghagyás kibocsátására akkor, ha az, aki tartozik, külföldi – magánszemély vagy cég – és nem rendelkezik magyarországi lakcímmel.

Alapvetően meg kell különböztetnünk, hogy magánszemélytől követeljük a tartozást vagy cégtől.

Cég esetében is a fent leírt eljáráson túl, 200.000-Ft összegű lejárt tartozás esetén lehetőség van felszámolási eljárást is indítani, amely a tartozás behajtásának célszerű és hatékony módja.

The post Hogyan hajtsunk be kis összegű követelést? appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A bíróságok is nehezen tudnak döntést hozni olyan házassági vagyonjogi perben, ahol a felek közös adósságáról kell döntést hozni, így célszerű a feleknek az adósságról megállapodniuk.

A polgári törvénykönyv kimondja, hogy ha a vagyontárgyat tartozás terheli, azt a házastársak egymás közti viszonyában az a házastárs viseli, aki a megosztást követően a vagyontárgy tulajdonosa lett.

Ekörben a felek megállapodhatnak abban, hogy az ingatlanra közösen felvett kölcsön és járulékai visszafizetését kizárólagosan az egyik fél vállalja magára, míg a másik fél a kölcsönből további törlesztésre nem köteles, így a hitelszerződés alapján az egyik felet terhelő tartozást a másik fél átvállalja.

A fenti tartozásátvállalás azonban a továbbiakban aszerint alakul, hogy ahhoz a bank, a hitelező hozzájárul-e vagy sem.

1. A bank hozzájárulásának hiányában a Ptk. 6:205. §-át (teljesítéselvállalás) kell alkalmazni, amely szerint:

Ha harmadik személy megállapodik a kötelezettel a kötelezett tartozásának átvállalásáról, a harmadik személy köteles lesz a kötelezett tartozását teljesíteni vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az lejáratkor teljesíthessen. A jogosult nem követelheti a tartozást a harmadik személytől. Ha a felek a teljesítésátvállalásról a jogosultat értesítik, egyetemleges kötelezettség jön létre.

2. Amennyiben a bank a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, úgy a felek viszonyára a Ptk. 6:203. §-a lesz irányadó:

Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (e fejezet alkalmazásában: átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti.

A bankok általában csak úgy egyszerűen nem engedik ki az adóst, hanem a legtöbb esetben új adóst kell állítani helyette vagy több fedezetet kell felajánlani a banknak.

A házastárs szempontjából ez a legbiztonságosabb megoldás, hiszen abban az esetben, ha a bank nem járul hozzá a felek között született tartozás átvállalásához, úgy bár a másik fél kötelezettséget tud vállalni arra, hogy a másik fél helyett pl. a havi esedékes törlesztődíjakat teljesíti, azonban ha megszegi a megállapodás ezen pontját, a bank ugyanúgy fordulhat a másik fél felé is a törlesztődíj érvényesítése érdekében és a fél nem tehet mást, mint a szerződésszegő féllel szemben jogi eljárást kell indítania.

További hasznos cikkeket talál a blogok között, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Házasság alatt felvett közös hitel rendezése appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A legfontosabb kérdés, hogy a lakásbérleti szerződést határozatlan vagy határozott időtartamra kötjük?

A kettő időtartam között az az alapvető különbség, hogy míg a határozatlan bérleti szerződést a szerződésben vagy a törvényben meghatározott módon rendes felmondással a felmondási idő letöltése mellett fel lehet mondani, addig a határozott bérleti szerződést rendes felmondással nem lehet felmondani- kivéve azt az esetet, ha a rendes felmondás jogát a bérleti szerződésben kifejezetten kikötötték.

Hogyan lehet a bérleti szerződést szabályosan felmondani?

Az új Ptk. törvényi szabályozása szerint a határozatlan időre kötött bérleti szerződés felmondása így alakul:

„A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél a hónap tizenötödik napjáig a következő hónap végére mondhatja fel.
Ha a felmondás nem a fentiekben meghatározott határidő betartásával történik, a bérleti jogviszonyt a felmondás közlését követő második hónap végére felmondottnak kell tekinteni.”

Természetesen a határozott idejű bérleti szerződés mellett is van lehetőség a bérleti szerződés felmondására a határozott idő lejárta előtt, azonban annak szabályaira a rendkívüli felmondást kell alkalmazni.

A törvény az alábbi eseteket szabályozza a határozott idejű bérleti szerződés rendkívüli felmondására vonatkozóan:
Bérbeadói oldalról:

A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó a bérlő előzetes felszólítását követően, legalább tizenötnapos felmondási idővel, a felmondást követő hónap utolsó napjára felmondhatja, ha a bérlő vagy a vele együttlakó személy a bérbeadóval vagy a szomszédokkal szemben az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít; vagy a lakást vagy a közös használatra szolgáló területet nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja.
A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kell közölni.

Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.
Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

Bérlői oldalról:

A bérlőnek is joga van arra, hogy a lakásbérleti szerződést felmondja, ha a bérbeadó megszegi a szerződésben vagy jogszabályban előírt kötelezettségeit. Ilyen eset lehet, ha például a bérleményt a bérlőnek nem adja birtokába, vagy nem gondoskodik az épület karbantartásáról stb. A bérbeadó szerződésszegése esetén a bérlő felmondhatja a szerződést, ha a bérbeadó előzetes felszólításra sem teljesíti a kötelezettségét.

A bérlő örökösei a határozott időre kötött bérleti szerződést harminc napon belül rendes felmondással felmondhatják. A felmondási időt
a)ha hagyatéki eljárásra nem került sor, az örökhagyó halálától;
b)hagyatéki eljárás esetén a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének napjától;
c)öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjától
kell számítani.

Fontos, hogy a határozott idejű bérleti szerződés az alábbiak szerint a határozott idő lejártával határozatlan időtartamú bérleti szerződéssé alakul át:
Ha a határozott időre kötött bérleti szerződésben megállapított idő eltelte után a bérlő a dolgot tovább használja, és ez ellen a bérbeadó a szerződésben megállapított idő elteltétől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül nem tiltakozik, a határozott időre kötött szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át.

Bérleti szerződésnél kaució meghatározása
A bérleti szerződésben pontosan meg kell határozni, hogy a kauciót mire lehet felhasználni, és azzal a bérleti szerződés megszűnése esetén hogyan és milyen határidővel kell elszámolni.

Egyéb fontos tanácsok a bérleti szerződés megkötésénél:
– ha lakáskiürítési nyilatkozat is készül, azt közjegyző előtt kell megtenni, azonban a bérleti szerződés megírását még ezt megelőzően ügyvéd segítségével célszerű elkészíteni, és közjegyzőhöz, csak ezután fordulni
– célszerű a viták elkerülése érdekében a lakással együtt átadott bútorokról, eszközökről stb. ingólistát készíteni
– a bérleti jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.), továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Lakásbérleti szerződés tízparancsolata, hasznos tanácsok appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Ügyvédi képviselet nem csak a törvényi előírás szerint kötelező egy adásvételnél, hanem ahhoz is kell, hogy kizárhatóak legyenek az ingatlan adásvétel menete során felmerülő potenciális kockázatok.

The post Adásvételi szerződés- gyakori kérdések appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

The post Szerződések készítése és véleményezése appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Gyermekelhelyezés helyett a jogi szakkifejezés a szülői felügyeleti jog gyakorlását használja.

A legfontosabb kérdés amivel az Ügyfél megkeres, hogy válás esetén kinél helyezik el a gyermeket?

The post Gyermekelhelyezés appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Mennyi a gyermektartásdíj összege?

Kalkuláljuk ki együtt!

The post Gyermektartásdíj appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házassági vagyonközösségi rendszer jön létre.

The post Házastársi vagyonközösség és annak megosztása appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

The post Végrendelet készítése appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

The post Peres képviselet appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

The post Munkajog appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

The post Cégalapítás, cégmódosítás appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

The post Adásvételi szerződés, Ingatlanjog appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

The post Az ügyvédi iroda határozatlan ideig zárva tart,megkereséseikre ez idő alatt nem fogok tudni válaszolni. appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

Üdvözlöm!

Dr. Geréb Marianna vagyok.

Kiemelten válóperes ügyekkel foglalkozom.

Irodám Pesten, az V. kerületben található.

Elsősorban nem nagy cégeknek ajánlom szolgáltatásaimat, hanem olyan magánszemélyeknek, akiknek fontos, hogy az ügyeikkel egyedi elbánás alapján magam foglalkozzak, ahol a központban valóban az ügyfél van!

Ügyfeleimet segítem a válás elindításához szükséges válóperes papírok előkészítésével, a válásnak közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén egyezség elkészítésétől kezdve a házassági vagyonmegosztás elkészítéséig Ügyfelem mellett állok, továbbá ha gyermek is van a családban, a gyermekelhelyezésben és a gyermektartásdíj érvényesítésében is eljárok.

Házassági szerződés készítésével, illetve élettársi vagyonmegszüntetéssel is foglalkozom.

A fentieken túlmenően akkor is a segítségére vagyok, ha ingatlant vásárolna vagy ajándékozna el, megbízhatóan, gyors határidővel  és korrekt áron vállalom – CSOK és babaváró hiteles – adásvételi szerződés és ajándékozási szerződés elkészítését is a földhivatali ügyintézéssel együtt. Cégalapítás és cégmódosítás esetén is várom megkeresését!

A honlapomon információt kapnak a szakterületeimről, illetve lehetőségük van közvetlenül, online időpontot egyeztetni!

A Blog fül alatt pedig hasznos információkat találnak válás menetével, gyermekelhelyezéssel, tartásdíjjal, adásvételi szerződéskötéssel, peres eljárással kapcsolatban.

Amennyiben csak jogi felvilágosítást szeretnének kapni, úgy keressenek bizalommal konzultációra – az ügyvédi konzultáció díja: 40.000-Ft.

Arra törekszem, hogy a munkámat precízen és maximális szakmai színvonalon, korrekt munkadíjon lássam el.

Számomra fontos, hogy aki hozzám fordul, az tisztában legyen a lehetőségeivel, köztük a várható “legjobb” és “legrosszabb” eredménnyel is és persze azzal is, hogy miket kell megtennünk ahhoz –együtt – hogy a legjobb eredményt érjük el az adott ügyben. Nem célom, hogy bárkit is hitegessek, elmondom őszintén az esélyeket és csak olyan ügyeket vállalok el, melyekben kellő magabiztossággal és rutinnal tudom ellátni az Ügyfeleim képviseletét.

Több ügyvédi irodával dolgozom együtt, így ha komplex jogi kérdés vetődik fel, együttműködés keretében megoldást találunk rá.

Ebben a szakmában azt tartom a legnagyobb eredménynek, ha az Ügyfelem elégedett a szolgáltatásommal.

Remélem, hogy Önt is hamarosan Ügyfeleim körében üdvözölhetem!

További információért várom megkeresését a dr.gerebmarianna@gmail.com email címen vagy kattintson a Kapcsolat fülre!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

Dr. Geréb Marianna ügyvéd

The post Bemutatkozás appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A válóper elindítása a keresetlevél beadásával kezdődik.

Válókereset mintát az alábbi linkre kattintva talál:

http://drgereb.hu/valokereset-nyomtatvany/

A válóper beadása a fenti nyomtatvány beadásával történik.

A keresetlevélben meg kell adni a személyes adataikat, továbbá a bontóperben eljáró bíróság illetékességének alátámasztásához bizonyítani kell, hogy az alperesnek hol van lakóhelye vagy azt, hogy hol volt a felek utolsó közös lakóhelye. Ezt lakcímkártya másolatának benyújtásával lehet a bíróság felé igazolni.

A keresetlevélben a fentieken túlmenően meg kell adni a közös kiskorú gyermekek adatait, akik a házasságból származnak, főként a születési adatokat. Be kell csatolni a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát is.

Azokat az adatokat is meg kell adni, amelyekből a keresetindításra való jogosultságot meg lehet állapítani, így azt, hogy a felek házasságban élnek. Ezen tény igazolására a házassági anyakönyvi kivonat szolgál.

A válókeresetben továbbá a feleknek az alábbiakról kell nyilatkozniuk:

– a házasság felbontását közös megegyezés szerint vagy közös megegyezés hiányában, a házasság megromlására vezethető okok feltárásával lehet kérni,

– megjelölni, hogy mettől meddig tartott a házassági életközösség (ebbe beleértve a házasságot megelőző élettársi kapcsolatot is),

– közös gyermekkel kapcsolatosan a szülői felügyeleti jog meghatározása,
– közös gyermekkel kapcsolatban a kapcsolattartás (láthatás) meghatározása, gyermekelhelyezés anyánál vagy apánál
– gyermektartásdíj iránti igény
– az utolsó közös ingatlan vonatkozásában a lakáshasználattal kapcsolatos igény 

– házastársi tartás iránti igény

Végül a bontókeresethez csatolni kell az eljárási illeték (válási illeték) megfizetéséről szóló igazolást vagy le kell róni a kereseten a 30.000-Ft illetéket illetékbélyegen.

A fentiek közül egyetlen válási papír kihagyása is már a válókereset visszautasításához vezethet és a fenti iratok felsorolása sem teljes körű, hiszen az tényállásonként is változik. pl. sok esetben az elmúlt év jövedelemigazolását is csatolniuk kell a feleknek.

További hasznos cikkeket talála blogokközött, továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Ha bizonytalan, további kérdése lenne, forduljon hozzám bizalommal!

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Válás közös megegyezéssel és közös megegyezés nélkül appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

A válóper beadása a fenti nyomtatvány beadásával történik.

A benyújtás menetéről bővebben ide kattintva  olvashat!

További hasznos cikkeket talál a blogok között (pl. válás menetével kapcsolatban, hogy miként alakul a bontóper, ha a válás közös megegyezéssel vagy közös megegyezés nélkül történik, gyermektartásdíjjal, gyermekelhelyezéssel kapcsolatban), továbbá több információt talál a válóperről(a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Válókereset nyomtatvány appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.

valas vagyonmegosztas minta

A minta csak tájékoztató jellegű és annak érvényességéhez ügyvédi ellenjegyzés szükséges!

További hasznos cikkeket talál a blogok között (így pl. a válás menetéről, hogy az miként alakul, ha a bontóper közös megegyezéssel vagy közös megegyezéssel folyik le, gyermektartásdíjról, gyermekelhelyezésről), továbbá több információt talál a válóperről (a válóper költségeiről), gyermekelhelyezésről és a házassági vagyonmegosztásról, (pl. a vagyonmegosztás illetékéről, házassági közös vagyon és külön vagyonköréről), mint szakterületeimről.

Időpontot a dr.gerebmarianna@gmail.com email címre történő üzenet megküldésével tud kérni!

Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva!

The post Váláshoz vagyonmegosztási szerződés minta appeared first on Dr. Geréb Marianna ügyvéd.